Söralátét helyett eSZJA – Interjú Sors Lászlóval a NAV vezetőjével
InterjúAz online pénztárgép bevezetése jelentősen csökkentette az áfacsalásokat, de az automaták NAV-hoz való bekötése is már napi 70 millió forint feletti forgalomról küld adatokat az adóhatóságnak. Idén ötmillió szja adóbevallást készített a NAV, jövőre pedig kiterjesztik ezt az egyéni vállalkozókra is. Sors László a növekedés.hu-nak adott exkluzív interjújában az idei évi adóellenőrzési terveikről, az e-kereskedelem és a kriptovaluták jelentette kihívásokról valamint a lehetséges megoldásokról is beszélt.
Július 1-től indult az online számlázás. Melyek az első tapasztalatok?
Az online számla rendszer célja a gazdaság fehérítése és az adócsalások visszaszorítása. Ezt egészíti ki a NAV szolgáltatásaként az ingyenes Online Számlázó, amellyel az online adatszolgáltatás is teljesíthető. A fejlesztéssel nagy mennyiségű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé a NAV számára, így hatékonyabb a kockázatkezelés.
Júliusban még nem szankcionáltuk, ha elmulasztották az online adatszolgáltatást, de az adózó regisztrált a rendszerben és az adatokat július végéig utólag megküldte. Augusztustól a szankcionálás során továbbra is az a mérvadó, hogy az adózó minden tőle telhetőt megtett-e az adatszolgáltatás teljesítése érdekében (így különösen, hogy regisztrált-e a rendszerbe, vagy a szükséges fejlesztések elindultak-e).
Hány adózó regisztrált az online rendszerbe?
2018. augusztus 13-ig 270.818 adózó regisztrált az online számla rendszerben.
Milyen mértékűnek becslik az áfacsalást, s mennyire tudja ez a módszer megakadályozni azt?
Az áfacsalás nem hazai sajátosság, az Európai Unió tagállamainak adózási területét érintő egyik legsúlyosabb adórendszerbeli probléma. Az Európai Bizottság tanulmánya alapján a magyarországi becsült áfa adórés mértéke a 2014. évi 17,04 százalékról – köszönhetően az áfaelkerülés visszaszorítását célzó kormányzati intézkedéseknek, 2014-ben teljessé váló online pénztárgép rendszernek, és a 2015-ben bevezetett EKÁER-nek – tovább csökkent 13,74 százalékra. A cél a 10 százalék alatti áfaadórés. Az Online Számla rendszer azzal, hogy valós idejű adatokhoz jut az adóhatóság a jogsértő magatartást gyorsan kiszűrhetővé teszi.
Annak idején sokan ellenezték az online pénztárgép rendszert, mondván, hogy erre nincsenek felkészülve az adott szakmák. Milyen eredményeket hozott a bevezetés?
Az, hogy adóhatóság valós idejű információkkal rendelkezünk számos új lehetőséget teremtett a kockázatelemzési és az ellenőrzési feladatok ellátása során. A bevallásokban megtalálható bevétel, jövedelem, és értékesítés adatokkal való automatikus összevetéssel már a bevallás benyújtását követően, különösen az adó visszaigénylést tartalmazó bevallásoknál, közvetlenül elrendelhető az ellenőrzés.
Jelenleg több mint 150 ezer pénztárgépből érkezik, naponta átlagosan 30 milliárd forintról értékesítési adat, így a 2018. évi forgalom eddig meghaladta a 6640 milliárd forintot is. A pénztárgép adatok jelentős hatékonyságnövekedést eredményeztek az ellenőrzésre és támogató eljárásra történő kiválasztás során, és a helyszíni ellenőrzések területén. Az online pénztárgép rendszer bevezetése sikertörténet az áfacsalások visszaszorításában és a fekete gazdaság elleni küzdelemben, a rendszer gazdaságfehérítő hatása a piaci szereplők által is elismert.
Hasonlóan nagy léptékű változás volt az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták beazonosítását lehetővé automata felügyeleti egységek 2018. június 30-áig kötelező beszerelése, amelyek forgalmi adatokat továbbítanak az adóhatóság felé. Az adott piaci szegmens értékesítéséről ez ideig nem álltak rendelkezésre adatok, most azonban időszakosan az egyes napokon 70 millió forint feletti forgalomról kapott információk az adóbevételek növekedését, a gazdaság fehérítését szolgálják.
