MK-államtitkár: Megtarthatja az előnyét Magyarország - folytatódhat a gazdasági felzárkózás

Folytatódhat a felzárkózás

A magyar GDP növekedés a következő években is meghaladhatja az Európai Unió átlagát. A konvergencia továbbra is megvalósulhat. Az EU-27-eknél továbbra is gyorsabban tudhat növekedni a magyar gazdaság az előttünk álló negyedévekben, illetve a következő évben - mondta Lóga Máté, gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár a 2022-es Pénztárkonferencián, Visegrádon. 

Visszatekintve az idei második negyedévre, a magyar GDP növekedés a hatodik leggyorsabb volt az Unióban, tehát egy stabil gazdasági növekedéssel tudtunk kilábalni a koronavírus utáni időszakban. Most a legfontosabb, hogy ezt a stabilitást megtartsuk és a konvergenciánkat erősítsük.

Lényeges, hogy ma a legfrissebb statisztikai alapján azt láthatjuk, hogy a munkaerőpiac feszes. A gazdasági aktivitás talán az eddigi legmagasabb szintjén, 75 százalék környékén mozog. A munkanélküliség pedig rekord alacsony, hiszen tartósan 4 százalék alatti munkanélküliségi rátát láthatunk hónapról hónapra - ismertette.

Habár látunk magunk előtt felhőket, ki többet – ki kevesebbet, de fontos kiemelni, hogy ilyen munkaerőpiaci környezetbe megyünk bele az előttünk álló időszakba

-hangsúlyozta a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára.

Kihívások

A beruházási ráta is rendkívül magas, GDP arányosan 27 százalék feletti volt 2021-ben – húzta alá. Ezt az értéket mindenképpen meg kell őrizni. Ezzel a hazai gazdaságpolitika is tisztában van és tenni is fog azért, hogy az egyes beavatkozásaiban tükröződjön az, hogy meg akarjuk őrizni az uniós átlaghoz mért arány-többletünket - tette hozzá. 

Az előttünk álló időszakban két nagyon lényeges kihívás körvonalazódik. Az egyik a költségvetési hiány tekintetében. Ugyanakkor ezek a kihívások a többi uniós tagállamban is fennállnak. Jelenleg 4,9 százalékos költségvetési hiányt várunk az idei évre, míg jövőre a hatályos költségvetési törvény alapján 3,5 százalékot.

Hasonló kihívást jelent az államadósság kérdése, hiszen a gazdaságpolitikának mindig követnie kell az államadósság alakulását, mivel az államadósság befolyásolja, hogy mekkora mozgástere van egy államnak és milyen mértékben tud pénzeket bevonni a piacról, amennyiben szükség adódna rá.

Ezen a téren a magyar állam konzekvensen járt el az elmúlt években és továbbra is az a cél, hogy az államadósság mérséklődő pályán maradjon

-vélekedett.

Lóga Máté a gázárakkal kapcsolatban elmondta: nem csupán Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban újra kell gondolni azokat a versenyképességi dogmákat és versenyképességet érintő gazdasági beavatkozásokat, amiket az elmúlt években vallottak – vallottunk. Ilyen gázárak mellett az európai ipar versenyképessége ugyanis komoly csorbát tud szenvedni.

Ugyanez igaz az áram tekintetében is – fogalmazott. Hiszen azok az árak amiket akár a földgáz, akár az elektromos áram esetében láthattunk az utóbbi időszakban, rendkívül veszélyeztetik a hazai cégek versenyképes működését.

Ezeket a számokat látva számos vállalattal és érdekképviselettel kezdtünk el konzultálni - fogalmazott.

