Száz háztartásba már csak 50 gyerek születik

1998 január elsejétől él a jelenlegi nyugdíjrendszer abban a formában, amiben mi ismerjük – mondta el Németh György szociológus-közgazdász.

Botos Katalin professor emerita, az MKT Társadalomgazdasági Szakosztályának tiszteletbeli elnöke kiemelte, lényegesen megváltozott a világban a körülmény:

míg a rendszer létrehozása idején és azt megelőzően a háztartásokban sok gyermek született, most 100 háztartásba jó, ha 50 körüli gyermek születik.

Tehát sokkal kevesebb a gyerek, és ily módon a fedezettség, a befizetések összege valószínű, hogy rövid időn belül nem fog megteremtődni a sokáig élő időseknek – tette hozzá.

(Forrás: Benda József prezentációja, MKT)

A korfa megmutatja, hogy a különböző évjáratokban hány férfi és nő van az adott korosztályban. A világos részen látszik, hogy

az aktívak, akik adófizetők, 1920-ban még jelentős többségben voltak, 2060-ra azonban jelentős elmozdulás fog történni: a nagy létszámú korosztályok kilépnek az aktív korszakukból, és 54 százalékra fog emelkedni az időskori függőségi ráta

– mondta el Benda József szocializációkutató, az MKT Demográfiai Szakosztályának elnöke, a beszélgetés levezető elnöke.

De van egy általános függőségi ráta is, amelyik már tartalmazza a különböző jogcímen eltartottakat, illetve a gyermekeket is, itt még durvább eltolódásra lehet számítani. Ezek azok az összefüggések, amik miatt a nyugdíj és a gyermekvállalás kérdésköre aktuális – tette hozzá Benda József.

Az, hogy függőségi rátáról kell beszélni, ez a nyugdíjrendszerben egy új dolog, és csak és kizárólag ehhez az állami nyugdíjrendszerhez kapcsolódik – hangsúlyozta Banyár József közgazdász, habilitált egyetemi docens. Az állami nyugdíjrendszer arról szól, hogy a felnevelendő, később járulékfizető gyermekeknek a járulékfizetési kapacitását osztja szét, de úgy, hogy ezt a nyugdíjrendszer nem veszi figyelembe.

A gyermekszületéseknek a számának a csökkenésével és a nyugdíjasok számának a növekedésével felborul az az egyensúly, ami korábban természetesnek tűnt

mondta el Benda József.

Minél több gyermeket nevel fel valaki, annál több befektetést tesz azok számára, akik majd egyszer nyugdíjasok lesznek, de ő ezt nem kapja vissza, sőt, kevesebbet kap vissza, mert kevesebb időt fog eltölteni munkavállalóként és ilyen módon később megy nyugdíjba és kevesebb nyugdíjat halmoz föl – tette hozzá.

Az átalakítás lehetséges irányai

• Az egyik legkorábbi javaslat Demény Pál nevéhez köthető. A hagyományos népesedéspolitikai eszközökön túl szükség lenne, hogy összekössék a majdani nyugdíjat a gyermekvállalással.
• Giday András és Szegő Szilvia nézete szerint a család egy önálló érték. Ahhoz, hogy ez a családi érték meglegyen, szükség van a Demény professzor által is felvetett kapcsolat újraépítésére. Javaslatuk lényege az, hogy minden felnevelt gyermek után a szülők kapjanak valamiféle havi járandóságot.
• Botos Katalin és Botos József a kettős fedezetű nyugdíjat szorgalmazza.
• Németh György és Tóth János koncepciója szerint azok a nyugdíjas szülők, akinek gyermeke Magyarországon munkavállaló, azoknak az ő bruttó bérük 5 százalékát, ami tulajdonképpen a munkavállaló által fizetett nyugdíjjáruléknak jelenleg a fele, kapják meg a nyugalomba vonult szülők egyfajta nyugdíj-kiegészítésként. Kapja meg mindkét szülő.
• Banyár József javaslata szerint egy hosszú idő alatt bevezethető új rendszerre van szükség. A gyermeknevelés befektetés, és a befektető részesedik a haszonból.