Száműzetésbe vonult I. János Károly volt spanyol király

Hírek2020. aug. 5.Növekedés.hu

A 82 éves exmonarcha azt követően döntötte el, hogy külföldre távozik hazájából, hogy meglehetősen zűrös pénzügyi machinációkba keveredett, amelyek súlyos csapást mértek a királyság intézményének megítélésére és így fia, VI. Fülöp király regnálására is.

Fülöp az idén márciusban csökkentette az apjának járó javadalmazást és lemondott apjától származó örökségéről is, miután János Károlyról kiderült, hogy több millió eurót fogadott el egy Szaúd-Arábiához köthető titkos offshore pénzalaptól.

Nem sokkal később a spanyol legfelsőbb bíróság vizsgálatot rendelt el az ügyben.

I. jános károly spanyol királyJános Károly MTI/AP/Andrea Comas

A volt spanyol királyt azzal vádolják, hogy meghatározó szerepet játszott abban, hogy egy spanyol konzorcium nyerte el a Medina és Mekka között épülő gyorsvasút megépítését, összesen 6,7 milliárd euró értékben.

A spanyol királyi ház hétfőn közölte, hogy Fülöp levelet kapott apjától, amelyben a volt uralkodó közölte, hogy “távozik Spanyolországból” annak érdekében, hogy támogassa “Fülöp királyi jogainak gyakorlását”.

Nagyon nehéz döntés volt, de higgadtan hoztam meg. 40 évig voltam Spanyolország királya és ez alatt az időszak alatt mindig is a legjobbat akartam az országnak és a koronának

áll a levélben, amely ugyanakkor nem említi, hogy hová száműzi saját magát a volt király.

A spanyol kormány közölte, hogy “tiszteletben tartja” a döntést, egyben támogatásáról biztosította Fülöpöt, mondván

mióta államfő lett, mindig is a transzparencia vezette Fülöp királyt.

Fülöp nyilatkozatban közölte, hogy

hálát és tiszteletet érez apja iránt, aki történelmi szerepet játszott Spanyolország és a demokrácia szolgálatában.

Pedro Sánchez baloldali kormányfő nem akart parlamenti vizsgálatot indítani a szaúdi botránnyal kapcsolatban, mondván ez az igazságszolgáltatás feladata. Ugyanakkor a botrány kitörése után el is határolódott a volt uralkodótól.

A számonkérést nehezíti, hogy az 1978-as spanyol alkotmány szerint a király

sérthetetlen és nem vonható felelősségre.

Ettől azonban még az igazságot ki lehet deríteni viselt dolgaival kapcsolatban. Sánchez egyébként javasolta is, hogy az alkotmányt a “társadalom igényeinek megfelelően” kellene megváltoztatni. Ez nyilvánvalóan a király jogállására vonatkozik.

János Károlynak valóban kulcsszerepe volt abban, hogy Franco 1975-ös halála után az ország a demokratikus irányba mozduljon el a diktatúrából.

A király a nevezetes 1981-es spanyol puccskísérlet idején is kiállt a többpárti demokrácia mellett, amikor Antonia Tejero alezredes a Guardía Civil tisztjeivel behatolt a törvényhozás épületébe és túszul ejtette az ott tartózkodó képviselőket.

Az elmúlt években azonban meglehetősen dicstelen fényt kapott az egykor modell értékűnek számító spanyol monarchia. János Károly hat évvel ezelőtt mondott le fia javára - botrányos viselkedése miatt. Ilyen volt például az, amikor Botswanaba ment elefántvadászatra, miközben országa a 2008-as pénzügyi válság terheit nyögte.

A szaúdi vasútépítéssel kapcsolatban egyébként vizsgálódik a svájci ügyészség is. Feltételezéseik szerint 100 millió dollár “támogatást” kapott a szaúdi királytól, amelyet 2008-ban egy offshore számlán helyezett el. Szintén vizsgálják annak az állításnak a valóságtartalmát, amely szerint négy évvel később 65 millió eurót ajándékozott erről a számláról korábbi szeretőjének, Corinna Larsennek.

A spanyol közvéleményt azonban az foglalkoztatja a legjobban, hogy vajon hol is lehet az ex-király. Az önkéntes száműzetés bejelentését követően nem sokkal a portugál sajtó jelentette, hogy a portugál tengerparton látták a Rómániában, száműzetésben született ex-uralkodót. A spanyol Lan Vanguardia című lap tudni véli, hogy Portugália csak átmeneti állomás volt, János Károly szerintük a Dominikai Köztársaságba utazott.