Mitől jobb a szabadtartású tojás a hagyományosnál?

Fuchs Zsolt és Fuchsné Véber Genovéva egy dobozban 200 naposcsibében a Veszprém megyei Kolontárra tartott hogy új otthonra leljenek. Így indult 1997-ben a Fuchs Tojás Kft. története.

A cég mára az alternatív tartásból származó tojások egyik legnagyobb forgalmazója lett Magyarországon, közel 180 ezer madárral és évi 60-70 millió eladott tojással. A „rókás tojásként” ismertté vált cégcsoporthoz tartozó egyéni vállalkozáshoz tartozik a bakonyaljai négy mélyalmos tojótelep, a Fuchs Agrár Kft.-t kifejezetten az új szabadtartásos telep működtetésére alapították, míg a Fuchs Tojás Kft. működteti a kolontári tojásfeldolgozó és -csomagoló üzemet, ahol a sajátjuk mellett más termelők áruit is válogatják, csomagolják és szállítják a forgalmazókhoz.

A cégcsoportot két magánszemély, Fuchs Zsolt és Varga Gábor tulajdona. Jelenleg több mint 40 főt foglalkoztatnak, éves árbevételük az idén várhatóan meghaladja majd a 3 milliárd forintot, és az állattenyésztéssel foglalkozó cégekhez hasonlóan néhány százmilliós eredménnyel számolnak, amit, mint Fuchs Zsolt a Növekedés.hu-nak elmondta, évek óta stabilan hoznak.

Tyúkonként 4,5 négyzetméter

A Győrszemerén 600 millió forint saját erőből és banki hitelből létesített telep három darab, egyenként 1100 négyzetméteres istállójában, valamint az azokhoz tartozó 11 hektárnyi kifutóban összesen 27 ezer tyúkot tartanak, a madárvonulási útvonalaktól biztonságos távolságra. A termelés teljesen automatizált, a ma elérhető legmodernebb technológiákkal dolgoznak. A tojások a tojófészekből egy szalagra gurulnak, azokat egy automata szortírozza méret szerint, majd tálcákba rakja. Évente összesen 8 millió tojás kerül csak innen a boltok polcaira.

A Növekedés.hu kérdésére Fuchs Zsolt elmondta: egy ekkora területen ketrecben akár 100-150 ezer tyúkot is tarthatnának, ám mivel a szabadon tartásra más uniós előírások vonatkoznak, így ennek csak a töredékével dolgoznak.

A 2012-ben szigorított szabványok szerint ketreces tartásnál minimum 750 négyzetcentiméternek kell jutnia egy tojóra, ami nem nagyobb, mint egy A4-es papírlap (ott a madarakat szinte mindenütt úgynevezett kolóniaketrecekben helyezik el, ahol 8-10 tyúkot tartanak együtt).

A mélyalmos tartás esetében az egy szárnyasra jutó előírás 1111 négyzetcentiméteres férőhely, míg a szabadon tartott tojók számára a legelőn 4,2 négyzetmétert kell biztosítani. Az állatok gondozása az alternatív tartásban kétségkívül munkaigényesebb, mint a ketreces megoldásnál, az automatizálásnak köszönhetően azonban itt egy műszakban mindössze egyetlen ember elegendő a folyamatokat és az állatok felügyeletére.

A tojások háromnegyede ketrecből jön

Fuchs Zsolték a nagy termelők közül az egyedüliek, akik soha nem tartottak ketrecben tyúkot. Mert bár tojást a legköltséghatékonyabban nagyüzemi, ketreces tartásban lehet termelni, nem véletlen, hogy a világ tojástermelésének 75 százaléka ketrecben tartott tyúkoktól származik, a „rókásoknak” azonban, ahogyan a tulajdonos fogalmaz, soha nem a bolygó etetése volt a célja, ők a kezdetektől a minőségre helyezték a hangsúlyt.

Mi eleve mélyalmos technológiával kezdtünk, ahol a tojóknak tágas terük van, a madárházakban szabadabb a mozgásuk, kedvükre kapirgálhatnak, ülőrudakat és fészkelőhelyeket használhatnak. De sem ez, sem a szabadon tartás nem garantálja a jó minőségű tojást, jóllehet a tartási körülmények az állatvédelmi szempontok miatt fontosak. Aki a termék minőségét is szem előtt akarja tartani, annak a takarmányozásra is nagy hangsúlyt kell fektetnie

magyarázza.

Vakcinázási program és fitobiotikum

Napjainkban egyértelműen előtérbe került az állatjólét, ahogyan a környezetvédelem és a természetesség is. Az előbbit bizonyítja, hogy nem csupán a zöld mozgalmak harcolnak a tyúkketrecek betiltásáért, de már

a nemzetközi áruházláncok is bejelentették, hogy 2022-től, de legkésőbb 2025-től nem forgalmaznak ketreces tyúktartásból származó tojást.

