Nagy bajban a szerb húsipar
HírekAz összeomlás szélén áll a húsipar Szerbiában, olvasható a serbianmonitor.com hírportálon. Visszaesett a sertés, a marha és a baromfihús iránti kereslet, mivel a szállodák és az éttermek a COVID-19 járvány miatt üresek. Nincsenek külföldi turisták, és felfüggesztették a hús-és hústermék exportot is.
A Matijevic húsüzem társtulajdonosa, Zoran Matijevic szerint a hús iránti kereslet általában nyáron a legnagyobb. Ilyenkor az árak is emelkednek. Mostanában azonban az export visszaesése, valamint a hazai-és külföldi turizmus gyengélkedése miatt a piac telített.
A hazai piacon nincs senki, akinek a húst el lehetne adni. Egyértelmű túlkínálat van, az árak csökkentek, a termelők bajban vannak. A sertésárak 10-15 százalékkal alacsonyabbak a tavalyinál: élősúly-kilogrammonként 130-150 dinár (mintegy 381-440 forint) körül alakulnak
mondta Zoran Matijevic.
Hozzátette: a marhahússal már két éve hasonló a helyzet. Amikor Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter 2018 májusában bejelentette, hogy 5 000 tonna marhahús vámmentesen exportálható Törökországba, a tenyésztők felfuttatták az állatállományt, kiderült azonban, hogy a török piac nem igényelt ekkora tömegű húst. Az ilyen, politikai megfontolásokon alapuló megállapodások végül is „a termelők szempontjából nem megbízhatóak”.
A vágómarha kilójáért most kilogrammonként 150-180 dinárt (mintegy 440-527 forintot) fizetnek, holott tavaly 250 dinárt (mintegy 733 forintot) is megadtak érte.Hasonló a helyzet a baromfiárakkal is: másfél éve egy élősúly-kilogramm 260 dinárba (mintegy 762 forintba) került, ma 160-180 dinárt (mintegy 469-527 forintot) ér.
A húsárak csökkenésének másik oka, hogy a húsfeldolgozókba nagy mennyiségű, vám-és illetékmentes import hús érkezik. Szerbia két nagy húsüzeme ezért bezárta vágóhídjait és az külföldi alapanyaggal dolgozik.
„A szerb kormánynak nincs kialakult, az állattenyésztés bővítésére irányuló politikája, az európai országok pedig ezt az ágazatot különböző módokon támogatják. Horvátország kiemelt célnak tekinti az állattenyésztés volumenének 40 százalékos növelését
mondja Zoran Matijevic.
Horvátország a közelmúltban szerzett 90 százalékos EU-támogatást húsfeldolgozó üzemek létesítéséhez.
Zoran Matijevic szerint a feldolgozott hústermékek Boszniába és Hercegovinába történő exportját nehezíti az afrikai sertéspestis miatt elrendelt tilalom. A Đurđević vágóhíd tulajdonosa, Milenko Đurđević arról számolt be, hogy a marhahús Törökországba, Olaszországba és Kínába történő exportja a járvány miatt márciusban teljesen leállt.
A járvány előtt napi 100, heti 500 bikát szállítottunk külföldre. Jelenleg 5 000 piackész bika áll készenlétben, de vevők nincsenek.
Hozzátette: a tavalyi nyáron naponta több tonna előkészített húst adtak el szállodák és éttermek számára, napjainkban azonban a turisták hiánya miatt csak nagyon kevés vendéglátó vásárol ilyen terméket.
