Pénzügyminiszter: Jövő év közepétől jobb lesz

Derűlátóbbak a magyarországi német vállalatok, illetve a német-magyar kamara tagjai a jövőt illetően mint tavasszal voltak a DUIHK őszi felmérése szerint. A megkérdezett cégek egyharmada-40%-a számít javulásra a jövő év első felében, 30% továbbra sem, 12 hónapos távlatban viszont viszonylag kevesen számítanak arra, hogy romlik a helyzet, mondta Dirk Woelfer, a kamara főtitkára. Beruházási kiadásaik növelését viszonylag kevesen tervezik idén és jövőre, a létszám tekintetében azok aránya, akik növelnék és akik csökkentenék, kiegyensúlyozott. Ennek köszönhetően a munkaerőlétszám csökkenése jövőre várhatóan megáll, mondta.

Ugyanakkor a cégek több mint fele bizonytalan, nem tudja, mikor érik el a vírus előtti létszámot.

Az árbevételt illetően a megkérdezettek fele úgy véli, egy éven belül eléri a korábbi értékeket,  8%-uk viszont azt mondja, hogy korábbi számokat már nem tudják elérni

, ismertette Woelfer a további eredményeket.

Tavasszal sok hasznos és jó intézkedés született a koronavírus kezelésére, melyben a kamarának is szerepe volt, mondta Sávos András, a DUIHK elnöke, kiemelve a kurz arbeit bevezetését. Hozzátette, Németország Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, a két ország között 2004 óta a forgalom a duplájára nőtt.

„Reméljük, hogy a jelenleg zajló vitákra az Európai Unió és Magyarország között megnyugtató megoldás születik, mert ezt mindkét fél érdeke”, tette hozzá.

A tagok optimisták, és bíznak abban, leginkább a járvánnyal sújtott területeken, hogy kéréseik, kérdéseik meghallgatására találnak, ezek mellett kiállnak. Nagyon fontos, hogy továbbra is kiszámítható és tervezhető legyen az a gazdasági környezet – ez a magyar tulajdonú vállalatok és a német anyavállaltok számára is kulcskérdés, mondta.

Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a kamara és tagjai partnerei a magyar kormánynak, a közös munka eredményeképp a tagok úgy látják, hogy a jövő év újra a növekedés éve lehet, mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Németország hosszú évek óta hazánk legfontosabb gazdasági partnere és ez a következő években sem változik

tette hozzá. Az ország teljes külkereskedelmi forgalmának negyedét Németországgal bonyolítja: ez a magyar exportban 28%-ot, importunkban pedig 25%-os arányt jelent. 4% felett emelkedett a kétoldalú kereskedelmi forgalom 2019-ben, 56 milliárd euróra nőtt, ezen belül a magyar export 30 milliárd eurót tett ki, mely kb. 6%-os bővülést jelent 2018-hoz képest. A Németországból származó import mértéke 3%-al bővült ugyanebben az időszakban. Az ország Németországgal szembeni kereskedelmi többlete tavaly 33%-al, 3,7 milliárd euróra nőtt. Idén az első nyolc hónapjában a kétoldalú forgalom 11%-al esett vissza a koronavírus hatására. Az ország a legnagyobb tőkebefektető hazánkban: 2863 német irányítású vállalat működik itthon, melyek összesen közel 220 ezer embernek ad munkát.

A járvány miatti leállások súlyosan érintik mindkét gazdaságot, ugyanakkor mindkét fél a mielőbbi újra indulásban látja a jövőt. A német vállaltok által kezdett beruházások, mint például a BMW debreceni új üzeme, az Audi győri napelemparkja vagy az Aldi és a Lidl szolgáltató központjai, is nagy mértékben hozzájárulnak a hazai gazdasági növekedéshez, mondta Varga.

A kormány a válsághelyzetben is munkaalapú gazdaságpolitika mellett döntött, a középpontban továbbra is a családok, a munkahelyteremtés és a vállalkozások támogatása áll.

