Orvosok ezreit lehetetlenítené el a KATA szigorítása

Hírek2020. szept 8.Haiman Éva

A kisadózó orvosok mentesítését kéri a KATA-ra vonatkozó értékhatár-módosítás alól a legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület. A szervezet sajtótájékoztatóján az is elhangzott: a magánszolgáltatók, amelyek tömegével foglalkoztatnak külsős orvosokat, felkészültek a koronavírus-járvány újabb hullámára, ám a rengeteg Covid-teszt jelenleg „brutális terhelést” ró rájuk.

Becslések szerint 5-6 ezerre tehető jelenleg Magyarországon azoknak az orvosoknak a száma, akik KATA szerint adóznak. Őket, valamint a velük szerződésben álló egészségügyi szolgáltatókat egyértelműen hátrányosan érinti az adónemre vonatkozó, jövő januártól hatályos szigorítás – közölte a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Leitner György hozzátette: az orvosokra nézve ez a változtatás ráadásul érthetetlen is, hiszen esetükben nem lehet szó bújtatott foglalkoztatásról, mivel az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény kifejezetten úgy rendelkezik, hogy egészségügyi tevékenység nem csak munkaviszonyban, hanem például szabadfoglalkozás, vagy vállalkozás keretében is végezhető. A jogszabályváltozás drasztikus hatással lehet a magánegészségügyi szektorra: szembe megy a piactisztítási törekvésekkel, és a pandémia időszakában jelentős terhet ró az egyébként is rendkívüli nyomás alatt dolgozó egészségügyi szakemberekre, valamint a velük szerződésben álló szolgáltatókra – fogalmazott az elnök. Ezért a Primus azt kéri a törvényhozóktól, hogy módosítsák a tervezetet, és az orvosi tevékenységre ne vonatkozzon a 3 milliós határ. Ez az állami adóbevételekben elhanyagolható kiesést eredményezne, ellenkező esetben a magánszolgáltatók kénytelenek lesznek drágábban kínálni a szolgáltatásaikat, hogy enyhítsék a veszteségeiket.
Kérdésre válaszolva elhangzott: bár a járvány mostani hullámára a magánszolgáltatók is alaposan felkészültek, a tavaszi időszak tanulságai alapján például megfelelő készletekkel rendelkeznek védőfelszerelésekből,  a drasztikusan megnövekedett tesztelési igények a teljesítőképesség határait feszegetik. Mint Leitner György elmondta: az általa vezetett Affideánál több napra előre foglaltak a mintavételi időpontok, emellett nagyon sok cégnél helyben is vállalnak tesztelést, de még a költségesebb házhoz menő prc-vizsgálatok iránt is nagyon nagy az igény. A hazai labordiagnosztikai piac vezető szereplője, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) számára is koronavírus-teszteket végző Synlab ügyfélkapcsolati vezetője, Végh József egyenesen brutálisnak nevezte azt a terhelést, ami jelenleg a tesztekkel kapcsolatban az egészségügyi magánszolgáltatókra hárul. A Synlab még az év elején napi 500 állami finanszírozású koronavírus-teszt elvégzését vállalta, ennek már a duplájánál tartanak, és közben ugyanennyi magántesztet is ki kell elemezniük. – A laborban gyakorlatilag három műszakban folyik a munka, a hétvégéken is, nagyon komoly kihívás elé állatva a kollégákat – mondta.
A koronavírus-járvány okozta krízishelyzet markánsan megmutatta – mondta Leitner György –, hogy a magán- és a közellátás nem egymás ellenfelei, hanem nagyon is szorosan együtt lehet és kell működniük, elég csak a labor-, vagy a képalkotó diagnosztikai, a genetikai vizsgálatokra vagy a hosszú várólistával rendelkező ortopédiai műtétekre gondolni, amelyek mindegyikében jelentősen tehermentesítik a magánellátók a közkórházakat. – Nincs két szektorra elegendő erőforrás, sem anyagi téren, sem munkaerőben, ezért nagyon fontos, hogy egy tisztességes, átlátható együttműködési keretet biztosítsanak a jogszabályalkotók a két szektor számára – fogalmazott.
A Primus tagjai szerint a járványhelyzet nyomán egyértelművé váltak a telemedicina (távdiagnosztika, távkonzílium, távleletezés) előnyei is. A tapasztalatok szerint még a hagyományos gyógyítási területeken sem volt rosszabb a telemedicina hatékonysága, mint a személyes orvos-beteg találkozóké. Ugyanakkor ahhoz, hogy a távdiagnosztika, távleletezés biztonságosan és hosszú távon is működhessen, szabályozni kell ezt a területet – hívták fel a figyelmet.
A Primus zéró korrupciós csomagját is bemutatták, amelynek célja a piac megtisztítása a hasznot privatizáló, ám a kockázatot államosító iparági szereplőktől a hálapénz és a számlaadást elkerülő gyakorlat elleni fellépéssel. Mint Leinter György elmondta: a Primushoz eddig 12 egészségügyi magánszolgáltató csatlakozott, közülük 8 már átesett azon a kétlépcsős, komplex auditot és próbavásárlást is magába foglaló minősítési folyamaton, amelynek eredményeként védjegy tanúsítja: működésük átlátható, betegközpontú és minőségileg is megfelelő.