Tarlós bejelentette az éjszakai repülések megszűnését

A zajterhelés miatt hosszú egyeztetések után végleg befejeződnek a Budapest feletti éjszakai repülések - jelentette be sajtótájékoztatón Tarlós István főpolgármester. A korlátozáshoz szükséges jogszabály-módosítások részben már életbe léptek, részben a legközelebbi jövőben lépnek életbe. Ennek időpontja pár hét lehet, hiszen több ezer oldalnyi dokumentációt kell a különböző hatóságoknak egyeztetni, egymással harmonizációba hozniuk. 

Mint mondta több újdonság is várható a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérrel kapcsolatban. Az egyik ilyen, hogy a jogszabályi változásoknak köszönhetően éjfél és reggel öt óra között, a mélyalvási időszakban szinte teljesen csend lesz a főváros felett, ugyanis tervezetten nem szállhatnak fel és le repülőgépek. 

Tarlós István: betartatjuk az előírásokat

A csendhez az is hozzájárul, hogy egész napra vonatkozóan a korábbi öt helyett tíz csomóban határozták meg azt a hátszélsebességet, amelynél egy adott gép le-, vagy felszállhat a reptéren. 

Éjfél és hajnali öt óra között nem lesz le- és felszállás a Liszt Ferenc repülőtéren. Változik a hátszélsebesség esetén betartandó szabály is. Akár ezer eurós büntetés is jöhet - tette hozzá Tarlós István.

A szankciók természetesen nem vonatkoznak a vészhelyzetekre és a különleges esetekre. Ám a zajmérési pontok számát a korábbi hat mellett még héttel kiterjesztik, és a lakosság is részt vehet az eredmények felülbírásásában, közlésében. Kiemelt gócpont ugyanis még mindig a repülőtér északnyugati környékén fekvő tepelülések.

Palkovics László: Nem méltó hozzánk a reptér

Az eseményen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a zajmérő eszközöket a lakosság a XVIII. kerületi önkormányzatnál veheti át, így az ott élő emberek egyénileg is mérni tudják a zajt, és szükség esetén bejelenteni, ha a kelleténél nagyobb mérésértéket észlelnek.

A lakosság által bejelentett zaj-adatok elérhetőek lesznek egy internetes felületen - tette hozzá.

Ami az 5, illetve 10 csomóval kapcsolatos részleteket illeti, Palkovics kifejtette: a Műszaki Egyetem és a Közlekedéstudományi Intézet szakértőivel együttműködve keresték a megoldásokat. Így született meg az az ötlet, hogy módosítsák a hátszél erősségétől függő le-és felszállásokat. Ennek hatására tudják majd a repülőgépeket át terelni az eddig kevésbé leterhelt délkeleti irányba. 

Lapunk egyik kérdése erre vonatkozott: a déli, délkeleti agglomerációban élők azt tapasztalják, hogy most meg felettük nőtt meg a forgalom. A miniszter azt mondta, a sok jó, a kevésbé rossz, illetve a sohasem jó megoldások között keresték az arany középutat. A repteret arrébb nem lehet helyezni, a magyar gazdaságban kiemelt szerepet játszik, a turistaforgalom is rekordokat döntöget. 

A rekordokkal kapcsolatban a Növekedés.hu arra is kiváncsiak volt, hogy a hatalmas nyereséggel a fejlesztések egyenes arányban vannak-e, és mi a kormányzat álláspontja ezzel kapcsolatban. Palkovics elmondta: 

felháborító, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az utasokat a XIX. században karámokból terelik a gépekbe, régi autóbuszok szállítják őket, a mellékhelységek továbbra sem méltók, a padlózat pedig koszos és sok helyen repedezett. Valamit lépni kell ebben az ügyben a kanadai tulajdonosoknak.

Tarlós Istvánt pedig arról kérdeztük, hogy mindezek tükrében elérkezettnek látja-e  az időt arra, hogy újra állami tulajdonba kerüljön a reptér, hiszen a tulajdonosok hatalmas osztalékot vesznek ki, tehát rekord-eredményekről beszélhetünk. Tarlós az alábbiakat mondta: a repteret az előző, baloldali kormány adta el, adta át idegen kézre. Ő többször kifejtette, támogatná a reptér visszavásárlását, de ebben a kormányzatnak kell dönteni, de valamit "lépni kell".

Palkovics is megerősítette: miután nem példtaértékű a reptér működése, folyamatosan tárgyalnak az üzemeltetővel, de ha nem jutnak eredményre, akkor legalább "adják el olyannak", aki ért hozzá. 

A szaktárca ezen álláspontján nem változtat, de valamit most már lépni kell az üzemeltetőnek és a tulajdonosnak, hiszen egy ország kormánya nem tehet semmit egy másik cég tulajdonosaival szemben - hangsúlyozta kérdésünkre a miniszter.