Százéves rejtélyt fejtettek meg az idei kémiai Nobel-díjasok
HírekHenri B. Kagan francia és Szoai Kenszo japán tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentése szerint. A most díjazott kutatók felfedezése - mely az élet eredetéhez is közelebb visz - különösen a gyógyszeripar számára jelent előrelépést.
Az élethez nélkülözhetetlen molekulák közül sok olyan létezik, amely két, egymás tükörképének számító formában fordul elő, akárcsak a bal és a jobb kéz. Az élő szervezetek mégis szinte kizárólag csak az egyik változatot használják, ezt a jelenséget nevezik "homokiralitásnak", a görög "kéz" szóból eredően. Ennek az aszimmetriának a kialakulása sokáig talány volt a kémikusok számára. Henri B. Kagan és Szoai Kenszo a százéves rejtély megoldásáért kapják a 2026-os kémiai Nobel-díjat - emelte ki a Nobel-bizottság a közleményében.
Az indoklásban felidézték, hogy Kagan egy új módszer felfedezésével elérte, hogy a tükörképi párok egyikéből a korábban elképzelhetőnek véltnél lényegesen nagyobb felesleget lehessen létrehozni. "Felfedezése forradalmi jelentőségűnek bizonyult a gyógyszerek, ízesítő- és illatanyagok, valamint új anyagok előállításán dolgozó vegyészek számára."
Szoai Kenszo pedig létrehozta az első kémiai reakciót, amelyben a lehetséges tükörképi párok közül kizárólag az egyik keletkezett. A biológiai folyamatoktól eltekintve ez korábban senkinek sem sikerült - hangsúlyozta a Nobel-bizottság.
Vásárlás közben érkezett a hír
"Valószínűleg ez a legizgalmasabb kísérlet a szerves kémiában" - jelentette ki a stockholmi sajtótájékoztatón Peter Somfai, a Kémiai Nobel-bizottság tagja, aki úttörő jelentőségűnek nevezte a két tudós felfedezéseit. Magyarázata szerint Kagan és Szoai bemutatták, hogyan irányíthatók a kémiai reakciók úgy, hogy egy adott molekula két tükörképi változata közül csak az egyik keletkezzen, és munkájuk kulcsfontosságú volt a gyógyszergyártásban. "A gyógyszer balos változata más hatást fejthet ki, mint a jobbos, ezért szükség van olyan módszerekre, amelyekkel szelektíven állíthatók elő" - fűzte hozzá Somfai.
A stockholmi sajtótájékoztatón a tudományos akadémia főtitkárának, Ellen Moonsnak telefonon sikerült elérnie a japán tudóst, aki éppen vásárolt. Szoai a díjat megköszönve élete "egyik legizgalmasabb napjának" nevezte a mait és gratulált Nobel-díjas kollégájának. A tudós hangsúlyozta, hogy különösen azért örül és hálás a díjért, mert az ráirányítja a figyelmet erre a tudományterületre.
A Nobel-díj honlapjának adott interjúban arról beszélt, hogy már az 1895-ben elhunyt Louis Pasteurt is érdekelte a kiralitás rejtélye, tanulmányt ugyan nem publikált róla, de említést tett erről az előadásaiban.
Az interjút követően Szoai Kenszónak telefonon gratulált Japán miniszterelnöke, Takaicsi Szanae, aki azt mondta, nagyon büszke honfitársa sikerére.
Az élet eredetéhez visz közelebb a felfedezés
A Tokiói Tudományegyetem szerdai sajtótájékoztatóján Szoai Kenszo köszönetet mondott Japán kémikusi közösségének, amiért erős alapot biztosítottak a kutatásához. Mint mondta, reméli, hogy az elismerés ráirányítja a reflektorfényt kutatási területére. Azt is hozzátette, szerinte senki nem fog tiltakozni a díja ellen, mivel azt olyan felfedezésért kapja, amely az élet eredetével kapcsolatos.
Lente Gábor, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) professzora, aki személyesen is többször találkozott a friss Nobel-díjas japán tudóssal, azt mondta az MTI-nek, Henri B. Kagan és Szoai Kenszo felfedezései alapjaiban változtatták meg az élet földi eredetének kutatását és a modern gyógyszergyártást. Mint elmondta, a japán tudós bizonyította be először, hogy egy elhanyagolhatóan kicsi kezdeti aszimmetria az önsokszorosító mechanizmus révén képes felerősödni, míg végül kizárólag az egyik molekulaforma marad jelen.
Lente Gábor kutatási területe szorosan kapcsolódik a Nobel-díjasok eredményeihez, azon belül is a királis reakciók modellezésével foglalkozik. Mint felidézte, Szoai professzor egyik kísérlete kezdetben olyannyira furcsának tűnt, hogy sokan a létezésében is kételkedtek: királis anyag hozzáadása nélkül is tiszta végtermék keletkezett, ám kísérletről kísérletre véletlenszerűen változott,hogy a két tükörkép közül melyik jött létre.
Mi a magyar vonatkozás?
Szoai Kenszo - aki a Pannon Egyetem díszdoktora is - többször járt Magyarországon tudományos konferenciákon. "Közvetlen, rendkívül barátságos ember, akinek a konferenciákon mindenkihez, a fiatal kutatókhoz is volt egy jó szava, élénken érdeklődött a kollégák munkája iránt, és nagyra értékelte a nemzetközi szakmai közösség hozzájárulását a saját kutatásaihoz" - fogalmazott a pécsi egyetemi tanár.
Az 1930-ban született, 95 éves Henri B. Kagan a Paris-Sud Egyetem professzora, a 75 éve Hirosimában született Szoai Kenszo pedig a Tokiói Tudományegyetem tudósa.
A Nobel-díjjal járó 12 millió svéd koronát (392 millió forintot) egyenlő arányban osztják el a tudósok között. A díjat szokás szerint december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban.
A Nobel-hét csütörtökön az irodalmi díjazott bejelentésével folytatódik. Pénteken a Nobel-békedíjast nevezik meg, október 12-én pedig a közgazdasági Nobel-emlékérem idei kitüntetettjét hirdetik ki.