Ön tudja, kik után nevezték el a budapesti rakpartokat?

Hírek2019. jún 30.Növekedés.hu

Naponta százezrek autóznak a budapesti rakpartokon, de kevesen tudják, kiknek a nevét viselik. A 12 név közül kiket ismer?

Néhány évvel ezelőtt a Fővárosi Közgyűlés új nevet adott a pesti és a budai alsó rakpartoknak. A változtatásban nem csupán a fővárosnak, hanem a kerületeknek és az MTA-nak is volt véleményezési joga. Végül azokról a hősökről, vértanúkról és mártírokról nevezték el a rakpartok egyes szakaszait, akik a II. világháború idején sok ember életét mentették meg. 

A budai alsó rakpart

gróf Esterházy János rakpart:

  • a Mozaik utca és az Árpád híd közötti szakasz

Esterházy János (1901-1957) földbirtokos, politikus, kisebbségi képviselő, Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa volt. Kassa képviselőjeként került előbb a csehszlovák, majd a szlovák parlamentbe. Revizionista politikus volt, aki 1942-ben nem szavazta meg a szlovákiai zsidók kitelepítéséről szóló törvényt. 1944-ben pedig zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek szökését segítette.

Slachta Margit rakpart

  • az Árpád híd és a Margit híd közötti szakasz

Slachta Margit (1884-1974) az első magyar női országgyűlési képviselő volt. Tanítói végzettséggel rendelkező hölgy keresztényszocialista, feminista aktivistából előbb keresztény lapszerkesztő, majd az első magyar női országgyűlési képviselő lett. A rendházában zsidó menekülteket bújtatott.

Angelo Rotta rakpart

  • a Margit híd és a Batthyány tér közötti szakasz

Angelo Rotta (1872-1965) olasz katolikus pap magyarországi apostoli nunciusként tevékenykedett Budapesten 1930-tól 1945-ig. Többször is határozottan követelte a nyilas kormány vezetőinél a zsidók deportálásának és a velük szemben elkövetett atrocitásoknak a leállítását Több mint tízezer vatikáni menlevelet osztott ki a veszélyben lévők között, és kétszáz üldözöttet bújtatott saját házában.

Sztehlo Gábor rakpart

  • a Batthyány tér és a Lánchíd közötti szakasz

Sztehlo Gábor (1909-1974) magyar evangélikus lelkész volt, közel kétezer ember megmentője. A Gaudiopolis - Örömváros megálmodója, létrehozója. 1944-től zsidó gyermekek szervezett mentését végezte: több otthont hozott létre Budapesten, ahol gyermekek és gondozóik védelmét is biztosította.

Friedrich Born rakpart

  • a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakasz

Friedrich Born (1903-1963) svájci gazdasági diplomata volt. 1944 májusától 1945 júniusáig, mint a Nemzetközi Vöröskereszt delegáltja tevékenykedett Magyarországon. Az idő alatt kórházak, gyermekotthonok, árvaházak és népkonyhák felépítésével, illetve menlevelek kiállításával támogatta a zsidó lakosságot. Rendszeres tájékoztatta svájci sajtót a Magyarországon történtekről.

Raoul Wallenberg rakpart

  • az Erzsébet híd és a Szabadság híd közötti szakasz

Raoul Wallenberg (1912- feltételezések szerint 1947) svéd diplomata volt. A svéd nagykövetség munkatársaként kifejezetten az üldözöttek megsegítésére érkezett Magyarországra. A második világháború éveiben Magyarországon zsidók ezreit mentette meg a deportálástól: a többi embermentővel szorosan együttműködve tízezernél is több svéd mentőútlevelet adott ki és svéd védett házakat hozott létre. A szovjetek hurcolták el, halálának időpontja nem ismert.

Henryk Sławik rakpart

  • a Petőfi híd és a Rákóczi híd közötti szakasz

Henryk Sławik (1894-1944) lengyel újságíró és politikus volt, emigráns diplomata, vértanúságot szenvedett embermentő. Antall Józseffel együttműködve 1939 és 1945 között több, mint 30 ezer magyarországi lengyel menekült, köztük 5 ezer lengyel zsidó életét mentette meg úgy, hogy hamis útlevelet állított ki a nevükre, illetve hamis igazolást adott ki a katolikus felekezethez való tartozásukról. Magyarország német megszállása után letartóztatták és megkínozták, majd önként vállalt vértanúságot szenvedett a Guseni koncentrációs táborokban.

Valdemar és Nina Langlet rakpart

  • a Szabadság híd és a Petőfi híd közötti szakasz 

Nina Langlet (1896-1988) és Valdemar Georg Langlet (1872-1960) svéd író házaspár volt. 1932-ben költöztek Budapestre. Svéd nemzetiséget igazoló papírokkal számos magyar zsidó életét mentették meg. Oltalomleveleket adtak ki és részt vettek az úgynevezett Auschwitz-jegyzőkönyv lefordításában és külföldre juttatásában.

A pesti alsó rakpart  

idősebb Antall József rakpart

  • a Margit híd és a Lánchíd közötti szakasz

Antall József (1896-1974) magyar jogász, államtitkár, politikus, menekültügyi kormánybiztos volt. Henryk Sławik lengyel diplomatával együttműködve 1939 és 1945 között több, mint 30 ezer magyarországi lengyel menekült életének a megmentésében működött közre, amiért a Világ Igaza kitüntetést kapta.

Carl Lutz rakpart

  • a Dráva utcától a Margit hídig terjedő szakasz

Carl Lutz (1895-1975) svájci diplomata, Svájc budapesti alkonzulja volt 1942-től 1945-ig. A holokauszt idején több tízezer zsidót mentett meg a deportálástól. Védlevelek kiadásával mentette az üldözötteket, ezen felül 76 lakóházat nyilvánított svájci védelem alatt állónak Budapesten. Ezek egyike a Vadász utca 29. alatt található Üvegház, ahol körülbelül 3 ezer zsidó talált menedéket.

Jane Haining rakpart

  • a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakasz

Jane Haining (1897-1944) a „budapesti skót misszió mártírja” volt. Az Episzkopális Egyház budapesti leányintézetének az igazgatónőjeként nőket és gyerekeket bújtatott. Emiatt feljelentették és elhurcolták, majd Auschwitzba deportálták.

Salkaházi Sára rakpart

  • a Szabadság híd és a IX. kerület Közraktár utca közötti szakasz

Salkaházi Sára (1899-1944) vértanú a Szociális Testvérek Társasága apácanővére volt, közel száz magyarországi zsidó megmentője a nyilas rémuralom idején. Boldoggá avatási dekrétumát XVI. Benedek pápa 2006-ban írta alá.