Nem megszorításokkal, hanem adócsökkentéssel és támogatásokkal az üzleti környezet javításával kezeljük a válságot, mondta.

Az intézkedéseknek ebben a remélhetőleg rövid, de döntő időszakban túl kell mutatniuk a válságra történő reagálásnál. A gazdaságvédelmi intézkedések keretében is támogatja ezért a kormány a versenyképesség emelését és azon beruházásokat, melyek ezt a cél szolgálják, és azon iparágak növekedését, melyek a jövőben a növekedés további forrását jelentik, mondta Varga.

Minden remény megvan arra, hogy eredményesen küzdjük le a válságot, alapozva a stabil gazdaságra, amit a korábbi években ért el az ország, mondta a pénzügyminiszter kitérve a tavalyi év fontosabb gazdasági sarokszámaira, a csökkenő munkanélküliségre, államháztartási hiányra, az erős növekedésre.

„Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az ország az uniós átlagnál jobban teljesíthet GDP és államadósság terén 2020-ban.”

A várakozás megalapozott, mivel negyedéves alapon a hazai gazdaság 11,3%-ot nőtt, és gazdasági visszaesés mértéke is alacsonyabb volt az uniós átlagnál az első három negyedévben, tette hozzá.

A szociális hozzájárulási adó mértékét csökkentette a kormány adócsökkentő politikájának keretében. A munkaerőpiac is stabil maradt: több mint 900 ezer munkavállaló részesült valamilyen támogatásban. A Moody’s hitelminősítő pedig szeptemberben stabilról pozitívra változtatta az ország minősítését. Szintén a külföldi befektetők bizalmát tükrözi a napokban történő devizakötvény kibocsátás, mondta.

A pénzügyminisztérium azzal számol, hogy az év egészében a GDP 6,4%-al csökken.

A  fordulatot jövő május-júniusra teszik az oltástól elérhetőségétől függően – ekkortól  gyorsulhat a gazdaság visszarendezése. Nem adjuk fel a szigorú fiskális politikát sem, dolgozunk egy a fiskális politikáról szóló 3 éves forgatókönyvön, mondta Varga.

A német vállalatok a jövőben is számíthatnak a magyar kormányra – kiváló az együttműködés a válság alatt is, számos kérdésben együtt értünk. A rendszeres heti érdekképviseleti együttműködések hatékonyak voltak, ezeket folyatni kívánjuk, tette hozzá.

A kérdésre, hogy tervez-e a kormány további mentőcsomagot, Varga a tavaszi intézkedésekre, többek között a hitelfizetési moratóriumra tért ki, valamint említette, hogy bizonyos ágazatokban (szórakoztató- és filmipar, kulturális ágazatok) történt adókönnyítést, és a direkt állami támogatások elindítását. A nagyobb beruházásoknak 800 ezer euróig vissza nem térítendő támogatást nyújtottak, több mint 400 vállalkozás került ebbe a programba. A 3. negyedévben 4,6%-al csökkent a gazdasági teljesítmény az előző évhez képest, negyedéves alapon azonban felpattanás tapasztaltak (11,6%), vagyis a járvány megszűnésével jó remény van a növekedés folytatására.

Egyelőre nem látunk olyan komoly árnövelő hatást, amely miatt az inflációs várakozást át kellene írni, jövőre 3%-os inflációval számol a minisztérium.

A finanszírozás stabil lábakon áll, az államadósságát aránya jelentősen csökkent, van mozgástér arra, hogy fiskális élénkítést hajtsunk végre

, mondta Varga. Az államháztartási hiány 9%-al nő idén, az álamadósság pedig 78% lesz GDP-arányosan az év végére. A második hullámtól függ a jövő évi prognózis, a 2021-re elfogadott költségvetést biztosan korrigálni kell, mondta.