Végre újra betörnek a magyarok Hollywoodba

Hírek2018. szept. 2.Növekedés.hu

Nem könnyű Hollywoodban sikeresnek lenni. Régen számos magyar volt a topligában. Mostanában újra vannak néhányan. Ismerkedjen meg velük. A Föld utolsó túlélője egy lány, akit már csak a robotok védnek meg a világot elpusztító zombihordáktól – röviden így lehetne összefoglalni az „Inherit the Earth” című készülő hollywoodi film történetét.

A forgatás itthon várhatóan komoly sajtófigyelmet fog kapni, hisz a produkció felett bábáskodó stúdió a Sony Pictures Mundruczó Kornélt bízta meg a rendezői feladatokkal. A forgatókönyvet ráadásul a felesége Wéber Kata jegyezheti majd. A 38 éves színművész és dramaturg írta a férje két legutóbbi filmjét is: így a Fehér istent és a Jupiter holdját is.

Mundruczó Kornél és Wéber Kata a Fehér Isten londoni bemutatóján MTI Fotó: Deme Dániel
Ha az „Inherit the Earth” szépen teljesít majd a pénztáraknál akkor Mundruczó Kornélnak sikerülhet az, ami a legtöbb kortársának csak egy álom: megvetheti a lábát Hollywoodban. Ez egy olyan mutatvány, amely mostanság csak kevés hazai filmesnek sikerült. Pedig volt idő, amikor a tengerentúlon egészen más szelek fújtak.
„Nem elég, ha magyar vagy, de sokat segít” 
– a híres anekdota szerint annak idején a Paramount stúdió alapítójának, a Borsod megyei Ricse község szülöttének Adolph Zukornak még ez állt az ajtaján. Ebben az időben egy sor magyar tehetség dolgozott Los Angelesben: még a világhírű Casablancát, vagy a kasszát robbantó kalandfilmet a „Robin Hood kalandjait” is egy Budapesten született rendező Kertész Mihály alias Michel Curtiz dirigálta. Várkonyi Mihály (művésznevén: Victor Varconi) színművész még egy alkalommal meg is jegyezte, hogy kisebb magyar negyed alakult ki Hollywoodban, ami miatt igazán otthonosan érezhették magukat. Hogy ez az állapot mára miért szűnt meg? Mert hazánkfiai általában akkor rohamozták meg nagy számban az álomgyárat, ha az anyaországban bajok voltak. Jellemzően sokan a Tanácsköztársaság megalakulása majd később az ’56-os forradalom kipattanása miatt kerültek át az újvilágba. Például a szabadságharc miatt ment Andy Vajna és Zsigmond Vilmos is az Egyesült Államokba.  Előbbi elképesztő produceri karriert futott be és olyan filmeket istápolt, mint a Terminator, a Rambo vagy a Die Hard – Az élet mindig drága, míg utóbbi olyan rendezők keze alá dolgozott be, mint Steven Spielberg, Martin Scorsese vagy Brian De Palma. A Harmadik típusú találkozások forgatásán nyújtott munkájáért pedig még Oscar díjat is kapott. Egészen sajátos viszont Szabó István története, hisz ő itthonról szerzett magának hírnevet és miután elsőként a hazai rendezők sorában a Mephistoért megkapta a legjobb rendezőnek járó aranyszobrocskát már nem is kellett Amerikába mennie, hisz Hollywood jött el hozzá. A filmjeit később is itthon forgatta, de már olyan világsztárokkal, mint Ralph Finnes (Napfénye íze), Anette Benning (Csodálatos Júlia), vagy Helen Mirren (Az ajtó).

Ha csak az elmúlt pár évet nézzük akkor végre van  kiemelkedő magyar siker az álomgyárban és ez Antal Nimródé. Igaz Antal Los Angelesben született, magyar szülők gyermekeként, viszont a szakmát a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanulta ki. A karrierjét pedig itthon indította el: először reklámfilmek és videóklippek forgatásával, majd első nagyjátékfilmje a díjesőben részesült Kontroll megrendezésével.

