BKIK-elnök: Korrigálni kéne a KATA szigorítását, tömegesen érkeztek az elkeseredett panaszlevelek

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a napokban nyilatkozott lapunknak, miszerint a KATA szigorítása munkahelyeket veszélyeztet, mélyítheti a válsághullámot, és a fekete vagy a szürkegazdaságba terelődhetnek át bevételi források. Véleménye szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben indokolt-e a KATA szigorítása?

Nagyon nehéz a kérdés, hiszen valóban az előnyök mellett komoly veszélyei vannak a szigorításnak, ugyanakkor

már jelenleg is 250 milliárd forint körüli kiesést jelenthet a munkabérre eső közterhek vonalán, és hozzávetőleg 50 milliárd forint kiesést osztalék kifizetés vonalán a KATA-s visszaélések létezése.

A válság miatt megindult vállalati költségcsökkentő programok tömeges beindulása miatt ezen rövid idő alatt akár a többszörösére is nőhet, ha százezres nagyságrendben szerveznek ki KATA-s alvállalkozóvá jelenlegi alkalmazottakat a törvények kijátszásával.

A vállalkozókkal volt-e érdemi párbeszéd a módosítás előtt?

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javasolta a módosítását, és a BKIK tudomása szerint ezt semmilyen egyeztetés nem előzte meg a vállalkozásokkal, az MKIK nevében egyedül Parragh László képviselte a véleményét.

A BKIK ezért most menteni a menthetőt, elindított egy vállalkozói konzultációt, ami alapján a Parlament őszi ülésszaka idején még korrigálni lehessen a január 1-től életbe lépő változásokat. A BKIK álláspontja szerint hosszú távon kell megoldani, hogy a KATA eredeti küldetését betöltse.

A BKIK adatai szerint hány katás vállalkozó van, ebből hozzávetőlegesen mennyi lehet érintett a szigorításban? Mennyi lehet a katások között a burkolt foglalkoztatott?

A BKIK-nak saját nyilvántartása nincs a KATA-s vállalkozókról, a kormányzati információk alapján mintegy 400 ezer KATA-s vállalkozó lehet. A BKIK-nak saját nyilvántartása nincs a KATA-s vállalkozók árbevételének megoszlásáról, a NAV-nál viszont pontosan megvannak a 2019-es KATA-s bevallások az 1 millió forint feletti partnereiről. A BKIK becslése alapján a 3 milliós határ a KATA-s vállalkozások 20-30 százalékát érintheti. A burkolt foglalkoztatásról szintén nincs pontos, mért adata a BKIK-nak.

A kormányzati információk alapján azt látni, hogy az új KATA-sok több mint egyharmada korábban munkaviszonyban volt, és így lett főállású KATA-s. Ez alapján a BKIK becslése mintegy 100 ezerre teszi a KATA-s módon burkoltan foglalkoztatottak számát.

Várható-e ebből számottevő plusz költségvetési bevétel vagy kikerülik a katások a szigorítást?

Ez csak jövőre fog kiderülni, de a BKIK szerint valós a kockázat, hogy az előírások kijátszása miatt nem várhatóak számottevő plusz bevételek a szigorítástól, illetve jónéhányan visszatérnek a szürke, illetve fekete gazdaságba. Részleteiben vizsgálva a központi költségvetést, annak a KATA bevételi sora várhatóan emelkedni fog, de jellemzően nem a 3 millió forintos értékhatárhoz kötött plusz 40 százalékos adó befizetések miatt, hiszen ezt valószínű elég sokan ki fogják kerülni, hanem a KATA-s visszaélések további terjedése okán.

Várhatóan a főállással rendelkező vagy nyugdíjas megbízható ismerősök, rokonok lesznek felkérve, hogy egyéni vállalkozóként a mellékállású KATA-s jogviszonyt indítsák el, hogy „legyen hova szétszámlázni” a jelenleg 3 millió forint feletti éves szerződéseket.

Ezen új mellékállású KATA-sok fejenként havi 25 ezer forint, azaz évente 300 ezer forint új KATA bevételt fognak jelenteni a központi költségvetésnek. De rajtuk keresztül nem csak a már meglévő évi 3 millió forint feletti összegek lesznek kiszámlázva, hanem eddig munkabérként kifizetett összegek is, így a plusz KATA bevételekkel párhuzamosan számolni kell a csalárd módon „katásított” korábbi munkaviszonyok miatt kieső SZJA és TB járulék bevételekkel is.

Így összességében komoly a kockázat, hogy jövőre tovább fog nőni az idén 300 milliárd forintra becsült KATA-s adócsalásokhoz kötődő központi költségvetési kiesés, ami miatt a Pénzügyminisztérium várhatóan további szigorításokat fog kezdeményezni, hacsak nem lesz erről egy komoly konzultáció.

Az Önök által elindított konzultációhoz eddig milyen vállalkozói vélemények érkeztek be a módosításokkal kapcsolatban?

Az online kérdőívek kitöltése még most zajlik, annak az eredményeit csak a kitöltések lezárása és feldolgozása után tudjuk majd publikálni. A budapesti vállalkozásoktól Parragh László javaslatának törvényi elfogadása után spontán módon viszont

tömegesen érkeztek elkeseredett panaszlevelek, melyek értetlenül álltak a kialakult helyzet előtt, miszerint a kamara országos elnöke javasolta az adó megemelését.