Nobel-díjas közgazdász: Az amerikai nagyvállalatok sem állhatnak az országok törvényein felül!
HírekEgy nemrégen született, a Nestlé és a Cargill nagyvállalatok érdekeit hat egykori mali gyerekrabszolga érdeke fölé helyező amerikai bírósági döntés kapcsán írt erős véleményt Joseph Stiglitz. A Nobel-díjas közgazdász szerint a nagyvállalatok egy 220 évvel ezelőtti amerikai törvényre hivatkoznak, és tudatosan használják ki, hogy afrikai országokban nincs szabályozva a gyerekmunka.
Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága nemrég két óriásvállalat, a Nestlé és a Cargill javára döntött, hat - egykor gyerekrabszolgaként dolgoztatott - mali sértettel szemben. Döntésükkel megerősítették, hogy az emberi jogok külföldön történő megsértésért nem jár büntetés, nem úgy. mintha az USA-ban történt volna.
Az ügy veszélyes üzenetet hordoz, és felveti, hogy az amerikai nagyvállalatok sem állhatnak törvényen felül, ha külföldön végzett tevékenységről van szó
- írjaa Project Syndicate-en közölt véleménycikkében Joseph E. Stiglitz, Nobel-emlékdíjas közgazdász és Geoffrey Heal, mindketten a Columbia Egyetem professzorai.
A mali sértetteket gyermekkorukban hurcolták el szülővárosukból, hogy elefántcsontparti kakaóültetvényen dolgozzanak rabszolgaként. Bár az érintettek sérelmei nem az Egyesült Államok területén történtek, - helyi szabályozás híján - a perben csak arra hivatkozhattak, hogy a vállalatok az USA területén hozták meg az erre irányuló döntéseiket.
Viszont a két nagyvállalat is azzal védekezett, hogy az amerikai központból nem volt rálátásuk az Afrikában történtekre. A „mosom kezeim” kiváló példájával találkozhatunk ebben a perben, ami leginkább annak tudatában felháborító, hogy az országban nem létezik törvény a kiszolgáltatott gyermekek sikeres védelmére - írják a közgazdászok.
A bíróság végül a könnyebb utat választotta és ahelyett, hogy a konkrét vádakra érdemben válaszolt volna, mindössze azt vizsgálta, hogy a két amerikai társaság felelősségre vonható-e a külföldi mulasztásokért.
A bírósági indoklás szerint a külföldön történt kínzásokról szóló 1798-as amerikai törvény ad hivatkozási alapot ebben a kérdésben. A törvény értelmében külföldi állampolgár nem emelhet pert az Egyesült Államokban emberi jogok megsértése miatt.
A bíróság most a Nestlé és a Cargill ügyében is csak arról döntött, hogy egyáltalán emelhető-e vád a nagyvállalatok ellen ebben a kérdésben, és 8-1 arányban amellett döntött, hogy ebben az esetben sem emelhető vád, mivel az amerikai törvények külföldre való kiterjesztését jelentené.
A törvény álszent jellege azonban leginkább abban áll, hogy Amerika viszont nagy előszeretettel büntet külföldi vállalatokat, például akik az Iránnal szembeni szankciókat sértik meg - írják a szerzők.
Felmerül a kérdés, hogy ilyen esetekben végső soron milyen igazságszolgáltatási szerv előtt kéne felelniük az amerikai társaságoknak, ha nem Egyesült Államok bírósága előtt. Sőt, ha a vállalatokat mégis felelősnek találták volna, a legnagyobb valószínűséggel pénzbírságot és kárpótlást az érintetteknek, és minden folytatódna tovább ugyanúgy, mint eddig, csak talán egy másik helyen - véli a két közgazdász.
Amíg a gyermekek kizsákmányolása olcsóbb tejcsokit eredményez az üzletek polcain, addig nem lesznek kellően motiváltak a vállalatok, hogy felhagyjanak vele.
Felmerül a kérdés, hogyan védelmezi Amerika az emberi jogokat, ha hazai vállalatai sem követik ezt az erkölcsi irányelvet - hangsúlyozzák.
Joseph E. Stiglitz és Geoffrey Heal közgazdászok az Oxfam nonprofit szervezettel karöltve nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, melyben amellett érvelnek, hogy
Amerikának hosszú távon több haszna származna abból, ha a vállalatokat társadalmi felelősségvállalásra buzdítanák ahelyett, hogy az alapvető emberi jogokat sértő tevékenységet védik.
Érvelésük alapja, hogy a jó hírnévvel rendelkező országok és vállalataik sikeresebbek lesznek a piacon, – az etikátlanabb cégekkel szemben – ugyanis a fiatalabb generációk már sokkal tudatosabban választják meg, hogy kitől vásárolnak és kinél dolgoznak. Ezt a trendet egyébként sok vállalatnál megfigyelhetjük. Egyre több a vegán lehetőség, kevesebb a műanyag – akár a végtelenségig sorolhatnánk az innovációkat – és az igény csak tovább fog növekedni - fűzik hozzá.
Az egyetlen út, ha a nyugati kormányok törvénnyel szabályoznák a külföldi tevékenységeket is az emberi méltóság jegyében. Stiglitzék véleménye szerint, amíg ez nem valósul meg,
a vállalatoknak a közvélemény bírósága előtt kell felelniük - írják.
