Ürge-Vorsatz Diána: Nem megy rá a gatyánk a klímavédelemre, sőt lökést adhat a gazdasági változásoknak 

Éghajlatváltozás az, amikor azon kapjuk magunkat, hogy az esti hírek rémképeit a saját mobiltelefonunkkal vesszük fel – vezette fel az előadását a Közép-európai Egyetem Éghajlati és Fenntartható Energiapolitikai Kutatóközpontjának vezetője, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) harmadik munkacsoportjának alelnöke. Ürge-Vorsatz Diána hangsúlyozta: bár szélsőséges időjárásra mindig is volt példa, ezek ma már széleskörűek, gyorsak és egyre intenzívebbek.

Olyan jelenségeknek vagyunk tanúi, amelyekre több ezer éve vagy akár több millió éve nem volt precedens. A széndioxid koncentrációja 2 millió éve nem volt olyan nagy; a globális átlaghőmérséklet 125 ezer éve nem volt olyan magas; az óceánok 2 millió éve nem voltak olyan savasak, és 3 millió éve nem volt olyan meleg az átlaghőmérséklet, mint most.

Ehhez képest kutatások szerint a civilizáció egy meghatározott átlaghőmérsékletre van hangolva, a gazdaságok akkor működnek a legproduktívabban, ha durván 13 fokos az éves átlaghőmérséklet. Ha ennél melegebb van, az rontja a termelékenységet.

Mindig is voltak meleg időszakok a földön, a klíma is folyamatosan változott, és volt jóval magasabb is az átlaghőmérséklet, de

nagyjából 10 ezer éve az éghajlat nagyon stabil, ennek is köszönhető, hogy létezik emberi civilizációról beszélhetünk. Ebből az egyensúlyi állapotból billentettük ki a bolygót olyan mértékben, hogy az előrejelzések szerint 2100-ban olyan meleg várható, amilyen utoljára 40-60 millió éve volt, amikor nemhogy ember, de emberszabásúak sem éltek a Földön.

Az IPCC jelentésére hivatkozva a szakember rámutatott: egyértelmű, hogy ezt a mértékű időjárás-változást az emberi tevékenység okozza. Ha csak a hőhullámokat nézzük, amelyekből eddig évszázadonként 2 volt, ezekből másfél fokos átlagos hőmérséklet-emelkedésnél 9x több lesz, évtizedenként legalább egy.

De, ha 4 fokkal nő az átlaghőmérséklet, akkor már 40x gyakoribbak lesznek a hőhullámok, tehát minden évben lesz olyan szélsőségesen meleg idő, mint ami Kanadában volt az idén, amikor több mint 5 fokkal lesz melegebb. Kérdés, vajon hogyan tudja ezt majd átvészelni akár a mezőgazdaság?

A jelentés azt is leszögezi, hogy

ha holnaptól egyetlen széndioxid-molekula sem jutna a légkörbe, visszafordítani már akkor sem tudnánk ezt a folyamatot.  Az óceán hőmérséklete még évezredekig növekedni fog, a grönlandi jég olvadni, ez utóbbi eredményeként pedig a tengerszint még évszázadokig emelkedni fog.

Nem tudni, hogy az úgynevezett billenőpontokból, amelyek végleges és végzetes változásokat hoznak, mennyit indítottunk már el – tette fel a kérdést Ürge-Vorsatz Diána –, de nagyon reméljük, hogy sokat még nem. Bár a tudósok véleménye is megoszlik például a Golf-áramlat lassulásáról.

Az ENSZ klímajelentése még nem beszél katasztrófáról, a legújabb kutatások viszont azt mutatják, nagyon félő, hogy elkezdődött a leállása. Régóta figyeljük a Golf-áramlást, amely Európa éghajlatát nagymértékben meghatározza, és ha ez a leállás bekövetkezne, elképzelhetetlen módon kiszáradna a kontinens. Nem évszázadok múlva, hanem már néhány évtizeden belül – figyelmeztetett a szakember.

De, mint mondta, van jó hír is, mert még mindig tehetünk azért, hogy ne legyen sokkal rosszabb. S hogy mit jelent a „sokkal rosszabb”? Mint emlékeztetett,

a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban foglaltak szerint a globális felmelegedést 1,5 fok alatt kellene tartani, ami még az az ipari forradalom előtti szintet jelenti.  A mostani IPCC jelentés szerint, ha csak nincsenek azonnali nagyon gyors és széles körű kibocsátáscsökkentések, akkor nem fogjuk tudni elérni ezt a célt. Akkor viszont akár 5-6 fokkal is melegebb lehet az évszázad második felére.

Bárhol akarjuk megállítani az éghajlatváltozást, az adott helyzetet csak akkor tudjuk stabilizálni, ha legalább a széndioxid-kibocsátást nettó nullára csökkentjük. Ha ezt nem tesszük, az egész folyamat halad előre, márpedig, egy 10 fokkal melegebb világban nagyon valószínű, hogy nem él meg az emberiség, ez nem opció – fogalmazott Ürge-Vorsatz Diána.

Ehhez képest most a különféle klímamegállapodások ellenére töretlenül emelkedik a világ széndioxid-kibocsátása, miközben a párizsi megállapodást már majdnem 180 ország, köztük hazánk is törvénybe iktatta.

Hiába a világméretű politikai elkötelezettség 3,8 milliárd dollárnyi befektetést öntöttek például a világ legnagyobb bankjai a fosszilis iparba. Ha csak ezeknek a beruházásoknak meg kell térülniük, akkor is 120 százalékkal nagyobb lesz a kibocsátás, mint ami a 1,5 fokos határ eléréséhez szükséges.

Ürge-Vorsatz Diána szerint itt lenne az ideje annak is, hogy az egyik legnehezebben kiváltható környezetszennyező iparág, a repülés jövőjéről is elgondolkozzunk, hiszen az még bőven alatta van a pandémia előtti teljesítményének.  Szavai szerint

a jelen technológia mellett nem engedheti meg a világ, hogy állampolgári jog legyen a repülés, ez „nem fér bele”, majd utalt rá, hogy a repülésben az üzemanyag-adó jóval elmarad a földi közlekedésnél alkalmazott mértéktől.

A klímakutató leszögezte: nem kell attól tartani, hogy a klímavédelemre rámegy a gatyánk, mert az eddigi számítások szerint

2050-re összesen maximum 7 százalékos fogyasztáscsökkentést jelent a 1,5 fokos kibocsátáscsökkentés. Ez kisebb, mint amit a pandémia elvett tőlünk, és vélhetően összehasonlíthatatlanul kevesebb annál, mint amit egy időjárási katasztrófa okoz. Azt is kell látni, hogy ez a 7 százalék egy nagyjából 300 százalékos fogyasztásnövekedéssel áll szemben, ami az évszázad közepére várható.

Észre sem fogjuk tehát venni, sőt, szerinte hihetetlen lehetőségek vannak ebben, mert felgyorsulhatnak a gazdasági változások, a digitalizáció, az innováció, a tudás- és tehetség alapú gazdaságok.