Tovább kell növelni a versenyképességet

Hírek2018. jan 23.Növekedés.hu

„Garantálni tudom, hogy ameddig ez a kormány vezeti az országot, képesek vagyunk a mostani szintet tartani, azaz a brüsszeli forrásokat idejében lehívni és azokat minél hamarabb kifizetni” – mondta Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a növekedés.hu-nak. A tavalyi évben összesen 2488 milliárd forintot fizettek ki az uniós pályázatok nyerteseinek, ebből az év végéig több mint 900 milliárd forint már megérkezett Brüsszelből. Ezt az ütemet egyetlen ország sem ütötte meg. Cél a kis-és közepes vállalkozások felzárkóztatása, Magyarország versenyképességének további növelése, a munkaerő megtartása. Mindehhez az ország gazdaságát folyamatosan lendületben kell tartani, hiszen így teljesíthető az idénre tervezett több mint négyszázalékos bővülés.
Csepreghy Nándor
Igaza van Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek abban, hogy hazánk a következő európai uniós pénzügyi ciklusban többet fizethetne a közös büdzsébe, hiszen abban vagyunk érdekeltek, hogy a közösség tovább erősödjön, ha kell egy magasabb közteherviselés hatására is - nyilatkozta Csepreghy Nándor a növekedés.hu-nak.

A hivatal parlamenti államtitkára kiemelte: Magyarország kész a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékára emelni a befizetés mértékét a 2020-2027-es időszakban, hiszen a közösség többi tagja is emelne a mostani szintjükön. Ennek egyik fő oka, hogy távozik az egyik legfontosabb nettó befizető ország Nagy Britannia (Brexit), és így több feladat hárulhat a korábban kevesebb summát fizetőkre is, tehát ezért elengedhetetlen a tagállami hozzájárulások fokozása.

A szakpolitikus hangsúlyozta: ezért újra kell gondolni a nemzetállamok együttműködési stratégiáját, azaz pontosan meg kell ismernünk, hogy a Brexit miatt merre tart az unió ebben az új, még ismeretlen időszakban. Amennyiben ez megtörtént, akkor a kormány kész megemelni a nettó befizetésének szintjét, hiszen a gazdaságunk erősödése mindezt lehetővé teheti. Előbb azonban meg kell ismerni a feltételeket és az életet a britek nélkül, hiszen a fejlődés irányáról most is tart a vita, ráadásul úgy, hogy az összes tagállam gazdasági szintje merőben eltér egymástól – fogalmazott a szakpolitikus.

Azon kérdésünkre, hogy ténylegesen teljesíthető-e a kormány terve, miszerint még az idén lehívjuk a teljes uniós támogatási összeget, Csepreghy kiemelte: a tavalyi évben, december 31-ig 2488 milliárd forintot fizettek ki a pályázatok hazai nyerteseinek, ebből az év végéig több mint 900 milliárd forint már megérkezett Brüsszelből. Mint fogalmazott ezt az ütemszintet egy ország sem ütötte meg, sőt a piaci elemzők minden évkezdetkor pesszimisták, év végén pedig nem győznek sikerről beszélni.  „Garantálni tudom, ameddig ez a kormány vezeti az országot, képesek vagyunk a mostani szintet tartani, azaz a brüsszeli forrásokat idejében lehívni és kifizetni minél hamarabb azokat” – hangsúlyozta az államtitkár.

Szintén az uniós források jelentőségét ecsetelte egy szakmai eseményen Csepreghy Nándor. Mint a HG Média csoport Fókuszban rendezvénysorozatának Gazdasági évnyitó című konferenciáján fogalmazott, ma már ugyan lenne gazdasági növekedés akkor is, ha nem lennének uniós transzferek, bár így ennek mértéke természetesen kérdéses lenne. „Kialakult egy olyan beruházási potenciál az országban, amely már nem függ az uniós forrásoktól: 2010-ben a beruházásoknak még 98 százalékát fedezték uniós források, mostanra ez a ráta 50 százalékra csökkent” – hangsúlyozta.

Rámutatott arra is, hogy mennyire hangsúlyos elemként szerepelt az elmúlt csaknem nyolc év során az állami szerepvállalás erősítése, a bürokrácia csökkentése és az állam működésének kiszámíthatóvá tétele. Erős állami szerepvállalás nélkül mára nem sikerült volna elérni azokat az eredményeket a makrogazdasági mutatókban, amelyeket a hitelminősítők is elismertek – jegyezte meg. Véleménye szerint az lenne a cél, hogy a magyar gazdaság külső transzferektől függetlenül 3 százalékkal legyen képes növekedni. Előadásában szólt a bürokráciacsökkentésről is. Ami ezt illeti, eddig sikerült a háttérintézmények megszüntetésével és a három – minisztériumi, kormányhivatali és kormányablaki – intézményi szint kialakításával letisztítani a rendszert. Az átalakításoknak köszönhetően az ügyintézés lerövidült, az esetek 80 százalékában sikerül nyolc napon belül döntést hozni – emelte ki a parlamenti államtitkár. Csepreghy Nándor úgy fogalmazott: a bürokráciacsökkentés olyan ügy, amelyet legfeljebb abbahagyni, befejezni pedig soha nem lehet.

