A rémálom valósággá vált: itt eljött a hatnapos munkahét 

Görögország lett az első uniós ország, amely bevezette a hatnapos munkahetet bizonyos munkakörök esetében. Az idén július 1-jével hatályba lépett rendelet két konkrét vállalkozástípust érintene. Egyrészt azokra vonatkozik, ahol folyamatosan, éjjel-nappal dolgoznak, és váltott műszakot alkalmaznak. Másrészt azokra a cégekre, amelyek a hét öt vagy hat napján, napi 24 órában dolgoznak, és szintén váltott műszakot alkalmaznak - írja az oeconomus.hu.

A meghosszabbított munkahét keretében a kiválasztott iparágakban és gyártóüzemekben dolgozóknak lehetőségük lesz napi két órával többet dolgozni, vagy nyolc órával több műszakot vállalni egy plusz napon,

amelyért cserébe 40%-os pótlékot kapnak, ha pedig vasárnap dolgoznak, 115%-os juttatást kapnak a napi munkabéren felül.

A változás azt jelenti, hogy a hagyományos 40 órás munkahét néhány vállalkozás esetében heti 48 órára bővülhet. A hatnapos munkahétre vonatkozó kezdeményezés nem terjed ki a vendéglátásban és az idegenforgalomban dolgozókra.

Niki Kerameus görög munkaügyi és társadalombiztosítási miniszter hangsúlyozta, hogy az új rendelet nem érinti a görög jog által előírt ötnapos/40 órás munkahetet, és nem vezet be új hatnapos munkahetet sem.

Mindössze annyit tesz, hogy korlátozott körülmények között, kivételes intézkedésként lehetőséget biztosít egy további munkanapra.

A görög indokok

Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök vállalkozásbarát kormánya szerint „az intézkedés egyszerre munkavállaló-barát és növekedésorientált”, amelynek célja, hogy támogassa a túlórákért nem kellően kompenzált munkavállalókat, és segítsen visszaszorítani a feketemunka problémáját. Tehát akik eddig bejelentés nélkül túlóráztak,

ezentúl legális körülmények között, megfelelő juttatásért cserébe dolgoznak többet a 40 óránál.

Munkavállalói szempontok mellett ugyanakkor a gazdasági érdekek sem elhanyagolhatóak. A fejlett országok trendjéhez hasonlóan csökken a görög népesség, nemcsak az idősödő társadalom problémája miatt, hanem mivel sok fiatal hagyja el az országot. A munkaképes korúak számának csökkenése korlátozza a munkaerő-kínálatot, szűkül a munkaerőbázis.

Baj van a termelékenységgel

A hatnapos munkahét lehetőségével a termelékenység felpörgetése, a gazdasági növekedés ösztönzése is a cél Görögországban. Bár a görögök az Eurostat adatai alapján átlagosan így is többet dolgoznak egy héten az átlagos európai uniós munkavállalóhoz képest, viszont a termelékenység alacsony a gazdaságban.

Az Eurostat szerint a görög főállású munkavállalók (20-64 évesek) egy héten átlagosan 39,8 órát dolgoztak le ténylegesen 2023-ban, mely az Európai Unióban a legmagasabb érték volt (EU-átlag: 36,1 óra).

Forrás: Eurostat • Oeconomus. Szerző: Erdélyi Dóra

Ugyan sokat dolgoznak a görögök, de a munka termelékenysége elmarad az Európai Unió átlagához képest. Az egy foglalkoztatottra jutó görög munkatermelékenység 2023-ban 30%-kal volt alacsonyabb, mint az EU átlaga. A munka közbeni alacsony produktivitás oka, hogy nem használják ki a modern technológia adta lehetőségeket és a méretgazdaságosságot.

A vállalkozások kevésbé áldoznak fejlesztésekre, és az alkalmazottjaikat sem képzik tovább megfelelően, illetve a bürokrácia is hátráltatja a hatékonyságot.

Azonban nem egyedülálló jelenség a világon, hogy az átlagosan több heti munkaóra mellett alacsony az adott gazdaság termelékenysége, illetve akár 6 napot is dolgoznak egy héten a munkavállalók. Mexikóban például sokan heti 48 órában, 6 napon keresztül dolgoznak.

Ugyanakkor az OECD-országok közül az egy munkaórára jutó GDP-termelés Mexikóban a legalacsonyabb (őket Görögország „követi”), az OECD-átlaghoz képest 13%-kal alacsonyabb a mexikói termelékenység.

Ugyan az országban elindult a munkaidő heti 40 órára való csökkentéséről szóló társadalmi vita, azonban egyes vélemények szerint először gazdaságilag és iparilag kellene a mexikói gazdaságnak fejlődnie, mielőtt átállnak 5 napos munkahétre.

Az elemzés teljes szövege EZEN a linken érhető el.