A söralátét nagyságú adóbevallás már 2010-ben be lett ígérve a hazai vállalkozásoknak, s noha azóta tényleg egyszerűsödött a bevallás menete, söralátétről még mindig nem beszélhetünk. Milyen egyszerűsítésekre számíthatnak a vállalkozások a jövőben?
Az ígéretnek megfelelően – 2011-ben – elkészült az SZJA bevallás legegyszerűbb formája a „söralátét”.
2017-től egy olyan nagyléptékű újítást vezetett be a NAV, amely már a söralátétnyi bevallást is szükségtelenné tette, és a személyijövedelemadó-bevallás rendszere nemcsak technológiáját tekintve újult meg, hanem filozófia-váltás is bekövetkezett az adóztatásban.
A siker megalapozta az eSZJA rendszerének kiterjesztését. 2018-ban a NAV az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek és a mezőgazdasági őstermelők részére is készített adóbevallási tervezetet, amennyiben a 2017-es adóévben munkáltatótól, vagy kifizetőtől bevételt, jövedelmet szereztek.
Idén megszűnt a munkáltatói adómegállapítás, és a NAV azoknak a magánszemélyeknek is elkészítette az adóbevallási tervezetet, akik eddig munkáltatói adómegállapítást kértek. A beérkezett kifizetői, munkáltatói adatszolgáltatások alapján a 2017. adóévre vonatkozóan idén már több mint 5 millió adóbevallási tervezet készült.
Milyen további könnyítések várhatóak az adóadminisztráció terén?
A NAV a 2018. évi személyijövedelemadó-bevallási tervezetet már az egyéni vállalkozóknak is elkészíti, a bevallási határidejük is kitolódik 2019. május 20-áig. Ezzel a teljes adózói kör részére elérhetővé válik a személyijövedelemadó-bevallási tervezetek adattartalma.Az adminisztráció-csökkentést a Pénzügyminisztérium és a NAV fontos célként tűzte ki, hogy az adózók egyre szélesebb köre számára egyszerű, elektronikusan elérhető ügyintézési lehetőségek legyenek biztosítva. Az adóbevallások online kitölthetősége és benyújtása nagyban elősegítheti az adóadminisztrációra fordított idő csökkenését, amely fokozza a vállalkozások versenyképességet.
Az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a helyiiparűzésiadó-bevallást, sőt már az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás is benyújtható elektronikusan a NAV-hoz,nem kell postázni az érintett önkormányzatokhoz, ezt a NAV elvégzi helyettük. A szolgáltatás 2018-tól kiegészült az egyes önkormányzatok által alkalmazott adókulcsok beépítésével, így már ezt sem kell a vállalkozásoknak keresgélniük. Az áfabevallásban megszűntek a termékértékesítésről szóló összesítő jelentéstételi kötelezettség teljesítésre vonatkozó lapok. Az adózóknak 2018. július 1-jétől csak a 100 ezer forint áthárított adót elérő vagy meghaladó tartalmú beszerzési számlái tekintetében áll fent továbbra is az összesítő tételi jelentési kötelezettsége. Az erre vonatkozó adatok elérhetők, lekérdezhetők a www.magyarorszag.hu/ eBEV portálon.
