Módosította a 2023-as költségvetési törvényt az Országgyűlés pénteken

A képviselők 131 igen, 54 nem szavazattal fogadták el a Magyarország 2023-as központi költségvetéséről szóló törvény módosítását.

A rezsivédelem költségvetésének nevezett törvényjavaslat március eleji parlamenti vitájában Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság gyökeresen megváltoztatta a gazdasági körülményeket,

a kormánynak pedig a családok és a gazdaság védelme érdekében e változásokhoz kellett igazítani a költségvetést.

Az idei büdzsét tavaly júliusban fogadta el a parlament, majd az orosz-ukrán háború okán kihirdetett veszélyhelyzet miatt a kormány decemberben rendeletben rögzítette a 2023-as "költségvetés eltérő szabályait", azt követően pedig a módosítást benyújtotta az Országgyűlésnek.

A most elfogadott törvény alapján az államháztartás központi alrendszerének kiadása idén 39 ezer 776 milliárd forint, míg bevétele 36 ezer 375 milliárd forint.

A hiány 3400 milliárd forint lesz, szemben a tavaly az idei évre elfogadott büdzsével,

amelyben 2352 milliárd forintos hiány szerepelt, 22 ezer 425 milliárd forintos kiadás és 31 ezer 252 forintos bevétel mellett.

A kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 2023-ban a GDP-arányában 3,9 százalékra módosult.

A hazai működési költségvetésnek mind a bevételi, mint a kiadási előirányzata 32 ezer 479 milliárd forintra változott a tavaly elfogadott 27 ezer 17 milliárdról, míg a hazai felhalmozási költségvetés 1851 milliárd forintos hiány mellett 3502 milliárd forintra nőtt, a tavaly elfogadott 3000 milliárdról.

Az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadása 3793 milliárd forintra módosult 3407-ről,

míg bevétele 2244 milliárdra, 2057 milliárdról.

A költségvetési módosítás indoklásában a kormány

1,5 százalékos idei GDP-növekedéssel számol.

A törvényben rögzítették: amennyiben a GDP 1,5 százalék felett nő, akkor a többletbevételt a hiány csökkentésére kell fordítani.

A jogszabály szerint az államadósság-mutató 2023 végére tervezett mértéke - a 2022 utolsó napján várható 73,5 százalékhoz képest - 69,7 százalék lehet. Tavaly júliusban 73,8 százalékra tervezték csökkenteni ezt a mutatót.

A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt

megemelték a Pénzügyminisztérium kezelésében lévő központi tartalékot is:a rendkívüli kormányzati intézkedésekre az eredetileg tervezett 170 milliárd forint helyett 255 milliárd forint fordítható, a céltartalék összege 179 milliárd forintról 514 milliárd forintra nőtt.

A rezsivédelmi alap 2579 milliárd forintot tesz ki idén s

zemben a tavaly elfogadott 670 milliárd forinttal. Ebből az alapból kapnak kompenzációt a lakosság, az önkormányzatok, a központi költségvetési szervek, az egyházi és civil intézményfenntartók, az állami társaságok és a versenyszektor is.

Az alap bevételeinek jelentős részét a költségvetés biztosítja, de hozzájárulnak többi között az energiaágazat, a légitársaságok, a gyógyszergyártók.

A költségvetés alapján a minisztériumok, valamint a kormány irányítása alá tartozó egyes alapok a rendelkezésükre álló előirányzatokból összesen 250 milliárd forint kötelesek befizetni.

Az indoklásban azt írták, a büdzsé 6150 milliárd forintot fordít a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra, ami a költségvetés legnagyobb tétele. A törvény emellett tartalmazza az idei 15 százalékos nyugdíjemelés fedezetét is.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.