Mire készül Oroszország Kurszkban? - Újabb falvakat foglaltak vissza, miközben több településen elrendelték az evakuációt

Visszafoglalt falvak

Oroszország még szeptember 16-án hétfőn közölte, hogy erői visszavették Ukrajnától az ellenőrzést két falu felett a Kurszki terület nyugati csücskében, folytatva ezzel a korábban megkezdett ellentámadást. Az orosz erők augusztus 6-a óta harcolnak az ukrán csapatok ellen a Kurszki területen, azóta, hogy Kijev a második világháború óta a legnagyobb külföldi támadással lepte meg Moszkvát orosz földön, és ezt követően több mint 1300 négyzetkilométeres területen 100 falut foglalt el. Az orosz fél hétfőn közzétett közleményét a visszafoglalt falvakról egyelőre nem lehet független források alapján megerősíteni – olvasható a The Guardain napi tudósításában.

Térkép forrása: Shutterstock (kékk színnel jelölt az ukrán betörés, pirossal az Oroszország által elfoglalt területek)

Evakuáció

Az újonnan elrendelt evakuáció kapcsán a hírportál megjegyzi: annak oka nem volt világos, ráadásul napokkal azután következtek be, hogy Moszkva megindította az ellentámadását.

A hatóságok úgy döntöttek, hogy elrendelik a Rilszkij és Homutovszkij járásokban lévő települések kötelező kiürítését, amelyek az ukrán határ melletti 15 kilométeres (kilenc mérföldes) zónán belül vannak

- közölte Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület kormányzója a Telegramon. Ebben a körzetben egyébként több tucat falu és város található.

Ukrajna szintén hétfőn közölte, hogy felkérte az ENSZ-t és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC), hogy ellenőrizze a helyzetet az általa elfoglalt kurszki területeken.

Utasítottam az ukrán külügyminisztériumot, hogy hivatalosan kérje fel az ENSZ-t és az ICRC-t, hogy csatlakozzanak a kurszki térségben tett humanitárius erőfeszítésekhez

- közölte Andrij Szibiga külügyminiszter a közösségi médiában. Az ENSZ hétfőn közölte, hogy kész felmérni és ellenőrizni a kurszki térségben kialakult helyzetet, de csak Moszkva áldásával.

Nagy hatótávolságú rakéták

Jens Stoltenberg, a NATO leköszönő vezetője hétfőn kijelentette, hogy üdvözli, hogy megindultak a tárgyalások arról, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat vet be orosz területen belüli célpontok ellen. Hozzátette: bármilyen döntést a kérdésben az egyes szövetségeseknek kell meghozniuk. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta könyörög a szövetségeseknek, hogy engedélyezzék Ukrajna számára a nyugati rakéták, köztük a nagy hatótávolságú amerikai ATACMS rakéták és a brit Storm Shadows rakéták orosz területen való alkalmazását. Az ukrán vezető szerint ezáltal csökkenthetőek lennének Moszkva katonai képességei.

Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök még pénteken Washingtonban tárgyalt arról, hogy engedélyezzék-e Kijevnek a nagy hatótávolságú rakéták bevetését oroszországi célpontok ellen, de nyilvánosan nem jelentettek be döntést az üggyel kapcsolatban.

Merénylő

Az ukrajnai háborúhoz kapcsolódóan érdekes mellékszálnak tekinthető, hogy a Donald Trump ellen elkövetett merényletkísérlettel vádolt amerikai férfiról, az 58 éves Ryan Routh-ról a médiának adott nyilatkozatai és a közösségimédia bejegyzései alapján kiderült, hogy Ukrajna elkötelezett támogatója és saját elmondása szerint külföldi önkénteseket akart toborozni az ukrajnai harcokhoz. Kijev hétfőn tagadta, hogy bármilyen kapcsolatban állna a vádlottal. Ukrán tisztviselők azt nyilatkozták, hogy semmi közük hozzá, és azzal vádolták Moszkvát, hogy propagandacélokra használták fel az esetet. A Kreml a maga részéről utalt arra, hogy kapcsolat van a merényletkísérlet és a Kijevnek nyújtott amerikai támogatás között, mondván, hogy „a tűzzel való játéknak következményei vannak”.