Folyamatos lendület kell

A konferencián Lepsényi István, a Nemzetgazdaság Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy stabil növekvő fejlődés várható 2018-ban, amit a makrogazdasági mutatók is alátámasztanak. Ennek megfelelően az idei évre a kormányzat 4,3 százalékos GDP-növekedést tervez. Kiemelte: az államháztartási hiány vonatkozásában 2,4 százalékos értéket céloz meg a kormány, míg az infláció terén 2,7 százalékos értékkel számol. Elmondta: a végleges adatok még nem ismertek, de kijelenthető, hogy a tavalyi év egészére vonatkozóan a GDP várhatóan mintegy 4 százalék körül alakul, az államháztartás hiánya. Szólt arról is, hogy a gazdaság növekedéséhez 52 százalékban a kis- és közepes cégek járulnak hozzá.
Viszont több mint százezret közülük át kell segíteni a digitalizáció és a modernebb felfogás, azaz a versenyképesség világába. Ehhez úgynevezett mintagyárak, képzések kellenek, de elengedhetetlen az ipar 4.0 stratégia, a Jedlik terv alkalmazása, a globális értékláncokba történő bekapcsolódás erősítése és a beszállítói program kiszélesítése is.

Az eseményen a vállalati tennivalókról tartott pódiumbeszélgetésen Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke rámutatott arra, hogy Magyarország versenyképességének javításáért az államnak „hátrább kellene lépnie”, és főleg a közepes vállalatokra kellene koncentrálnia.

Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, a KAVOSZ vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy már most fel kell készülni a 2021-2028-as uniós fejlesztési időszakra.

Dale A. Martin, a Német-Magyar Iparkamara (DUIHK) elnöke, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója szintén jónak értékelte a magyar gazdaság helyzetét. Egyben felhívta arra is a figyelmet, hogy ilyenkor azon is kell gondolkodni, miként lehet a gazdaságot „még jobban pörgetni”, azaz újabb és újabb lendületre van szükség. Ebből a szempontból szerinte a munkaerő képzésének kiemelt szerepet kell kapnia. Kedvező tényezőként említette a külföldi működőtőke-beáramlással kapcsolatban, hogy a Magyarországon jelenleg beruházást tervező külföldi cégek listáján sok olyan vállalat is szerepel, amely már régóta jelen van az országban. Magas az új invesztíciók aránya, mert a magyar munkaerő jól teljesít – mondta. A szakemberhiánnyal kapcsolatban kiemelte: nemzetközi összehasonlításban Magyarországgal kapcsolatban említik meg legtöbbször a továbbfejlődés legfőbb akadályaként a munkaerő elvándorlását, azaz az itteni hiányát.

Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte: a BUX-index három éve folyamatosan emelkedik, ami annak köszönhető, hogy egy kedvező makrogazdasági környezet érvényesül. Az élénk tőzsdepiacot amiatt is fontos tényezőként említette, hogy a hazai cégek ne csak a banki hitelektől függjenek a finanszírozás terén. Szerinte a Waberer’s tavalyi sikeres tőzsdei bevezetése jó ösztöntő példa lehet arra, hogy további hazai cégek fontolják meg a tőzsdére lépést.

A magyar cégek külföldi tulajdonosokhoz kerüléséről szólva Tóth Tamás, az OPTEN Informatikai Kft. ügyvezetője rámutatott arra: évente kb. 400-450 olyan cég kerül külföldi tulajdonosokhoz, akiknek korábban kizárólag magyar tulajdonosai voltak, és árbevételük meghaladta az 100 millió forintot. A cégek nagyjából egynegyedének ezek után nő az árbevétele és a nyeresége is, de természetesen sok cég megszűnt közülük, vagy beolvasztották azokat.
B.G.

SIKERSZTORIK
Ő volt a történelem leggazdagabb embere
A világ aranykészletének a felével rendelkezett. Legendás utazása során annyi aranyat szórt el, hogy azzal az egész régióban évekre tönkretette a nemesfém értékét. Egy hihetetlen történet.
Siker2019. márc 16.
Depresszió elleni orrsprayt fejlesztett ki a Johnson & Johnson
Az amerikai gyógyszerhatóság engedélyezte a partidrogként is használt ketamin származékát tartalmazó orrspray-t.
Hírek2019. márc 16.
Nagyon jó film lett a most díjazott Rossz versek
Először nyerte el magyar film a Monte Carlo-i Filmfesztivál fődíját: a Rossz verseket az Emir Kusturica vezette zsűri díjazta.
Siker2019. márc 16.
Bill Gates szerint ez a 10 újítás megváltoztatja a közeljövőt
Erős lista a Microsoft egykori alapítójától. Reméljük, hogy nem téved és ezek az újdonságok hamarosan megkönnyítik majd az életünket. Az egészségügyi pontok különösen figyelemreméltók.
Tech2019. márc 15.
Ezeket az órákat hordják a legnagyobb cégek vezetői
A legsikeresebb vezetők számára egy óra a presztízs és az imázs fontos része. Mutatjuk, milyen órákat hord néhány meghatározó nagyvállalat vezetője.
Hírek2019. márc 10.
Ez az iphone app hozta messze a legtöbb pénzt
A Sensor Tower adatai alapján a Statista rangsorolta a legtöbb bevételt hozó Iphone alkalmazásokat: a Netflix népszerűsége töretlen, már az App Store-t is uralja.
Tech2019. jan 30.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem várhatjuk el, hogy megértsük a másikat, ha nem fordítunk rá elég figyelmet. Összegyűjtöttünk 5 olyan kifejezést, amelyet jobb, ha elkerülünk.
Siker2018. nov 30.