A Fuchs cégek számára ez nem okoz majd gondot, ők a trendeket a takarmányozásban is igyekeznek inkább alakítani, mint sem követni. Az állattenyésztés többen próbálkoznak gyógynövények és más fitobiotikumok felhasználásával a takarmányokban, ez a törekvés különösen hangsúlyos, amióta betiltották az antibiotikumok használatát.

Mint Győrszemerén elmondták, a Fuchs Tojás Kft. a szintén 100 százalékig magyar tulajdonban lévő, takarmányelőállító UBM cégcsoporttal közösen a kamillában és a kakukkfűben találta meg a megoldást. A kamilla közismerten gyulladáscsökkentő hatású, így fogyasztása alapvetően egészségesebbé teszi a tyúkokat, míg a kakukkfű elsősorban emésztést serkentő hatóanyagával segíti a hasznos tápanyagok felszívódását.

A gyógynövények adagolásával, amelyek komplett formában és nem kivonatolva kerülnek a takarmányba, befolyásolni lehet a telített-telítetlen zsírok arányát is a tyúkok szervezetében, így a tojásban is, ami még egészségesebbé teszi az innen kikerülő tojásokat. A tojások minőségét folyamatosan ellenőrzik, és az eddigi vizsgálatok szerint a gyógynövények pontos adagolása nemhogy mellékízt, allergének vagy más nemkívánatos anyagok jelenlétét okoznák, de kifejezetten javítják a tojás beltartalmának minőségét.

Szintén egyedülálló a győrszemerei telepen alkalmazott úgynevezett osztott takarmányozási program. Ez azt jelenti, hogy a madarak élettani szükségleteihez és a tojóidőkhöz igazodóan az egyes napszakokban különböző fehérje, illetve vitamin- és kálciumtartalmú takarmányt kapnak. A tojók egészsége érdekében itt egy speciális, széles körű vakcinázási programot is működtetnek, ami olyan védelmet nyújt a tyúkoknak, mintha tenyészállatok lennének.

Azt is megtudtuk, hogy bár sokan azt gondolják, minél sárgább a tojás sárgája, annál egészségesebb tyúk tojta, valójában a tojás sárgájának mélysége attól függ, mivel etetik az állatot.

Ha búzával, a sárga sápadtabb, ha viszont kukoricával, akkor ragyogó sárga színű. Ahogyan a tojás sárgájának a színerőssége, úgy a héja sem mérvadó a tojás minősége szempontjából: a barna tyúkok általában barna, a fehérek pedig fehér héjút tojnak.

A minőséget meg kell fizetni

A fentiek is bizonyítják, hogy a szabadtartásos tojás előállítási költsége lényegesen nagyobb, mint a ketrecesé, Fuchs Zsolt szerint csaknem kétszeres a különbség, pedig már mélyalmon is 30 százalékkal magasabbak a költségek. A termelő azt mondja, a mélyalmos tojásuk darabjáért reális ár akár a 60 forint is a boltokban, a szabadon tartott madár tojta tojás darabjáért pedig a 70-80 forint.

A magas ár azonban véleménye szerint nem rettenti el azokat, akik a minőséget keresik, termékeik forgalma a koronavírus-járványban sem esett vissza, bár – tette hozzá – azt nem lehet tudni, hogy hosszabb távon lesz-e hatása a Covid-19 okozta gazdasági válságnak. Ő mindenesetre abban bízik, hogy ebben a nagyságrendben ennek a terméknek mindig lesz piaca, az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a Fuchs-tojásnak stabil a vásárlói köre, forgalmuk az egyébként nem annyira erős nyári hónapokban sem csökken.

A ketreces tartás betiltása melletti akciókkal kapcsolatban Fuchs Zsolt úgy vélte, nem lenne jó a fürdővízzel együtt kiönteni a gyereket is, hiszen a tojás iránti keresletet megfizethető áron még a hazai piacon sem lehet alternatív tartásban tartott tyúkoktól származó tojással kielégíteni, nem hogy globálisan.

Az állatok jólétét növelő előírások plusz kiadásokkal jártak már eddig is és járnak ezután is, ami meg fog jelenni a termék árában.

A cégcsoportban ugyan folyamatosak a beruházások, a technológia megújítása szinten minden telephelyen, az idén azonban néhány tízmillió forintnál nagyobb összegű beruházásban már nem gondolkodnak. A győrszemeri szabadtartásos telep mellett viszont kialakítottak egy látogatóközpontot, ahonnan bárki a saját szemével meggyőződhet arról, hogy a rókás emblémás tojások milyen körülmények közül kerülnek a boltok polcaira.