Odavágna Brüsszel a magyar földbirtokosoknak is
HírekHatvanezer euróban maximálná az Európai Bizottság (EB) az egy agrárvállalkozásnak kifizethető területalapú agrártámogatásokat a következő, 2021-2027 közötti uniós költségvetési ciklusban. Ráadásul a magyar termelők hektáronkénti EU-s pénzeiből 3,9 százalékot elvonnának, hogy a kevés agrárforráshoz jutó tagországok támogatási szintjét közelítsék az EU-s átlaghoz. Jelentősen csökkentené a gazdálkodónként kifizethető agrártámogatásokat Brüsszel a 2021-2027 közötti uniós költségvetésen alapuló Közös Agrárpolitikában (KAP). A napokban ismertetett hivatalos elképzelések szerint az Európai Bizottság 60 ezer eurónál húzná meg azt a határt, amennyit egy-egy termelő évente kaphat a KAP úgynevezett egyes pillérébe tartozó közvetlen támogatásokból, ahol a legnagyobb részarányt a hektárokra folyósított területalapú támogatások teszik ki.
A 60 ezer eurós plafon 18-19 millió forintos éves támogatási összegnek felel meg.
A most futó, 2014-2020 közötti KAP-ban a magyar gazdálkodók egy hektárra mintegy 70 ezer forintot vehetnek igénybe. Ezzel az összeggel számolva körülbelül 260-270 hektáros üzemméret felett kellene azzal számolniuk, hogy 2021-től támogatásaikat megvonják. Ez Magyarországon sem számít nagy birtokméretnek, hiszen a 2014-től hatályos földforgalmi törvény általánosan1200 hektáros, állattenyésztőknél és vetőmagtermelőknél 1800 hektáros birtokmaximumot enged meg. Így tehát a kilátásba helyezett pénzlefaragás sok hazai termelőt érinthet, és nem csak a legnagyobb gazdálkodókra terjedhet ki.Az Európai Bizottság a szigorításokkal a nyilatkozatok szerint arra törekszik, hogy a pénzeket igazságosabban ossza el, mivel az eddigi kifizetéseknél a források zömét a nagyobb birtokok vitték el.Ezért Brüsszel most a támogatásokat a kisebb üzemek felé kívánja terelni, de azért könnyítéseket is beépítene a rendszerbe. Így például a maximális összeget a bérköltségekkel, illetve a bérjellegű kiadásokkal kozmetikázni lehetne, vagyis gazdaságonként ezeket figyelembe véve növelni lehetne a 60 ezer eurós felső támogatási limitet. Pénzelvonás egyébként már a 2014-2020 közötti, jelenlegi KAP-ban is volt, de ennek határát az EB 150 ezer euróban határozta meg, és efelett a tagországoknak legalább 5 százalékos lefaragást írt elő.
Magyarország úgy döntött, hogy 1037-1200 hektár között a területalapú támogatások 5 százalékát, 1200 hektár felett pedig száz százalékát vonja el a vállalkozásoktól.A már említett, 70 ezer forintos hektáronkénti összeg a gyakorlatban ma úgy néz ki, hogy a gazdálkodók mintegy 45 ezer forintot területalapú alaptámogatásként, körülbelül 25 ezret pedig úgynevezett zöldítési összegként kaphatnak meg. A 2014-2020 közötti hazai pénzcsökkentés a 45 ezer forintos hektáronkénti alaptámogatásra vonatkozott, vagyis a 25 ezer forintos zöldítési részt valamennyi területükre a nagygazdaságok is igénybe vehették, ha teljesítették az ezzel összefüggő uniós környezetvédelmi követelményeket. Persze ma még az is kérdéses, mennyi lesz az egy hektárra kifizethető területalapú támogatás 2021-2027-ben. Az biztosnak látszik, hogy a zöldítés mai formájában megszűnik, és a gazdálkodók a hektárra jutó teljes támogatást akkor kaphatják meg,
ha eleget tesznek bizonyos környezetvédelmi követelményeknek.