A magas beruházási ráta segíthet

A folyó fizetési mérleg tekintetében Magyarország egészen 2018-ig jól teljesített. Pozitív volt az egyenlegünk, azonban az elmúlt időszakban ez negatív tartományba csúszott. Kiemelt célja a hazai gazdaságpolitikának hogy a folyó fizetési mérleg hiány a jövőben eltűnjön. Ezt a célt nyilvánvalóan segíteni fogja a magas beruházási ráta. Amikor a most zajló beruházások aktivizálódhatnak a következő időszakban és majd termőre fordulnak, akkor ez a hiány is szűkülhet.A gazdaságpolitika szempontjából fontos, hogy meddig tarthat a kamatemelési ciklus az egyes jegybankoknál és mikor hagyhat alább az infláció.Elemzői előrejelzések szerint Magyarországon 2023-ban már csökkenni fog az infláció, ugyanakkor a határidős államkötvény jegyzések, tehát a piaci árazások, csak 2024 elejére várják ezt az infláció csökkenést.

Kiemelte, hogy a kamatemelés időszakában nagyon érdekesen reagáltak a monetáris transzmissziós rendszerek akár Magyarországon, akár Európában. Most Magyarországon azt láthattuk, hogy akár a jegybanki, akár a bankközi kamatemelkedések késleltetés nélkül megjelentek a hiteleknél, ugyanakkor a lakossági betéti számlák hozama ezt a kamatemelkedést nem feltétlenül követte le. Ezen a téren most kétségtelenül egy olyan anomália merült fel, amilyen korábban még soha.

A hitel tranzakciókban jelenleg nem látjuk a nyomát, hogy bármilyen hitelezési visszaesés lenne. Mind az euró, mind pedig a forint hitelek piaca pillanatnyilag stabilan működik. Ugyanakkor a forint hitelek piacának a stabilan tartásában a jegybanki programok lezárulta után a Széchenyi Kártya Program játszotta a legnagyobb szerepet. Ez azt jelenti, hogy a Széchenyi Kártya Program teljesen át tudta venni a korábbi jegybanki program funkcióját. Így most körülbelül 45 százalék a támogatott hitelek aránya a hitelkihelyezéseken belül. Ez alapvetően a Széchenyi Kártyához és a Garantiqa-hoz köthető.

Megélhetési válság közeleghet

Most azonban egy nagyon érdekes válságtünettel szembesülhetünk.

Egyfelől kialakulóban van egy megélhetési válság. Ez alapvetően az élelmiszer árindex rekord magasságú emelkedéséből, a bizonytalanság növekedéséből, a kamatlábak emelkedéséből adódik – sorolta. Eközben pedig a földgáz és az áram ára töretlenül növekedett még akkor is ha némi korrekciót tapasztaltunk az elmúlt időszakban. Ez pedig egy igen jelentős terhet ró a háztartásokra és a nemzeti költségvetésekre egyaránt.

Mindemellett én a magam részéről, nagyon ritkán tapasztalom azt, hogy a boltokban járva tényleg szembesülnénk azzal, hogy ez a megélhetési válság tényleg jelen van. Annak az okát, hogy a kiskereskedelmi forgalom miért stabil továbbra is és azt, hogy a megélhetési válság mennyire lesz jelentős, folyamatosan nyomon követjük, hogy a válság előszelének a karakterisztikáját minél inkább megértsük

-hangsúlyozta.

Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy amennyiben bármilyen olyan válság tünetet érzékelünk, amit kormányzati beavatkozással lehet mérsékelni, vagy elhárítani, akkor arról minél hamarabb pontos képet alkothassunk és ezt követően minél gyorsabban megtehessük a szükséges beavatkozásokat.

Segítség a KKV-knak

Most azt láttuk, hogy az energiaintenzív termelést folytató feldolgozóipari vállalatok körében beavatkozásra volt szükség. Ezek a vállalatok alapvetően nagyon magas energiaár növekedéssel számolnak. Ezzel párhuzamosan növekvő bérköltségekkel és munkaerő pótlási nehézségekkel szembesülnek. Emellett az ellátási láncok még a Covid időszakában jelentősen sérültek, a helyreállásuk nagyon bizonytalan volt, ezt pedig a tengeri szállítások költségeinek a megemelkedése sem segítette. Tovább nehezíti ezeknek a vállalatoknak a helyzetét a termelői árak növekedése és a finanszírozási költségek drágulása.

