Bankvezérek kerekasztala: Jövő nyárra visszatérhet a gazdaság a normális kerékvágásba

Hírek2020. szept 24.D.J.

A lakáshitelezés szinte vissza is ugrott a válság előtti szintre. De lehet, hogy ez a pozitív trend tiszavirág életű lesz – többek közt erről is szó volt a Bankvezérek kerekasztalán az 58. Közgazdász-vándorgyűlésen.

Most, hogy idén szinte minden ország legalább 4-5 százalékos GDP eséssel kell számoljon, felmerül a kérdés: a jelenlegi krízis a pénzügyi szektort hasonlóan érinti majd, mint a 2008-as válság?

A Közgazdász-vándorgyűlésen a Bankvezérek kerekasztalán a résztvevők abban egyetértettek, hogy ezúttal jószerivel mindenkit jobb pozícióban ér a recesszió.

A pénzintézetek sokkal körültekintőbben hiteleztek az utóbbi időben, mint 2008 előtt. Transzparensebbek is lettek, ami mellett az sem hátrány, hogy a bankok már jóval a pandémia előtt ráléptek a digitalizáció útjára. Így a távmunkára napok alatt át tudtak állni – hangsúlyozta a Tóth Balázs az UniCredit elnök-vezérigazgatója. A magyar bankrendszer szerencséje, hogy az azonnali fizetési rendszer is jókor lett időzítve, még a járvány kipattanása előtt.

A 12 évvel ezelőtti helyzethez képest az is nagy különbség, hogy ezúttal a válság nem a pénzügyi szektorból indult – ezt már Balog Ádám az MKB Bank elnök-vezérigazgatója jegyezte meg.

Amikor tavasszal a járványkorlátozó intézkedések megszülettek nem csak a pénzintézetek, hanem az ügyfelek is rugalmasan reagáltak a bajra. A digitális bankolásra nem csak a fiatalok, hanem olyan társadalmi csoportok –például a nyugdíjasok– is átálltak, akikkel korábban a társaságok ezen a téren nem igen számoltak.

Az Erste például ma már ott tart, hogy ha az arányokat nézzük, akkor Magyarországon van a legtöbb digitális ügyfelük – árulta el a vállalat elnök-vezérigazgatója Jelasity Radovan.

A digitalizáció terén azonban elhangzott néhány kritika is a kerekasztalon. A Takarékbank elnök-vezérigazgatója Vida József  elmondta, hogy a tavaszi online bővülés után, nyáron - amikor elkezdett rendeződni a járvány-helyzet - az ügyfelek egy része rögtön el is kezdett visszaszokni a bankfiókokba. Még mindig kihívást jelent, hogy az ügyfeleket meggyőzzék: használják bátran a digitális teret.

Hegedüs Éva a GRÁNIT Bank elnök-vezérigazgatója emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabályozás néhol még mindig gátolja a digitalizációt. A jelzáloghitelezést például nem lehet online csatornákon intézni, pont a vonatkozó törvények miatt.

Amikor a moratórium került szóba Jelasity Radovan a helyzetet egy hasonlattal írta le. Most olyan mintha egy kukta folyamatosan emelné a hőmérsékletet, de hogy mi van a fedél alatt az majd csak hónapok múlva fog eldőlni. Vagyis arra, hogy hány cég és család tudja a hiteleit törleszteni az majd csak a moratórium vége után fog kiderülni.

A cégvilágban nem csak a sokat emlegetett turizmus és a vendéglátás, de még a feldolgozóipar is roppant nehéz helyzetbe került – mondta Simák Pál a CIB Bank elnök-vezérigazgatója.

Az egyik legoptimistább hangot Bencsik László az OTP vezérigazgató-helyettese ütötte meg. Szerinte valószínű, hogy jövő nyárra rendeződik a járványügyi helyzet és a gazdaságok is visszatérnek egy normális működési állapotba.

A lakáshitelezés terén nagyon hasonló volt a bankok tapasztalata.

Míg a személyi kölcsönök visszaestek, addig a lakáshitelek annyira felpörögtek, hogy ez a szegmens majdhogynem visszaállt a válság előtti szintre.

Balog Ádám viszont figyelmeztetett, hogy ez a trend nem biztos, hogy tartós lesz. Az emberek nem tudnak egyik pillanatról a másikra hozzászokni ahhoz, hogy válság van. Ahogy a járvány enyhült a többségen úrrá lett az optimizmus. Ez látszik most a lakáshitelezési trendeken is. De ezt a bizakodást letörheti egy elhúzódó második hullám.