Mindent felülír egy váratlan bírósági ítélet gén ügyben - Minket is érint

Meglepetésre genetikailag módosított szervezeteknek (GMO) minősítette az Európai Bíróság (EB) azokat az élőlényeket, amelyeket egy forradalminak tartott új eljárással, az úgynevezett génszerkesztéssel hoznak létre. Elképzelhető, hogy a hazai agrárlobbi a döntés nyomán az Alaptörvény módosítására igyekszik majd rábírni a kormányt. Teljes mértékben keresztülhúzta a magyar mezőgazdasági számításokat az Európai Bíróság júliusi döntése, amely GMO-knak minősítette azokat az élőlényeket, amelyeket a precíziós nemesítésnek is nevezett génszerkesztéses módszerrel állítanak elő. Előzőleg több francia agrár-érdekképviselet kezdeményezett jogi eljárást az ügyben, de a szakértői várakozások szerint a bírói testületnek éppen ellenkezőleg kellett volna döntenie, vagyis azt kellett volna kimondania, hogy a génszerkesztéses beavatkozások nem GMO-kat hoznak létre. A génszerkesztés melletti érveket erősíthette, hogy az eddigi uniós szabályozás szerint alapvetően az számított GMO-nak, amikor egyik élőlény génjét egy másikba építik be. A precíziós nemesítéssel viszont egy-egy élőlényen belül idéznek elő mesterséges genetikai változásokat, vagyis e technikákkal nem visznek át idegen géneket, hanem – legalábbis a módszer támogatói szerint – olyan változásokat (mutációkat) idéznek elő, amelyek a természetben is végbemennek, csak ott jóval hosszabb idő alatt zajlanak le. Az Európai Bíróság viszont általánosságban éppen azt mondta ki, hogy a mesterséges mutagenezissel létrehozott szervezetek is GMO-k, és sértené az úgynevezett elővigyázatosság elvét, ha nem tartoznának a GMO-s szabályozás alá. Hírek szerint az EB által bekért előzetes jogi szakvélemények is a nem GMO-s besorolást támasztották alá, ezért a bírósági döntés az egész unióban meglepetést okozott. Magyarországon azonban különösen bizarr a helyzet, mivel nálunk a GMO-k mezőgazdasági felhasználására alaptörvényi szintű tilalom van érvényben. Ha tehát a génszerkesztéssel előállított szervezeteket is GMO-knak kell tekinteni, az alaptörvényi szigornak azok alkalmazására is ki kell terjednie, vagyis a bíróság állásfoglalása most e téren totális patthelyzetet idézett elő. Ennél is érdekesebb szituációt teremtett azonban, hogy Nagy István agrárminiszter már májusban, miniszterjelölti parlamenti bizottsági meghallgatásán állást foglalt a génszerkesztés mellett, és úgy nyilatkozott, hogy az eljárás nem minősül GMO-nak, így azt támogatni kell. Az új technikára agrárszakmai körökben is többnyire úgy tekintettek, hogy – elsősorban új növényfajták gyors előállításával - alkalmas lehet a hazai mezőgazdaság versenyképességének javítására, ezért sokan most attól tartanak, hogy az agrárszektort jelentős versenyhátrány érheti, ha Magyarország a génszerkesztés eredményeit a tudományos és a gyakorlati életben egyáltalán nem használhatja fel. Az EB-döntés mindenesetre az agrárminisztert máris magyarázkodásra késztette, és azóta a génszerkesztés eltűnt a hivatalos minisztériumi nyilatkozatokból is. A tárcavezető a bírósági ítéletet úgy kommentálta, hogy az „tovább erősíti a hazai GMO-mentes stratégiát”, és „szigorú kockázatértékelés nélkül nem szabad a GMO-s módszerekkel létrehozott termékek forgalmazását megengedni”.  A miniszter szerint a GMO-mentesség a jövőben is gazdasági előnyt biztosít és védelmet jelent a hagyományos termelést folytató gazdáknak, illetve segíti a GMO-mentes termelésből származó élelmiszerek piacának kialakítását. Az ügy súlyát jelzi, hogy az összes hazai agrárágazati szereplőt tömörítő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a legnagyobb agrár-érdekképviseletnek számító Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) közös közleményben reagált a bírósági állásfoglalásra. A két szervezet minél gyorsabb tudományos kutatásokat és kockázatfelméréseket sürgetett, hogy az emberi egészséget és a környezetet érő esetleges káros hatásokat ki lehessen küszöbölni. A NAK és a Magosz ugyanis azt vetíti előre, hogy a hazai mezőgazdaság elszigetelődhet az innovatív fejlesztések előnyeitől, ha e kutatások a legrövidebb időn belül nem zajlanak le. A természetvédők és a biogazdálkodók viszont úgy reagáltak, hogy a bírósági döntés megvédi a ma is hatályos uniós élelmiszerbiztonsági és nyomonkövethetőségi előírásokat. Darvas Béla, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság alapító-elnöke pedig egy facebookos bejegyzésben úgy fogalmazott, hogy különösen a hazai ökotermesztőket sokkolták az agrárminiszter és a NAK genomszerkesztés legalizálására irányuló törekvései, amelyek szerinte a bírósági ítélettel most jogalapjukat vesztették. „Az érintetteknek a Curia döntése után le kell vonniuk ennek jogi következményeit, ha nem teszik, akkor a miniszterelnöknek kell ezt a kérdést felülvizsgálnia” – rögzíti a facebookos bejegyzés. Könnyen elő is fordulhat, hogy az ügy eljut Orbán Viktor elé, csak egészen másmilyen előjellel. A génszerkesztés pártolói ugyanis most lobbizást indíthatnak annak érdekében, hogy az eljárás előnyeiről meggyőzzék a kormányfőt, illetve felvessék egy alkotmánymódosítás lehetőségét. A közelmúltbeli bírósági ítélet után ugyanis szükségessé válhat, hogy a génszerkesztéssel kapcsolatban enyhüljön a GMO-kat érintő általános alaptörvényi szigor, ha Magyarország az új biotechnológiai beavatkozásokkal a jövőben élni akarna.