Radikális választ adott Kína a büntetővámokra
HírekPeking gyengítette a jüant, mire az amerikai pénzügyminisztérium valuta-manipulátornak nevezte Kínát.
A kínai jüan hétfőn 11 éves mélypontra esett, miután a kínai nemzeti bank a politikai szempontból érzékeny, 7 jüanos szint alá engedte az árfolyamot a dollárral szemben. Kína központi bankja azzal indokolta a gyengülést, hogy az válaszlépés volt az "egyoldalú kereskedelemvédelmi intézkedésekre", utalva ezzel Donald Trump amerikai elnök múlt csütörtöki bejelentésére, miszerint szeptember 1-jétől 10 százalékos büntetővámot kíván kivetni az amerikai pótvámok által eddig nem sújtott, mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai árucikkekre.
Megfigyelők viszont kiemelik:
a jüan azóta nem volt a mostanihoz hasonló mélyponton, amióta Hongkong 2010-ben megkezdte a tengerentúli devizakereskedelmet, de a kapcsolódó piacokon sem állt ilyen rosszul 2008 áprilisa óta, ami elemzők szerint egy devizaháború kezdetét jelentheti az Egyesült Államokkal.
A hétfőn délben jelentett, a dollárhoz képesti 7,0267 jüanos árfolyamnak gazdasági szempontból nincs különös jelentősége, arra azonban alkalmas, hogy magára vonja Washington figyelmét. Trump kormányzata ugyanis rendszeresen vádolja Kínát a jüanárfolyamának szándékos alulértékelésével. A gyengébb jüan árfolyam következtében a kínai árucikkek dollárban számolt ára alacsonyabb lesz, vagyis a büntetővámok ellenére megőrizhetik versenyképességüket az amerikai piacon, miközben a Kínába irányuló amerikai import a dollár jüannal szembeni drágulása miatt visszaeshet.
Washington hétfőn valuta-manipulátornak minősítette Kínát, azzal vádolva meg a pekingi vezetést, hogy szándékosan gyengíti nemzeti valutáját.
Az amerikai pénzügyminisztérium hétfőn a pénzpiacok zárása után hozta nyilvánosságra közleményét, amelyben Kínát valuta-manipulátornak minősítette. A közleményt, Steve Mnuchin miniszter aláírásával, nem sokkal azután tették közzé, hogy
Donald Trump amerikai elnök Twitteren ismételten szemrehányást tett Kínának azért, mert szerinte szándékosan gyengíti nemzeti valutáját annak érdekében, hogy tisztességtelen kereskedelmi előnyre tegyen szert. A pénzügyminisztérium - megjegyezve, hogy Kínában nem új gyakorlat a nemzeti valuta, a jüan leértékelése -, leszögezte: "az elmúlt napokban Kína konkrét lépéseket tett valutája leértékelésére, miközben fenntartja alapvető külföldi valutában meglévő tartalékait".
A The Wall Street Journal című lap Chris Kruegernek, a washingtoni Cowen Research Group stratégája véleményének adott helyt. Krueger szerint
az amerikai-kínai kereskedelmi háború további szélesedésére lehet számítani.
Peking azt követően cselekedett, hogy Donald Trump a múlt csütörtökön 10 százalékos vámemelést jelentett be 300 milliárd dollár értékű kínai árura. A tervek szerint szeptembertől bevezetendő pótvámokat az amerikai elnök azzal indokolta, hogy Peking újra akarja tárgyalni a tervezett kereskedelmi megállapodást, nem teljesítette a több amerikai agrártermék vásárlására tett korábbi ígéretét, és nem állította le az amerikai kábítószerválságért rendkívüli mértékben felelős, opiát tartalmú fájdalomcsillapító, a fentanil forgalmazását sem. Az elnök pénteken még a beígért 10 százalékos pótvám további emelését is kilátásba helyezte.
Kína azonnal ellenlépéseket ígért, és hétfőn leállította az amerikai agrártermékek importját.