Az adózók 2018. július 1-jétől lekérdezhetik az általuk teljesített, valamint az ő nevükre, adószámukra (mint vevőkre) kiállított 100 ezer forint áthárított adót elérő vagy meghaladó összegről kiállított számlák adataitaz erre a célra kialakított online számla adatszolgáltatási felületen. Az idei évtől a NAV a rendelkezésére álló adatbázisokból összegyűjti és tájékoztatásul havonta megküldi az érintett adózóknak a jövedéki adóbevallásuk alapját képező adatokat – mégpedig az adóbevallás szerinti tematikában –, megkönnyítve ezzel a bevallást. A magyar vámigazgatás az uniós vámjogi alapelvekkel összhangban tért át a vámeljárások elektronizálására, jelenleg a vámeljárások csaknem 100 százaléka elektronikus Magyarországon. A digitalizálásnak köszönhetően a papír alapú formanyomtatványok beszerzése, illetve a vámhivatalokban történő személyes megjelenés szükségtelenné vált, továbbá a vám és az adó megfizetése is teljesen elektronikusan történik. Mindez hozzájárul az ügyféli adminisztratív terhek csökkenéséhez, ami egyben költségcsökkenést is jelent, amely az ügyfelek versenyképességének javulását eredményezi. Az online számla adatszolgáltatás, valamint a pénztárgép adatszolgáltatás adatait is felhasználva várhatóan a későbbiekben részleges áfabevallás kiajánlás bevezetését is tervezi a NAV. A NAV erőteljesen próbálja terelni az adózókat a digitális megoldások felé: milyen könnyebbségek várhatóak az állampolgároknál és a cégeknél? A lakáskiadás adózása például pont most egyszerűsödött, milyen területeken várható hasonló előrelépés a közeljövőben? A digitális megoldások tekintetében a NAV egyik célja, hogy egyre többen csatlakozzanak a személyes megjelenést nem igénylő ügyintézéshez. Az ügyfeleknek lehetőségük van arra, hogy a már megszokott ügyfélazonosító-számmal történő azonosításon kívül akár Részleges Kódú Telefonos Azonosítás szolgáltatással intézzék adóügyeiket. A telefonon intézhető ügyek köre is – igazodva az elvárásokhoz, lehetőségekhez – folyamatosan bővül. Ezen felül számos, az állampolgárok, vállalkozások számára közvetetten érzékelhető fejlesztés van folyamatban, vagy indul a közeljövőben a NAV és az államigazgatás egyéb szereplőinek közreműködésével, amelyek a papíralapú adminisztráció csökkentését, az adózók igényeinek kiszolgálását célozzák. Csak néhányat kiemelve:
- Az ügyfelek számára érzékelhető legalapvetőbb kommunikációs és ügyintézési csatornák várható összevonásával egy informatív, az elektronikus adóhivatali szolgáltatások egyszerű hozzáférését biztosító, személyre szabható elektronikus ügyintézési felület kialakítása a cél.
- A NAV 2019. január 1-től lehetőséget biztosít a bejelentési, változás-bejelentési kötelezettségek elektronikus, online teljesítésére.
- 2019-től a magánszemélyek az adóelőleg-nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság felé is megtehetik egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen (online adóelőleg-nyilatkozat), melyet a NAV továbbít a kifizetőnek.
- A 2015 óta működő MOSS (Mini One Stop Shop – vagyis a közösségi Mini Egyablakos Rendszer) lehetővé teszi a nem adóalanyok részére nyújtott távközlési, műsor- vagy elektronikus szolgáltatók számára, hogy ha olyan tagállamban nyújt szolgáltatásokat ahol nem telepedett le, akkor az e szolgáltatásaira vonatkozó héabevallását azon tagállam webes portálján keresztül nyújtsa be, amelyben héa-azonosítóval rendelkezik. 2021-től ez az elektronikus közösségi egyablakos rendszer kiterjed a Közösségen belüli minden szolgáltatásra és – a közösségi MOSS-alanyok esetén – termékértékesítésre, valamint kibővül az ún. importsémával – azaz a Közösségen kívülről történő, 150 eurót meg nem haladó értékű termékimport körével, tekintve, hogy ezzel párhuzamosan eltörlésre kerül a kisértékű küldemények import áfa mentessége.
- Közösségi beszerzéseiket bevallani elmulasztó kereskedők
- Foglalkoztatással és garantált bérminimummal kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzése
- Gépjármű-kereskedelmi és szervízelési tevékenységet folytató adózók ellenőrzése
- Kiskereskedelmi tevékenységet folytató adózók ellenőrzése
- A vámeljárások adatai, online pénztárgép, EKAER bejelentések és tételes áfa-adatok szerint adókötelezettségeiket nem megfelelően teljesítő adózók ellenőrzése
- Környezetvédelmi termékdíj ellenőrzés
Amíg 2015 december 31-én ezen összeg 243,8 milliárd forint volt, a 2018. július 31-ei adatok szerint 194,3 milliárd forint hátralék állt fenn, mely több, mint 20 százalékos csökkenést jelent.Ellenőrzés tekintetében idén kik lesznek a célkeresztben a közeljövőben? A rendszeres ellenőrzéseink mellett ágazati elemzések alapján jogkövetési vizsgálatok, illetve adóellenőrzések is lefolytatásra kerülnek. Így lesznek ellenőrzések a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával kapcsolatban, számíthatnak ellenőrzésekre az őstermelők, sor kerül a társasági adóalap és adókedvezmények ellenőrzésére, az innovációs járulék, rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség teljesítésének vizsgálatára is, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban is lesznek vizsgálatok. Milyen kihívásokat rejt a netes kereskedelem, és általában a digitalizáció, akár a bitcoin kereskedés is. Fel tudnak-e lépni ez irányban? Az elektronikus kereskedelem könnyen elérhető, határokon túlnyúló jellege miatt gyors, kényelmes megoldást biztosít; a digitális technika felhasználása (például az adatelemzésben) az adóigazgatásban is jelentős előrelépés. Az adóhatóság felismerte a digitalizáció növekedése eredményeként az e-kereskedelem fokozatos térnyerését, ezért 2017 januárjában megalakult az Elektronikus Kereskedelmi Bizottság (EKB), melynek célja az eddigi és jövőbeni ellenőrzési tapasztalatokra építve olyan jogi szabályozás megteremtése, amely elősegíti az e-kereskedelmi struktúrák fejlődését és ezzel egyetemben alkalmas a feketegazdaság visszaszorítására. A NAV adó-, vámszakmai, bűnügyi szakterületének delegált képviselőiből álló EKB folyamatos kapcsolatot tart fenn más hatóságokkal, különösen a fogyasztóvédelmi hatósággal, és mivel az internetes kereskedelem nem ismer országhatárokat, nemzetközi szervezetek szakmai fórumain is képviselteti magát.