A 60 ezer euró feletti elvonás viszont a teljes hektáronkénti támogatásra vonatkozna, vagyis a szabályozás e ponton is szigorodna a jelenlegihez képest. Az első elemzések szerint a teljes uniós területalapú támogatási keret nem csökken érdemben 2014-2020-hoz képest, vagyis a magyar termelők továbbra is 70 ezer forintnak megfelelő (230 euró körüli) éves összeggel kalkulálhatnának, bár ezt minden évben befolyásolhatja a forint/euró átváltási árfolyam is. Gondot okozhat viszont, hogy az Európai Bizottság a 2021-2027-es KAP-ban a tagállamok többségétől – így Magyarországtól is – 3,9 százalékot vonna el a területalapú támogatásokból, hogy felzárkóztassa azokat a tagországokat (elsősorban a balti államokat), amelyek eddig kevesebb területalapú kifizetéshez jutottak. A 3,9 százalékos átcsoportosítás nálunk hektáronként 9 euró körüli csökkenést jelentene, és ez a termelőknek érzékeny kiesést okozna. Ezért a kormány várhatóan nem fogadja majd el e javaslatot, és azzal érvel, hogy a magyar gazdáknak jutó, 230 eurós hektáronkénti összeg nagyjából az EU-s támogatási átlagnak felel meg, így az lenne igazságos,ha Brüsszel a felzárkóztatást a jóval átlag feletti támogatásban részesülő, gazdagabb nyugat-európai tagállamok kifizetéseinek megnyirbálásából finanszírozná.Az Európai Bizottság egyébként 2021-2027 között összesen 365 milliárd eurós támogatást szán a KAP-nak a teljes uniós büdzséből, és ez a testület szerint 5 százalékos csökkenést jelentene a 2014-2020 közötti időszakhoz képest. A KAP-büdzsé a mostani ciklusban 410 milliárd körüli agrár- és vidékfejlesztési támogatást tartalmaz, de a képet árnyalja, hogy ebből az Egyesült Királyság 27,7 milliárd euróval részesedik, és ez az összeg a 2021 utáni keretet a Brexit miatt nem terheli majd. Így az új KAP-keret kevesebb tagország között kell majd elosztani, és ez a támogatáscsökkenés hatásait is mérsékli. A 365 milliárdos új KAP-büdzsén belül az Európai Bizottság 286,2 milliárd eurót szánna az egyes pillérbe tartozó közvetlen kifizetésekre és piaci intézkedésekre, míg 78,8 milliárdot a KAP kettes pillérébe sorolt vidékfejlesztési forrásokra. Ha a beütemezett pénzeket az Egyesült Királyságnak járó 2014-2020-as összegekkel korrigáljuk, az egyes pilléres források nominálisan alig csökkennének, a vidékfejlesztési kassza viszont csaknem 13 százalékkal szűkülne. Más helyen viszont Brüsszel egy olyan 10 milliárdos pályázatos agrárinnovációs keretet nyitna az uniós költségvetésben, amely eddigi vidékfejlesztési forrásokat válthatna ki, másrészt lehetővé tenné a tagországoknak, hogy saját költségvetésükből növeljék vidékfejlesztési társfinanszírozási arányukat. Így lehetségesnek tűnik, hogy gazdálkodói szempontból a vidékfejlesztési források ne szűküljenek 2021-2027-ben. Magyarország a 2014-2020-as KAP-ban összesen 12,36 milliárd eurónyi agrár- és vidékfejlesztési támogatást használhat fel, amelyből az egyes pilléres közvetlen kifizetések 8,9 milliárd, a kettes pilléres vidékfejlesztési támogatások mintegy 3,4 milliárd euróval részesednek.
Ma úgy látszik, hogy a magyar agrárvállalkozásoknak összességében nem kell drasztikus támogatáscsökkenésre számítaniuk, de a végleges kalkulációkkal a költségvetési és szabályozási viták lezárásáig várni kell.
