Mindent felülír egy váratlan bírósági ítélet gén ügyben - Minket is érint

Hírek2018. aug. 14.Növekedés.hu

Meglepetésre genetikailag módosított szervezeteknek (GMO) minősítette az Európai Bíróság (EB) azokat az élőlényeket, amelyeket egy forradalminak tartott új eljárással, az úgynevezett génszerkesztéssel hoznak létre. Elképzelhető, hogy a hazai agrárlobbi a döntés nyomán az Alaptörvény módosítására igyekszik majd rábírni a kormányt. Teljes mértékben keresztülhúzta a magyar mezőgazdasági számításokat az Európai Bíróság júliusi döntése, amely GMO-knak minősítette azokat az élőlényeket, amelyeket a precíziós nemesítésnek is nevezett génszerkesztéses módszerrel állítanak elő. Előzőleg több francia agrár-érdekképviselet kezdeményezett jogi eljárást az ügyben, de a szakértői várakozások szerint a bírói testületnek éppen ellenkezőleg kellett volna döntenie, vagyis azt kellett volna kimondania, hogy a génszerkesztéses beavatkozások nem GMO-kat hoznak létre. A génszerkesztés melletti érveket erősíthette, hogy az eddigi uniós szabályozás szerint alapvetően az számított GMO-nak, amikor egyik élőlény génjét egy másikba építik be. A precíziós nemesítéssel viszont egy-egy élőlényen belül idéznek elő mesterséges genetikai változásokat, vagyis e technikákkal nem visznek át idegen géneket, hanem – legalábbis a módszer támogatói szerint – olyan változásokat (mutációkat) idéznek elő, amelyek a természetben is végbemennek, csak ott jóval hosszabb idő alatt zajlanak le. Az Európai Bíróság viszont általánosságban éppen azt mondta ki, hogy a mesterséges mutagenezissel létrehozott szervezetek is GMO-k, és sértené az úgynevezett elővigyázatosság elvét, ha nem tartoznának a GMO-s szabályozás alá. Hírek szerint az EB által bekért előzetes jogi szakvélemények is a nem GMO-s besorolást támasztották alá, ezért a bírósági döntés az egész unióban meglepetést okozott. Magyarországon azonban különösen bizarr a helyzet, mivel nálunk a GMO-k mezőgazdasági felhasználására alaptörvényi szintű tilalom van érvényben. Ha tehát a génszerkesztéssel előállított szervezeteket is GMO-knak kell tekinteni, az alaptörvényi szigornak azok alkalmazására is ki kell terjednie, vagyis a bíróság állásfoglalása most e téren totális patthelyzetet idézett elő. Ennél is érdekesebb szituációt teremtett azonban, hogy Nagy István agrárminiszter már májusban, miniszterjelölti parlamenti bizottsági meghallgatásán állást foglalt a génszerkesztés mellett, és úgy nyilatkozott, hogy az eljárás nem minősül GMO-nak, így azt támogatni kell. Az új technikára agrárszakmai körökben is többnyire úgy tekintettek, hogy – elsősorban új növényfajták gyors előállításával - alkalmas lehet a hazai mezőgazdaság versenyképességének javítására, ezért sokan most attól tartanak, hogy az agrárszektort jelentős versenyhátrány érheti, ha Magyarország a génszerkesztés eredményeit a tudományos és a gyakorlati életben egyáltalán nem használhatja fel. Az EB-döntés mindenesetre az agrárminisztert máris magyarázkodásra késztette, és azóta a génszerkesztés eltűnt a hivatalos minisztériumi nyilatkozatokból is. A tárcavezető a bírósági ítéletet úgy kommentálta, hogy az „tovább erősíti a hazai GMO-mentes stratégiát”, és „szigorú kockázatértékelés nélkül nem szabad a GMO-s módszerekkel létrehozott termékek forgalmazását megengedni”.  A miniszter szerint a GMO-mentesség a jövőben is gazdasági előnyt biztosít és védelmet jelent a hagyományos termelést folytató gazdáknak, illetve segíti a GMO-mentes termelésből származó élelmiszerek piacának kialakítását. Az ügy súlyát jelzi, hogy az összes hazai agrárágazati szereplőt tömörítő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a legnagyobb agrár-érdekképviseletnek számító Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) közös közleményben reagált a bírósági állásfoglalásra. A két szervezet minél gyorsabb tudományos kutatásokat és kockázatfelméréseket sürgetett, hogy az emberi egészséget és a környezetet érő esetleges káros hatásokat ki lehessen küszöbölni. A NAK és a Magosz ugyanis azt vetíti előre, hogy a hazai mezőgazdaság elszigetelődhet az innovatív fejlesztések előnyeitől, ha e kutatások a legrövidebb időn belül nem zajlanak le. A természetvédők és a biogazdálkodók viszont úgy reagáltak, hogy a bírósági döntés megvédi a ma is hatályos uniós élelmiszerbiztonsági és nyomonkövethetőségi előírásokat. Darvas Béla, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság alapító-elnöke pedig egy facebookos bejegyzésben úgy fogalmazott, hogy különösen a hazai ökotermesztőket sokkolták az agrárminiszter és a NAK genomszerkesztés legalizálására irányuló törekvései, amelyek szerinte a bírósági ítélettel most jogalapjukat vesztették. „Az érintetteknek a Curia döntése után le kell vonniuk ennek jogi következményeit, ha nem teszik, akkor a miniszterelnöknek kell ezt a kérdést felülvizsgálnia” – rögzíti a facebookos bejegyzés. Könnyen elő is fordulhat, hogy az ügy eljut Orbán Viktor elé, csak egészen másmilyen előjellel. A génszerkesztés pártolói ugyanis most lobbizást indíthatnak annak érdekében, hogy az eljárás előnyeiről meggyőzzék a kormányfőt, illetve felvessék egy alkotmánymódosítás lehetőségét. A közelmúltbeli bírósági ítélet után ugyanis szükségessé válhat, hogy a génszerkesztéssel kapcsolatban enyhüljön a GMO-kat érintő általános alaptörvényi szigor, ha Magyarország az új biotechnológiai beavatkozásokkal a jövőben élni akarna.