Nagyon fontos hét jön!

• Kedden ismerhetjük meg a hazai építőipari szektor márciusi teljesítményét

Tavaly februárban az építőipari termelés volumene kiemelkedően, 48%-kal emelkedett 2018 azonos időszakához viszonyítva (január: 29,1%, kiigazítatlan adatok). Ezt a szintet megközelítő bővülést utoljára tavaly januárban regisztráltak idehaza (41,5%, év/év), azonban idén februárban még ezt a növekedési dinamikát is sikerült túlszárnyalnia az építőiparnak. 2019 márciusában továbbra is dinamikus, kétszámjegyű növekedésre számítunk a hazai építőipar teljesítményében.

Várakozásunk szerint a 2019-es év még erős lehet az építőipari szektorban, azonban egyre inkább látszódnak a felívelő ciklus végének jelei. 2018 eleje óta a szerződésállomány növekedési üteme folyamatosan lassul, mostanra minimálisra mérséklődött annak bővülése (tárgyhó végi szerződésállomány februárban: 2,6%, év/év). Az építőipar húzóágazata továbbra is az infrastruktúra-építés az EU-s forrásoknak köszönhetően. A 2019-es év még erős lehet emiatt, azonban ezt követően lassulás várható az ágazatban. Ezenkívül negatívan hathat az épületek építése alágazatra az áfa-szabályok változása (kedvezményes, 5%-os lakás-áfa részleges kivezetése 2020-tól), azonban az alágazat visszaesését tompíthatja a családtámogatási intézkedések kiterjesztése (CSOK bővülése, nagycsaládosok jelzáloghitelének csökkentése, babaváró kölcsön).

• Szintén kedden publikálják a hazai ipari termelés részletes, márciusi adatait

A május 8-án megjelent előzetes adatok szerint márciusban 8%-kal emelkedett a hazai ipari termelés a tavalyi év márciusához képest, így az egy időszakkal korábbi, februári 6%-os termelésbővüléshez viszonyítva lendületesebb teljesítményt mutatott a szektor márciusban (kiigazítatlan adatok). Az első becsléshez képest nem várunk érdemi különbséget a második, részletes adatközlés kapcsán sem.

Várakozásunk szerint a 2018-as kiemelkedő évet követően idén mérséklődhet a hazai gazdasági növekedés az üzleti ciklus előrehaladott állapota miatt (a 2018-as év 4,9%-os növekedését követően 2019-ben 3,8%-os GDP-bővülésre számítunk éves szinten). Ebben a környezetben az ipari termelés is lassabban bővülhet 2019-ben idehaza, párhuzamosan az eurózóna ipari termelésnövekedésének várható mérséklődésével. Azonban a hazai feldolgozóipari kapacitások a vállalati nagyberuházások miatt az elmúlt években jelentősen bővültek, következésképpen a negatív hatást az új piacok megszerzése képes lehet ellensúlyozni.

• Szerdán érkeznek az első negyedéves GDP-adatok idehaza

2019 első negyedévében a magyar gazdaság várakozásunk szerint 5,6%-kal növekedett 2018 első negyedévéhez viszonyítva. A hazai GDP bővüléséhez az ipar, az építőipar és a szolgáltatási szektor pozitívan, míg a mezőgazdaság semlegesen járulhatott hozzá. A szektorok közül a szolgáltatások húzóereje lehetett a legjelentősebb a növekedés tekintetében.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján 2019-2020 folyamán mérsékeltebb növekedésre lehet számítani a hazai foglalkoztatás és a bérek esetében, mint azt a tavalyi évben tapasztalhattuk. Ez a hazai fogyasztás növekedési ütemének lassulása irányába hat, azonban e negatív hatást ellensúlyozhatja a továbbra is magas fogyasztói bizalom és a korábbi évek elhalasztott fogyasztása. Így összességében a fogyasztás továbbra is dinamikus, viszont a tavalyi évben tapasztalthoz képest kismértékben visszafogottabb növekedést mutathat az előttünk álló két évben: a tavalyi 5,3%-os háztartási fogyasztási kiadásbővülés után az idei évre 4,8%-os, majd jövőre 3,9%-os növekedésre számítunk.

2019-ben további növekedést várunk a beruházások terén, de ennek mértéke az előző évek kiemelkedő teljesítménye miatt már várhatóan mérsékeltebb lesz (a 2018-as 16,5%-os beruházás-növekedést követően 2019-re 7,6%-os bővülést várunk). Az idei évben az EU-s források felhasználása várhatóan tovább emelkedik, ami támogatja mind a kormányzati, mind a magánberuházások növekedését. Emellett a nagyvállalatok által bejelentett kapacitásbővítések és a lakásépítések további emelkedése is nagymértékben hozzájárulhat a magánberuházások idei növekedéséhez. Ugyanakkor 2020-ban már nem várunk érdemi növekedést a beruházások terén. Az uniós források felhasználásának fokozatos csökkenése várható 2019 után, ami 2020-ban már érdemi visszaesést eredményez a kormányzati beruházások terén. Ezt a negatív hatást csak kismértékben tudja ellensúlyozni a magánberuházások bővülése.

Következésképpen a tavalyi kiemelkedő év után idén és jövőre kisebb lassulásra számítunk a hazai gazdasági aktivitásban: a 2018-as 4,9%-os GDP-növekedést követően 2019-re 3,8%-os, 2020-ra pedig 2,9%-os gazdasági növekedést várunk idehaza (éves átlagos növekedések, év/év alapon számolva), azonban az idei évre vonatkozó GDP-prognózisunk esetében a legfrissebb adatok tükrében felfelé mutató kockázatok vannak jelen.