Többfrontos kereskedelmi háború: Trump minket is megvámol?

Kína

Miután a kínai kormány váratlanul visszavont számtalan elemet a már majdnem kész, Amerikával kötendő megállapodásból, Trump néhány napon belül megemelte a kínai termékekre korábban kirótt 10 százalékos vámot 25 százalékra. Kína ezek után tovább emelte a tétet: arányos lépéssel viszonozta ezt, ráadásul néhány órával Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni látogatása előtt.

A találkozó utáni sajtótájékoztató fő témája így a Kínával folytatott kereskedelmi háború lett, de Trump egyáltalán nem volt elkeseredve az egyre jobban elfajuló helyzettől, ellenkezőleg, kifejezetten győzelemként értékelte, hogy ha nincs megállapodás, akkor lesznek majd hatalmas vámbevételek, amiből bőven kártalanítani lehet a farmereket, akik nem tudják majd eladni a Kínába szánt szóját.

Kínával kapcsolatban most a következő lépés az lenne, hogy az eddig még meg nem vámolt 325 milliárd dollár értékű kínai importárura is kivetné Trump a 25 százalékos vámot, de ebben még nem döntött, vélhetően kivárja, mi a kínai álláspont, újra tudnak-e indulni a tárgyalások.

Kanada és Mexikó

Közben azonban a többi fronton is sürgeti őt az idő. Miután Kínán kívül az Európai Unióval, valamint két szomszédjával, Mexikóval és Kanadával is belebocsátkozott a kereskedelmi háború egy enyhébb formájába, ezekben az ügyekben is lépni kell. A két szomszéddal szemben tavaly 25 százalékos vámot vetett ki az acél, és 10 százalékost az alumíniumtermékekre, amire Kanada 12, Mexikó 3 milliárd dollár értékű amerikai áru megvámolásával válaszolt.

Közben Trump újratárgyalta a két országgal a NAFTA, vagyis az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megegyezés névre hallgató szerződést, sőt azt megpróbálja átnevezni Egyesült Államok, Kanada, Mexikó szerződéssé. A szerződés módosításait a kongresszusnak kellene jóváhagynia, amit nem csak az elnök, hanem a két szomszédos ország is sürget, a kongresszus viszont az szeretné, ha az elnök eltörölné az acél- és alumíniumárukra kivetett vámot még a ratifikáció előtt. Erre eddig nem mutatott sok hajlandóságot.

Európai Unió

Ami számunkra sokkal lényegesebb, az Európai Unióval eddig viszonylag kis kiterjedésű konfliktus, ami azonban könnyen eszkalálódhat az elnök döntéseitől függően. Tavaly ugyancsak az acél- és alumíniumárukra vetett ki vámot Trump az Európai Unióval szemben is, amire 2,4 milliárd dollár értékű amerikai áru megvámolása volt az európai reakció.

Ez eddig nem lenne túl vészes, de a levegőben lóg 53 milliárd dollár értékben az Amerikába szállított, az Európai Unióban gyártott autók megvámolása is, melyre korábban május 18-i határidőt szabtak. Miután ez most lejár, Trumpnak döntenie kell, hogy életbe lépteti-e az immár a magyar gazdaságot is sújtó vámokat, vagy elhalasztja a határidőt, bízva abban, hogy közben a tárgyalások lezajlanak.

Megnyitja-e a frontot?

Trump az Európai Unióval is megegyezést akar, vélhetően jóval kisebb horderejűt, mint Kínával, de az EU vezetői többször kifejtették már, hogy nyitottak a tárgyalásokra, de nem vámfenyegetések mellett, gyakorlatilag a fejükhöz szegezett pisztollyal. Az EU ugyanakkor felkészült a vámok életbelépésére, ebben az esetben 20 milliárd euró értékű amerikai árura veti ki a viszonzást.

Az EU kereskedelmi biztosa, Cecilia Malmström abban bízik, hogy Trump meghosszabbítja a határidőt, miután nem akar egyszerre Kínával és az EU-val is ilyen nagy konfrontációba bonyolódni. Biztosak azért nem lehetünk ebben: a kínai vámemelés után nagyon úgy tűnt, hogy az elnök elemében van, és akár több frontos háborúra is kész, miközben az amerikai gazdaság kitűnő állapotával támasztja alá azt, hogy gazdaság-, és kereskedelempolitikája összességében helyes.

Japán

Végül még Japán is ott van a vitás országok listáján, vele a Fehér Ház kétoldalú kereskedelmi megállapodást akar kötni, amely lehetővé tenné, hogy több amerikai mezőgazdasági terméket szállítsanak az országnak, és ebben az esetben nem vetnek ki vámokat a japán autókra. A Japánnal kötendő kétoldalú megállapodást az teszi lehetővé, hogy Trump rögtön beiktatása után felmondta a 12 ország között fennálló Csendes-óceáni partnerségi egyezményt.

Nagy-Britannia

Végül ott a kakukktojás, Nagy-Britannia, amellyel Trump bármilyen egyezményt megköthetne, ha a szigetország kilépett volna az EU-ból a terv szerinti időpontban. Ekkor most fel tudna mutatni az elnök egy példát, hogy lám, csak sikerült valakivel az egyezmény. Persze úgy nem lenne túl nehéz Nagy-Britanniával szinte bármit aláíratni, hogy hirtelen egyedül marad, elszakítva európai kötelékeitől, az egységes piactól és a vámuniótól. Erre azonban egyelőre várni kell, sőt lehet, hogy sosem kerül rá sor.