Miért ragaszkodik valaki annál inkább az igazához, minél kevésbé tájékozott?
HírekMiközben az emberiség tudáshoz való hozzáférése jobb mint valaha, soha nem volt könnyebb önigazolást találni a valótlan állításokhoz, amit ironikus módon elsősorban a tudománynak köszönhető online tér és egyéb tömegkommunikációs eszközök tesznek lehetővé. A kiutat nem valamilyen új csodaszer jelentheti ebből a toxikus helyzetből, hanem a jó öreg tudomány és a racionális gondolkodás - véli korunk egyik legbefolyásosabb tudósa, Neil deGrasse Tyson.
Új könyvében (Starry Messenger - Cosmic Perspectives on Civilization) az asztrofizikus új területre lép, amikor kozmikus perspektívából igyekszik új megvilágításba helyezni civilizációnk olyan törésvonalait, mint a háborúk, a politika, a vallás, az igazság, a szépség, a nemek vagy a fajok, miközben a racionális gondolkodás, a tudásra való törekvés, valamint véleményünk tesztelésének fontosságát hangsúlyozza.
A tudományban még mindig megvan a potenciál arra, hogy szélesebb körű megértést és megvilágosodást tegyen lehetővé az emberiség számára; a személyes és közösségi jólétet nagyobb valószínűséggel lehet fenntartani, ha az emberek objektív igazságokon alapuló döntéseket hoznak
– szögezi le Neil deGrasse Tyson.
Ahogyan azonban a Vox magazinnak adott interjúban fogalmaz,
sok ember egyszerűen nem érti az objektív igazság mibenlétét: gyakran azt a véleményt, tudományosnak ható állítást mazsolázzák ki és teszik magukévá, amely passzol világnézetükbe, miközben nincsenek tudatában a világnézet jelentette elfogultságuknak.
Beszédes tünet szerinte a közösségi média azon használóinak viselkedése is, akik nem akarják, hogy másoknak az övéktől eltérő véleményük legyen, általánosságban annál inkább védve álláspontjukat, minél kevesebb információ áll rendelkezésükre hitrendszerük, világnézetük alátámasztására.
Tyson úgy véli, a laposföldhithez hasonló nézetek fennmaradását a természettudományok oktatásának jelenlegi módja is lehetővé teszi, mivel a tudományt nem folyamatként, nem mint a természet és az objektív igazságok megismerésének eszközét és módszerét tanítják.
Ha tudományos ismeretterjesztésről van szó, a 64. születésnapját október 5-én ünneplő Neil deGrasse Tyson előszeretettel szerepel a médiába is, legyen szó akár a Batman-hívójel használatának praktikus korlátairól, egy esetleges nukleáris háború következményeiről, a 2025-re tervezett ismételt Holdraszállásról, az aszteroidabányászat, vagy éppen a multiverzum emberi aggyal való felfogásának nehézségeiről. Önmagát alakítva felbukkant például az Agymenők című népszerű amerikai sorozatban is, emlékeztetve, hogy nagyrészt az ő hatására veszítette el bolygó besorolását a Plútó.
A Hayden Planetárium igazgatójaként, illetve az Amerikai Természettudományi Múzeum asztrofizikai részlegének kutatási munkatársaként is tevékenykedő Tyson különösen szívesen leplezi le a hollywoodi blockbusterekben látható tudománytalanságokat. Elmondása szerint az Armageddon című moziban percenként több fizika törvényt sértenek meg, mint bármely más, általa látott filmben, legutóbb pedig a Top Gun: Maverick című filmmel kapcsolatban osztotta meg a nyilvánossággal a hangsebesség 10,5-szeresével száguldó repülőgépből való sikeres katapultálással kapcsolatos kételyeit.
