Tovább emelkedett a magyar termőföld ára 2020-ban

Országos szinten összesen 63 ezer hektárnyi termőföldterületet értékesítettek 2020-ban, a teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású terület 1,0 százalékát. Ez a termőföldforgalom 8,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019-ben. A magasabb árak ellenére a 2020-ban keletkezett forgalmi érték 1,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Az összes értékesített terület 72 százaléka szántó, 13 százaléka erdő, 11 százaléka gyep, míg a fennmaradó 4 százalék szőlő és gyümölcsös volt.

Szőlőből és gyümölcsösből 21, gyepből 7,3 százalékkal nagyobb, ugyanakkor szántóból és erdőből 11–11 százalékkal kisebb területet értékesítettek. Az országos átlaghoz hasonlóan a megyék többségében is csökkent az értékesített terület nagysága, a legnagyobb mértékben Pest, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ezzel egyidőben Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Somogy megyében forgalomnövekedés volt tapasztalható.

A 2020-ban eladott mező- és erdőgazdasági területek hektáronkénti átlagára 8,2 százalékkal haladta meg a 2019. évit. Az áremelkedés minden művelési ágat érintett. A legnagyobb mértékben, 13 százalékkal a gyümölcsösök drágultak, amit a gyepterületek 12, a szántók 8,7, az erdők 6,5 és a szőlőterületek 4,3 százalékos áremelkedése követett.

Továbbra is a szőlőért kellett a legmagasabb árat fizetni, átlagosan 2,4 millió forintot. A legjelentősebb művelési ág, a szántó hektárja országos átlagban 1,7 millió forintért cserélt gazdát.

A szántók hektáronkénti ára Hajdú-Bihar, Békés, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében a 2 millió forintos szintet is elérte. Ezzel szemben Heves, Zala és Nógrád megyében 0,9–1,1 millió forint között alakult az átlagár. 2020-ban a szántó átlagára minden megyében emelkedett, a legkisebb mértékű drágulás Bács-Kiskun (4,0%), a legnagyobb pedig Vas megyét (16%) jellemezte.

A termőföld árát több tényező befolyásolja, például a természeti adottságok és az éghajlat, a lokális termelési tényezők, mint a talajminőség, a földfelszín, a csatornázás, a nemzeti szabályozás, valamint a kereslet és kínálat. Emiatt az Európai Unió tagállamaiban nagyon eltérőek a termőföldárak.

– emelte ki Tóth Péter, a KSH szakmai tanácsadója. Míg Észtországban 4 ezer, addig Hollandiában 70 ezer euró/hektár volt a szántóátlagár 2019-ben. A rendelkezésre álló adatok alapján 2011 és 2019 között a legnagyobb mértékben Csehországban (négy és félszeresére), Romániában, Litvániában, Észtországban (több mint háromszorosára), Bulgáriában, Magyarországon és Lengyelországban (több mint kétszeresére) emelkedett a szántó ára. A többi tagállamot ennél kisebb mértékű drágulás jellemezte.

Az Agrárcenzus 2020 teljes körű mezőgazdasági összeírás adatai alapján a használt mező- és erdőgazdasági területek 40 százalékát bérleményként művelték a gazdák. A művelési ágak között a szántó esetében volt a legmagasabb a bérelt területek aránya (53%). A gyep 40, a szőlő 21, a gyümölcsösök 22 százalékát használták bérlők.

A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2020-ban. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja átlagosan 7,3 százalékkal volt magasabb a 2019. évinél. Így egy hektár szántó éves bérleti díja 64 400 forint volt országosan, amely megyénként 41 200 forint/ hektár (Nógrád megye) és 85 000 forint/hektár (Tolna, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) között mozgott.

Minden megyében emelkedett a szántó éves bérleti díja: Békés és Somogy megye kivételével legalább 5 százalékos volt a növekedés, miközben Baranya, Fejér és Komárom-Esztergom megyében a 10 százalékot is meghaladta.