Világbank volt főközgazdásza: Soha nem látott gyorsaságú növekedés jön, de ennek sok a hátulütője
HírekA digitális technológiai forradalom miatt olyan gyors növekedés jöhet a járvány utáni gazdasági helyreállás során, amelyre korábban nem volt példa, de az inflációs veszélyekre nagyon kell figyelni - mondta Kaushik Basu, a Világbank korábbi vezető közgazdásza az 59. Közgazdász Vándorgyűlésen.
Az 59. Közgazdász Vándorgyűlés vendégelőadója, Kaushik Basu, a Világbank korábbi vezető közgazdásza a koronavírus okozta válság utáni kilábalásról és a jelenlegi legfontosabb globális közgazdasági kihívásokról tartott előadást.
A 69 éves indiai közgazdász, Kaushik Basu a Cornell University professzora, 2009 és 2012 között az indiai kormány gazdasági főtanácsadója volt, 2012 és 2016 között pedig a Világbank vezető közgazdászaként tevékenykedett.
A Cornell Egyetem tanára előadásában kiemelte, hogy a koronavírus okozta gazdasági válság utáni kilábalás egyik legnagyobb kihívása a megnövekedett inflációs kockázat lehet: míg 2009-10 után sokat esett az olaj ára, most jelentősen emelkedett az energia és más alapvető nyersanyagok ára, ami begyűrűzött az eladási árakba.
Basu - aki a Nemzetközi Közgazdasági Társaság elnöki tisztét is betöltötte korábban - előadásában arra is kitért, hogy
az utóbbi évtizedekben jelentősen esett a GDP-ben az a rész, amely munkabér formájában kerül az emberekhez.
Ennek hátterében a technológiai fejlődés áll, melynek túlcsorduló hatása, hogy a megtermelt javakban egyre kisebb részt képvisel a munkabér.
- Mindez egy olyan új technológiai forradalmat jelent, amely most leginkább a digitális innovációban jelenik meg, és amihez a munkavállalók a távolból csatlakozhatnak. Mindez azonban - a pozitív hatásai mellett - új feszültséget is teremtett a tőke és a munka között. Ennek egyik példája, hogy
bizonyos munkák a digitális fejlődés segítségével sokkal jobban kiszervezhetőek az olcsóbb munkaerővel rendelkező országokba.
Kaushik Basu 2012 és 2016 között volt a Világbank vezető közgazdásza
Kiemelte, hogy a koronavírus járvány arra a nemzetközi gazdasági kihívásra erősített rá, amely a járvány nélkül is előbb-utóbb elkerülhetetlen lett volna: ez pedig
a globalizáció ütemének változása.
A járvány miatti leállások ugyanis gyorsan átgyűrűztek más országokba is, és globális utánpótlási hiányok alakultak ki. Mindez lelassította a globalizációt, másrészt azonban a digitális fejlesztések nyomán sokkal inkább be tudtak kapcsolódni egyes munkafolyamatokba távoli országok munkavállalói is, amely a másik oldalról erősítheti a globalizációt.
A Covid utáni helyreállásról és növekedésről elmondta: a korábbi ipari és technológiai forradalmak alatti globális növekedésekhez képest
a jelenlegi digitális forradalom még a korábbiaknál is gyorsabb fejlődést fog hozni.
Gyors növekedés, sok kockázattal
Az előttünk álló kihívásokról szólva kiemelte: növekedni fog a GDP, de
a fenntarthatóság szempontja
miatt más szemlélettel kell ehhez hozzáállnunk, és a GDP-n belül a minőségi fejlődést mutató jelzőket előrébb kell sorolni.
- A másik jelenlegi kihívás
a túl hosszú ellátási láncok problémája.
Ha túlságosan egy országból jövő bizonyos termékekre (pl.chipekre) támaszkodunk, akkor ki vagyunk szolgáltatva annak az adott országnak, illetve az adott ipari szektornak.
- A harmadik kihívásnak
az alacsony alapkamatok csapdáját tartja.
A jegybankok a gazdaságok élénkítése miatt alacsonyan tartják a kamatokat, gyakorlatilag egymásra licitálnak a laza monetáris politikákkal, de mivel ezt egyszerre teszik, csapdahelyzet alakulhat ki, ennek elkerülésére koordináció és közös politikák szükségesek - tette hozzá.
A Világbank korábbi vezető közgazdásza úgy látja, hogy a digitális forradalom egy új világot nyit meg számunkra, így gyakorlatilag egy olyan új útelágazódáshoz értünk, amelyben új gazdaságpolitikák közül kell majd választani.
- Olyan gazdaságpolitikákra lesz szükség, amelyek a gyors technológiai változásokat kezelni tudják, és ha szükséges, az eddig bevált axiómákat is a változásokhoz igazítják - zárta szavait a professzor.