Ezeknek a problémáknak az azonosítása során a magyar gazdaságpolitika egy célzott iparpolitikát választott. Ennek esetében a költségvetési mozgásteret figyelembe véve, hatékony és célzott intézkedést próbálunk meg foganatosítani.

A legsérülékenyebbnek a KKV-kat ítéltük meg. Ennek oka, hogy egy KKV nem képes arra, hogy hónapokig, vagy akár évekig veszteségesen finanszírozza a működését. Egy KKV esetében áll fenn a veszélye leginkább annak, hogy amennyiben nem tudja finanszírozni a saját működésének a költségeit és bezár, akkor soha többet nem tud újra nyitni. Ebből adódott, hogy a KKV-kra koncentráltunk - ismertette.

Így 9-10 ezer olyan vállalkozást azonosítottunk, amelyik energiaintenzívnek tekinthető, a feldolgozó iparban tevékenykedik és KKV-nak minősül

-tette hozzá.

Ehhez érdemes megvizsgálni egy valós adatokon alapuló példát. Az egyik egy papírgyártó cég. 115 főt foglalkoztat, a nettó árbevétele 13,7 milliárd forint volt tavaly. A havi energiaköltsége 106 millió forinton alakult az előző évben, az energiaintenzitása pedig 9,4 százalék volt ugyanebben az időszakban. Ez az energiaintenzitás a becsléseink szerint 2023-ra 55 százalékra képes emelkedni. Ezt azt jelenti, hogy jövőre akár 55 százalékát fogja ennek a papíripari vállalatnak az árbevételének kitenni az energiaszámla, hogy ha az ipari termelői árak emelkedésével megnöveljük az árbevételét és az energiaköltségeit pedig a határidős árakkal összevetjük. Ehhez hasonló képet kapnánk akkor is, ha példának okáért egy öblösüveg gyártással foglalkozó vállalatot vizsgálunk meg.

Így jelenleg három programot kezdett el kidolgozni a magyar kormány, ezekkel nagyon jól haladunk – ismertette. Ezek a programok a következők:

• feldolgozóipari KKV-k energiaköltség- és beruházás támogatási programja
• nagyvállalati energiahatékonysági beruházási program
• munkahelymegtartó program

Ezek közül a feldolgozóipari KKV-k támogatására indított program részletei már ismertek, míg a másik két programról a jövőben fognak tájékoztatással szolgálni.

Az érintett KKV-k számára most az idén októberi, novemberi és decemberi energiaköltség növekmény felét a magyar állam megtéríti. Ezalatt az időszak alatt kiértékelik a támogatás eredményeit és az meghosszabbítható lesz. Ezzel az a cél, hogy a vállalatok likviditási problémáit enyhítsék és segítsenek megtartani a versenyképességüket. Ehhez szeretnének szervesen illeszteni egy beruházási programot.

Ezt a meglévő Széchenyi Kártya program keretében tudják igénybe venni a vállalatok. Ennek a legfőbb innovációja az lesz, hogy a programban elvárt jellemzően 10, de az utóbbi időben akár 20 százalékos önerő 15 százalékát átvállalja a magyar állam. Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalat belép a programba akkor igénybe tud venni egy támogatást az energiaköltség növekményének az 50 százalékos mérséklésére, továbbá lehetősége van energiahatékonysági beruházást eszközölni ezáltal visszafogva az energiaárak rájuk mért hatását. Ez utóbbihoz pedig kétféle támogatást biztosít a magyar állam. Az egyik maga a hitelhez kapcsolódó önerő, valamint hozzáférnek a kedvezményes Széchenyi Kártyához. Fontos azonban, hogy ehhez a KKV-knak nagyon gyorsan el kell kezdenie a tervezést.