Több világvárosban nincs horvát nagykövet az államfő és kormányfő viszálya miatt

Hírek2023. júl. 12.MTI - Kriják Krisztina, Zágráb

Zoran Milanovic államfő és Andrej Plenkovic kormányfő viszálya miatt Horvátországnak több kulcsfontosságú világvárosban nincs nagykövete, és történik mindez az ukrajnai háború alatt, amikor rendkívül fontos lenne a diplomáciai képviselet - írta a Vecernji List című horvát napilap.

Párizs után a londoni nagyköveti pozíció is betöltetlen. Igor Pokaz horvát nagykövet Károly herceg megkoronázása után hagyta el az Egyesült Királyságot - közölte a lap, hozzátéve, hogy Horvátországnak nincs nagykövete a Vatikánban, de Litvániában sem, ahol a NATO-csúcstalálkozót tartották.

A nagykövetek kinevezések körüli vita Zoran Milanovic államfő 2020-as beiktatása óta tart.

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint Milanovic kész tárgyalni a nagykövetek kinevezéséről, a kormány ugyanakkor azt állítja, hogy az államfő asztalán van a lista a javasolt nevekről, és azt várják, hogy az elnök végre nyilatkozzon róluk.

Hido Biscevic belgrádi horvát nagykövet az egyetlen diplomata, akiről a külügyminisztérium, azaz a kormány, valamint Zoran Milanovic államfő megegyezett. Biscevic jelölését még az államfő elődje, Kolinda Grabar-Kitarovic hagyta jóvá, Milanovic csak megerősítette. Az azóta eltelt közel három és fél évben azonban sok jelentős országban a nagyköveti posztok üresen állnak - mutatott rá az újság.

A horvát államfő és a kormány között a viták szinte mindennaposak. Zoran Milanovic korábban szociáldemokrata kormányfő volt, és gyakran fogalmaz meg markáns véleményeket a jobboldali zágrábi kormánnyal, a szomszédos országokkal, Brüsszellel vagy Washingtonnal szemben is. A vita annyira elmélyült a két horvát állami vezető között, hogy egy-egy rendezvényen, amelyen mindketten részt vesznek, már nem is üdvözlik egymást.

Nemrég a Katonai Nemzetbiztonsági Hírszerző Ügynökség (VSOA) vezetőjének kinevezéséről sem tudtak megegyezni, noha az eddigi vezető mandátuma hétfőn lejárt. A VSOA igazgatójelöltjét az alkotmány szerint az államfő és a kormányfő egyetértésével, a horvát parlament előzetes véleményével kell kinevezni. Így ideiglenes, legfeljebb egy hónapra megbízott vezető kerül a katonai hírszerzés élére.