Bod Péter Ákos: Fel kell készülni, hogy szembeszél jöhet a piacokon

Hírek2019. jún 30.Szabó Anna

A feldogozóiparban 30 százalékos a járműipar kitettsége, és ez fokozza a sérülékenységünket, mert szembeszél jöhet a piacokon. Az oktatás és az innováció erősítésével javíthatjuk a pozícióinkat - mondta Bod Péter Ákos egy szakmai konferencián.

A 2010-es évtized nagy részében kifejezetten támogató volt a világgazdasági helyzet, így dinamikusan tudott fejlődni a magyar gazdaság is. Az utóbbi időben évi 10 százalék körüli ütemben nőttek a jövedelmek is, de

a magyar bérszint még mindig elmarad a térségi átlagtól, a német és az osztrák szinthez képest például kétszeres-háromszoros bérkülönbség figyelhető meg

– derült ki Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárának előadásából. A bérfelzárkózási ütemben a többi régiós államhoz képest a különbség egyik oka, hogy nekünk elsősorban azt a nagy lemaradást kellett behoznunk, amelyet a 2008-as válság okozott Magyarországon - mondta az egyetemi tanár a Magyar Közgazdasági Társaság bérfelzárkózással foglalkozó szakmai fórumán.

A magyar reálkeresetek növekedésében volt egy utolérési-korrekciós szakasz, amely körülbelül 2013-2014-ig tartott, és azóta tovább nőttek a bérek. 

Ez alapján azt hihetnénk, hogy minden rendben van, de az elmúlt egy-két esztendő számos új világgazdasági konfliktust hozott a felszínre. A bizonytalansági tényezők közé tartozik az éleződő amerikai-kínai kereskedelmi háború, az észak-koreai és az iráni fenyegetés, a Nyugat és Oroszország közötti ellentétek, a brexit, az Európai Unión (EU) belüli feszültségek növekedése, és nem utolsósorban a klímaváltozás. 

Mindez azért érdekes számunkra, mert hazánk a világ egyik legnyitottabb gazdasága: a külföldi tulajdonú vállalkozások aránya nálunk a legmagasabb (51,4 százalék) a hozzáadott értékhez képest, miközben az EU átlaga mindössze 25 százalék.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a magyar ipari termelés dinamikája nagymértékben függ a járműipari ágazattól. Ez utóbbi bruttó hazai termékhez (GDP) mért aránya már nagyobb – 10 százalék körüli – mint Németországban (mintegy 9 százalék). Súlyát és fontosságát jelzi, hogy a hazai feldolgozóipar 29,7 százalékát adja a járműgyártás.

Bod Péter Ákos kiemelte: nagy kitettséget jelent, hogy a feldolgozóiparban közel 30 százalék a járműipar részesedése - ennél nagyobb arány csak Szlovákiában van - márpedig a világpiacon szembeszél jöhet.

Számolni kell azzal is, hogy az autóiparban jelenik meg az elsők között a robotizáció: míg 2010-ben tízezer magyar lakosra kevesebb mint száz autóipari robot jutott, addig 2017-re ez a szám csaknem 400 darabra nőtt. 

Az előrejelzések szerint következő években fokozatosan csökken a magyar gazdasági növekedés üteme: az idei évre még 4,2, 2022-re viszont 3,3 százalékos GDP-bővülést vár. Ennek megfelelően a bruttó átlagkeresetek növekedési üteme is visszaesik, az idén várható 10 százalékról – 2022-re – 5,9 százalékra.

A következő években tehát lassabb ütemben halad a bérfelzárkóztatás, de reménykeltő, hogy innovatív nemzetek közelében élünk, ugyanakkor mi nem állunk jól a nemzetközi innovációs listán. A Bloomberg 60 országot felölelő innovációs listáján Németország a 2., Ausztria a 12., Lengyelország a 22. Magyarország pedig a 32. helyen áll. 

Kiemelte, hogy folyamatosan figyelemmel kell követni azt is, miként lehet javítani az oktatáson és a képességek fejlesztésén, hiszen ezek is meghatározzák a bérek további emelkedését. Az egyik legfontosabb nemzetközi kompetenciamérés, a PISA-teszt eredményei alapján aggasztó jelenség figyelhető meg: a matematika, a természettudományok és a szövegértés terén 2006 óta fokozatosan romló teljesítményt nyújtanak a magyar diákok. 

Mindezekből arra lehet következtetni, hogy Európa, illetve ezen belül Kelet-Közép-Európa sikeres éveket tudhat maga mögött, de sérülékeny.

A kelet-közép-európai térség esetében a már felsorolt világgazdasági kockázatok mellett az elvándorlás, a munkaerőhiány, a területi szétszakadás, az elégedetlenség és a populista politika is komoly kockázati tényezőt jelent. Eközben új technológiai forradalom zajlik, amely átrajzolja a térségeket, az iparágakat, a fogyasztói szokásokat, és az árarányokat. Most kell igazán jól tájékozódni, és a munkaerő képzésére is nagyon oda kell figyelni, ha hatékonyan akarjuk hasznosítani.

Bod Péter Ákos szerint a térségben tapasztalható korrupció különösen káros, mert erősen sújtja a fiatalokat és a képzetteket, és ezzel gyorsítja az emigrációt.