Németország, Új-Zéland, Kína, Brazília. Mindegyik ország egyedülálló módon áll hozzá a vállalkozói tevékenységhez. Mutatjuk a legfőbb különbségeket.

 A sikeres vállalkozókra gyakran mondják, hogy megvalósították az „amerikai álmot”. Eszerint minden amerikainak egyenlő esélye van arra, hogy kemény munkával, saját erejéből jobbá tegye az életét, amit leginkább a növekvő jövedelem jellemez. A kreativitás, a vállalat jövőképe és a társadalmi felelősségvállalása talán itt számít a leginkább egy-egy cég megítélésében. Vajon hogyan tekintenek más kultúrákban a vállalkozókra?

Németország

A németek kultúrája a munkamorálra épül. Azt azonban sokan nem tudják, hogy egy üzleti vállalkozás megkezdése azonban már sokkal nehezebb Németországban, mint más országokban. A Világbank a 113. helyre rangsorolja az országot a vállalkozás megkezdésének könnyűsége/nehézsége szempontjából.

Új-Zéland

Új-Zéland minden üzleti lista legelején szerepel, és valóban megteremtette az egyik legjobb üzleti környezetet a kisvállalkozások számára, azonban a sziget egyedi kultúrája kihívások elé állíthatja a lelkes vállalkozókat. Az úgynevezett „tall poppy syndrome”, a TPS egy egyedülálló kulturális jelenség, amely csak az angolszász országokban létezik. Szó szerinti jelentése szerint a legmagasabb pipacsokat szedik le először. A kifejezést akkor alkalmazzák, amikor egy adott közegben egy személy kitűnik valamivel a többiek közül, mire környezete válaszul becsmérelni kezdi, szélsőséges esetben pedig kiközösíti. Egy felmérés szerint az új-zélandi vállalkozók 75 százaléka tapasztalta már ezt a fajta jelenséget.  

Kína

Az elmúlt néhány évtizedben Kína úgy vált a világ gyártási központjává, hogy a kapitalista és szocialista gyakorlat elemei a mai napig keverednek. A kínai kultúráról elmondható, hogy – egy hosszú időszak után - ismét a vállalkozók érdemeire összpontosít. A kínai kormány számos kedvezményt biztosít a vállalkozói szellem kiterjesztése érdekében, beleértve egy 338 milliárd dollár összegű támogatási csomagot a high-tech kockázati tőketársaságoknak. Ennek egyik leglényegesebb eleme a Made in China 2025 kezdeményezés, amely tíz fontos iparágban Kínát szeretné a világ vezető hatalmává tenni erre az időpontra. A Hszi Csin-ping kínai elnök képviselte legújabb gazdasági stratégia szerint az export egyre kisebb szerepet kapna a kínai gazdaság életében, és a belső piac megerősítésére koncentrálnának. Az olcsó munkaerő helyett a magasabb hozzáadott értékű termékek gyártása válik fontosabbá. Az állami vállalatok és hitelezés túlsúlya azonban ma is döntő.

Brazília

Brazília egy másik érdekes példa: az elmúlt években jelentős mértékben nőtt a vállalkozók száma, köszönhetően a kormány által támogatott programoknak, továbbá az amerikai kockázatitőke-befektetők érdeklődésének. A brazil állampolgárok jellemzően a kis- és középvállalkozásokban dolgoznak a nagyvállalatok száma kisebb: a brazil cégek 98 százaléka kkv és ők felelősek a munkahelyek közel 96 százalékáért.   (Forrás: Entrepreneur)