Antal Nimród pont a Kontroll 2003-as sikere után döntött úgy hogy kipróbálja magát a tengerentúlon. Hogy az út göröngyös volt, az finom kifejezés. Egy bérelt lakása és 25 ezer dollárja volt, amikor elkezdte felépíteni magát Amerikában. Az akkor még 30 éves rendező Hollywoodban is alkotói filmeket szeretett volna készíteni. Erről a vágyáról azonban le kellett mondania, amikor kiderült, hogy apa lesz. A válogatás luxusa többé nem adatott meg, mert el kellett tartsa a családját. Emiatt egy olyan projektet is elvállalt, amelyet korábban már visszadobott azzal a felszólalással, hogy semmi eredetiség nincs benne.
„Nem elég, ha magyar vagy, de sokat segít”
 
Ez volt az „Elhagyott szoba” (Vacancy) című thriller Kate Beckinsale-el és Luke Wilson-nal. Szemben a Kontrollal itt nem volt idő a gondos tervezgetésre: a felkérés után 3 hónappal már forgatni kellett (Nimród a jelen sorok írója szerint azonban a zsenge alapanyagból így is egészen jó filmet tudott kihozni). Bár nem lett óriási siker, a 19 millió dollárt kóstáló film végül nemzetközi szinten 35 milliót hozott a jegypénztáraknál, a DVD eladások pedig csak Amerikában 15 millió dollárral toldották meg a teljes forgalmat. A stúdió valószínűleg ki volt békülve az eredménnyel, mert a filmhez még egy folytatás is készült, igaz az „Elhagyott szoba 2 – Az első vágás” már csak DVD- jelent meg (a rendezést pedig ezúttal az amerikai Eric Brossra bízták). Bár a rendező nem árulta el, hogy melyik forgatáson történt, de 2013 végén a BKF Fényíró Filmklubon elmesélt egy érdekes anekdotát arról, milyen akadályokba lehet ütközni odakint a mozigyártás során. „Ha egy magyar színészt megkérsz rá hogy a 4-es 6-os pótlóbuszt vegye a hátára és vigye át a Dunán, megteszi” – mesélte viccelődve a rendező. Ezzel szemben Amerikában volt rá példa, hogy a legmagasabb gázsijú színész közölte, hogy nem hajlandó kijönni a lakókocsijából és miatta állt az egész forgatás. Könyörögni kellett neki, hogy végre kezdjen el dolgozni. Mindenesetre Nimród következő filmje A szállítmány (Armored) című akciófilm, a 20 milliós büdzsé mellett is csak 23 milliót tudott hozni világszinten. Mivel a teljes forgalom több szereplő között oszlik meg és egy részét a mozitulajdonosok és a forgalmazók tartják meg, az Armored valószínűleg veszteséggel zárt. Viszont Nimród a pályája legnagyobb lehetőségét épp ezután kapta meg: 2009 végén bízták meg ugyanis azzal, hogy rendezze meg a Twentieth Century Fox egyik legnagyobb franchise-ának a Predatornak az új epizódját. A készítés ezúttal sem volt egy fáklyás menet. Ahogy megkapta a felkérést közölték vele, hogy a forgatókönyv vállalhatatlanul rossz, ezért újra kell írni, de úgy hogy minderre 10 napot kapnak. Nimród korábbi elmondása szerint az eredeti „script” tele volt elképesztő marhaságokkal: az embereket levadászó idegen lények a Predatorok például egy korai elgondolás szerint söröztek és motoroztak is. Antal Nimród a Predator forgatása közben 
Sokszor nem csak a társírókkal, de a stúdióval is vitáznia kellett. Azt például nehezen értették meg, hogy 200 Predatort nem küldhetnek rá a főhősökre, ha egyszer az eredeti 1987-es filmben 1 Predator is végzett egy különleges osztag nagyobbik felével.

A szűkös időkeret és a megannyi nehézség ellenére (Laurence Fishburne szerepét például a stúdió eredetileg egy énekessel akarta eljátszatni) tisztességes film született, amit a kritikusok többsége is szeretett, a pénztáraknál pedig a 40 milliós büdzsé mellett 127 millió dollárt termelt a mozikban. Ezzel anyagilag minden idők legsikeresebb olyan filmje lett, amelyet magyar rendező készített.

Bár Antal Nimród tett egy magyarországi kitérőt A Viszkis rendezésével a pályáját Los Angelesben szeretné folytatni. De mint az életútján is látható: Hollywood a külföldi rendezőknek bizony kemény dió.