Digitális fizetések: fékezi a gazdaságot a tudáshiány

A Mastercard megbízásából elvégzett „Digitális fizetési módok kutatás” mélyelemzést adott a magyarok pénzhasználati szokásairól. Olyan képet rajzolt elénk, amelyben nem minden részletnek örülhetünk, de valamennyi képkocka reális, a valóságot mutatja; azok is, amelyek változtatásra sarkallnak.

A megkérdezettek 97%-a kártyahasználó. Bő kétharmaduk a Mastercard kártyáit használja, a többiek más kártyacsaládhoz tartoznak.

Az „érintős” kártyahasználat már elterjedtebb, a döntő többség tudja, hogy biztonságos és kényelmes megoldásról van szó, amely számára nem jelent semmilyen többletkockázatot, sőt. A felhasználók kétharmada ismeri a költési limit fogalmát és a beállítási lehetőségeket, arról viszont mindössze 12%-uk tud, hogy illetéktelen kártyahasználat esetén – a jog által garantáltan - a bankkártya letiltását megelőző kárból legfeljebb 45 000 forintot kell az ügyfélnek viselnie. Márpedig a digitális fizetési módok további terjedésében kulcsfontosságú a biztonsággal kapcsolatos aggályok kezelése.

A kártyaadatok megadásával történő online vásárlás lehetőségét négyből három megkérdezett „jól ismeri”. Az elmentett kártyaadatok segítségével történő fizetést kevesebben, 59%-nyian.

Azt viszont majdnem kétharmadnyian tudják, hogy biztonságosabb, ha inkább mobiltárcában tárolt kártyaadatokat használnak a vásárláshoz.

Hogy a mobiltárcába feltöltött, digitalizált bankkártya érintésmentes vásárlásra is jó, azt ugyancsak a válaszadók 59%-a tudja, de azt már csak 49%, hogy offline fizetésre is alkalmas – miközben ténylegesen az egyik legbiztonságosabb és egyben legkényelmesebb digitális megoldásról beszélünk. A QR-kóddal történő fizetéssel kapcsolatosan csupán 10-ből 4 embernek van meg hogy ilyenkor közvetlenül a bankszámláról, tehát kártya közbeiktatása nélkül megy a tranzakció. 

Az azonnali részletfizetéssel kapcsolatos ismeretek minden felmérésben alacsony értéket mutatnak.

Minden negyedik megkérdezett értesült róla csupán, hogy amikor nagyobb értékű bankkártyás fizetés esetén a terminál vagy az online fizetési felület felajánlhatja a részletfizetés lehetőségét, az valójában kamatozó bankhitel.

Érdekesség, hogy még az okosórával történő érintéses fizetés tárgykörében is többen tájékozottak, mint az azonnali részletfizetés módozataival kapcsolatban.

Átlag feletti ismeretekkel az egyetemi vagy főiskolai végzettségű, havi 350 ezer forintnál több jövedelemből gazdálkodó válaszadók rendelkeznek, ami egyszerre húzza alá a pénzügyi edukáció és a tapasztalat fontosságát - hiszen bizonyára több lehetősége van kipróbálni a digitális alternatívákat annak, akinek nagyobb a pénzügyi mozgásszabadsága.

A digitális fizetéshez kapcsolódó márkák ismertsége terén a PayPal, a Simple Pay és a Google Play vezet, de a Telekom és a Telenor mobil pénztárca alkalmazása, illetve a ma már Wise-nek hívott egykori Transferwise is toplistás.

Mint a Digitális Fizetési Index is megmutatta, a felhasználók az egyes fizetési módokat a biztonság és a kényelem tengelyei által meghatározott koordinátarendszerben igyekeznek elhelyezni, bár közel sem mindig objektíven.

A kényelmi indexet az „érintős” (contactless) bankkártyás fizetés vezeti, megelőzve immár a készpénzhasználatot is.

A biztonságosság terén viszont továbbra is a készpénz vezeti a szubjektív rangsort, ami ismerve a már korábban említett garanciákat, biztosan nem a tényeken alapul, hanem éppen azon a tudáshiányon, amely a kártyákhoz kapcsolódó garanciákkal kapcsolatban van meg a fogyasztókban. A bankkártya illetéktelen használatából adódó károktól többféle garancia is védi a fogyasztót, az eltulajdonított készpénz viszont korlátlanul költhető. Hasonló jelenség figyelhető meg az e-kereskedelemben is: sokan a biztonság miatt még mindig az utánvétes áruátvételt preferálják, mert nem tudják: a csalók ellen legjobban a nem teljesült szolgáltatások ellenértékének visszakérését lehetővé tévő chargeback eljárás véd.

A biztonsági megoldások közül a tranzakciókról történő SMS-értesítést tartják a legtöbbre a válaszadók, az azonosításnál pedig a PIN-kód vezet az SMS-azonosító előtt.

Előremutató lehet, hogy a kérdezettek kétharmada azt állítja: mindig az adott helyzetben legjobb fizetési megoldást használja.

Azt ugyanis, hogy mit tartunk a legjobbnak, leginkább az ismereteink határozzák meg – vagyis jól látható, hogy edukációval komoly áttörést lehet elérni a készpénzmentes és digitális pénzügyi tranzakciók népszerűségének növelésében.

A tudatosság és az edukáció fejlesztése érdekében a Mastercard elkötelezett és szorgalmazza a közös cselekvést az érintettekkel. Az idén először nyilvánosságra hozott Mastercard Digitális Fizetési Index konklúziói között kiemelkedő, hogy növelni kell a digitális fizetési módokra vonatkozó tudást a kistelepüléseken élők, az alacsonyan iskolázottak, valamint az idősek és a fiatalok körében is - előbbiek a fejlett megoldásokról tudnak keveset, utóbbiak a pénzügyi tudatosság terén számítanak fejlesztendő csoportnak.

Ennek érdekében jött létre a Pénziránytű Alapítvány és a Mastercard együttműködésében az országos Bázisiskola Program. Ez a diákok minél nagyobb hányadát igyekszik bevonni a pénzügyi nevelés hatósugarába, azáltal, hogy az diákok mellett a pedagógusképzésre is koncentrál.

Az idősek edukációjára a magyar pénzügyi szektornak kiemelt figyelmet kell fordítania, hiszen nemzetközi tendencia, hogy fogyasztásaikkal és megtakarításaikkal egyre nagyobb gazdasági erőt képviselnek. A digitálisba az elmúlt évtizedben már az okostelefonnak köszönhetően beavatottá vált csoportot most itt az ideje a digitális és készpénzmentes pénzügyi világba is bevezetni.