A magyar vásárlók nem csupán hazai, hanem külföldi webshopokból is nagy számban rendelnek, ezért kiemelten fontos, hogy a NAV Repülőtéri Igazgatósága a vámkezelés során a pénzügyi kockázatok kiszűrésével havonta mintegy 80 millió forint vámérték különbözetet tárnak fel.Az internetes kereskedelem adóelkerülő magatartásainak feltérképezése érdekében online piactereken végzett vizsgálatok tapasztalatai alapján a gazdaság fehérítése érdekében szabályozási javaslatok kidolgozását is végzi az EKB. Az EKB fő tevékenysége továbbá a folyamatos internet monitoring az online kereskedők, az online szolgáltatások, valamint az erre épülő sharing economy üzleti modelljében gazdasági tevékenységet végző adózók körében. Magyarországon a megosztáson alapuló közösségi gazdaság leginkább a szálláshely-közvetítő, az étel-rendelő, és a személyszállítás tevékenységi területén terjedt el. Mit tud kezdeni az adóhatóság a kriptovaluták elterjedésével? Az elektronikus kereskedelem körében a kriptovaluták megjelenésének legfőbb hozadéka az újításnak számító blokklánc technológia terjedése, melynek felhasználhatósága a közigazgatásban is felmerül. Ugyanakkor a fizikai jelenlét hiánya, az adóelkerülési technikák elleni küzdelem, az adóztatási pont megtalálása kihívások elé is állítja az adóhatóságokat. Ezt az OECD is felismerve, a BEPS akcióterv keretében foglalkozott többek között a digitális gazdaság megadóztatásának módjairól. Jelenleg az egyes államokban különböző módszereket alkalmaznak, ugyanakkor kulcsfontosságú lehet az adóhatóságok közötti együttműködés és információcsere, illetve a gyors reagálás. Magyarországon jelenleg többnyire „hagyományos” eszközökkel, vagyis a jövedelemadókon keresztül kerül adóztatásra a digitális térben tevékenységet végző vállalkozások nyeresége.
Érdemes különválasztani a kriptovaluták kérdését és a mögöttes blockchain technológia megítélését.A kriptovaluták hátterében húzódó technológia mindenképpen figyelemre méltó, és felhasználási lehetőségei a jövőben szerteágazóak lehetnek. Jelenleg globális szinten az útkeresés a jellemző, annak érdekében, hogy a megfelelő felhasználási módot megtalálják a blockchain technológiának. Ki lehet emelni egy holland projektet, ahol a könyvelési adatok tárolására és hitelesítésére kívánják felhasználni, amely ha sikeresnek bizonyul, akkor elterjedhet. A bitcoinnal kapcsolatos kérdések megítélése korántsem ilyen egyértelmű, sem itthon, sem a világban. A hozzákapcsolódó névtelenség miatt pl. veszélyes lehet a pénzmosás elleni fellépés szemszögéből, vagy éppen adózási szempontból. Egyelőre sem az EU, sem más EU tagállamok nem foglaltak egyértelműen állást ezzel kapcsolatban. Magyarországon a jogalkalmazási és jogalkotási kérdések megvitatására külön munkacsoport jött létre melyben a Pénzügyminisztérium, illetve a NAV mellett a Magyar Nemzeti Bank is részt vesz.
