Milyen nehézségekkel szembesülnek a munkaerőpiacon a fiatalok a covid-járvány időszakában?

Majdnem olyan meredeken emelkedni kezdett a munkanélküliség, mint 2009-ben. Ez óriási veszélyt jelent, elsősorban a fiatal korosztályra – mondta el Andor László, az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványának főtitkára, az Európai Bizottság korábbi tagja a „Mi lesz veled, ifjúság? A fiatalok munkaerő-piaci nehézségeinek nyomában a covid-járvány időszakában” című online szakmai rendezvényen, amit a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya rendezett. Hozzátette, ami nem áll rendelkezésre egy Covid-válság idején megoldásként, az a mobilitás. Korábban, ha valakinek nem volt munkahelye például Spanyolországban, elment Németországba. De ha Németországban is lezárások vannak, akkor nyilvánvalóan a mobilitást zárójelbe kell tenni.

Magyarországon átlagosan majdnem 80 százalékos kereseti hozammal jár a felsőfokú végzettség a középfokú végzettséghez mérten, ez nemzetközi összehasonlításban magasnak tekinthető, messze az európai, vagy OECD országok átlaga fölött van

hangsúlyozta Hermann Zoltán, az ELKH KRTK KTI tudományos munkatársa. Hozzátette, a munkaerőpiacon Magyarországon kereseti szempontból a diplomások jó helyzetben vannak, a fiatal diplomások is.

Továbbra is megéri, és jelentős hozammal jár diplomát szerezni.

Ugyanakkor az alacsony iskolázattságúak (akik legfeljebb általános iskolát végeztek) foglalkoztatottsága nagyon alacsony szintű. 2018-as adatok szerint az általános iskolát végzetteknek csak a fele foglalkoztatott, közülük közel 10 százalék közmunkás. A valódi foglalkoztatottsági arányuk 40 százalék alatt van. Magyarországon ez az egyik kulcsprobléma a fiatalok foglalkoztatottságát tekintve hosszabb távon – tette hozzá Hermann Zoltán.

Számos kutatás megmutatta, hogy az iskolai végzettség, elvégzett iskolaévek mellett a kognitív és nem kognitív készségek jelentős munkaerőpiaci hozammal járnak, magasabb keresettel, magasabb foglalkoztatottsággal. Magyarországon is kimutatható ez az összefüggés a kognitív készségekkel tekintve, minden iskolázottsági csoportban.

Az alacsony iskolázattságúak (legfeljebb általános iskolát végzettek és szakmunkások) foglalkoztatási problémáinak hátterében jelentős részben a gyenge kognitív készségek állnak.

Hermann Zoltán következtetésképpen elmondta, az oktatás rendszer jellemzői és teljesítménye jelentős hatással van a munkaerőpiaci kimenetekre.

Koltai Luca, a Hétfa Kutatóintézet vezető kutatója ismertette a koronavírus hatásait a fiatalokra. Ezek a következők:

• Iskolabezárás, távoktatás (körülbelül a fiatalok 71 százalékát érintette)
• Digitális hozzáférés egyenlőtlenségei
• Lemorzsolódás, lemaradás, rosszabb teljesítmény, késleltetett befejezés
• Kortárs csoport hiánya, elszigetelődés
• Bezárkózás, depresszió, szorongás
• 6-ból 1 fiatal abbahagyta a munkát
• 7 százalék elvesztette a munkáját
• Csökkenő jövedelem
• Távmunka elterjedése, digitalizáció
• Ügyintézés/hozzáférés nehézségei
• Munkanélküli karrierkezdés
• Hosszútávon is rosszabb állások elfogadása, alacsonyabb fizetés

Májusban a nyugat-magyarországi járások és a turizmusban erősen érintett járások voltak azok, ahol hirtelen megnőtt a fiatal álláskeresők száma

– emelte ki Koltai Luca. Hozzátette, vannak olyan ágazatok, ahol a fiatalok sokkal nagyobb arányban dolgoznak, ilyen például a turizmus, vendéglátás, kereskedelem és építőipar, ezekben az ágazatokban csökkent a foglalkoztatottak száma. Vélhetően azok a fiatalok, akiknek a munkaviszonya rugalmasabb és kevésbé biztos, nagyobb veszélyben vannak a mostani válság kapcsán.