Versenyképességi beruházásokra és a felzárkóztatás folytatására van most a legnagyobb szükség

Európa súlya a következő három évtizedben minden bizonnyal csökkenni fog a globális GDP-hez hozzájárulás aránya, a lakosság létszáma és ezért komolyan felmerül a kérdés, hogy meddig engedhetjük meg magunknak a jelenlegi gazdasági és szociális modellt - hangzott el az 58. Közgazdász Vándorgyűlés Európai Uniós kerekasztal beszélgetését. Győri Enikő, a Európai Parlament néppárti tagja hangsúlyozta, hogy

2050-re Európa súlya a jelenlegi 16 százalékról tíz százalékra csökken a világgazdaságban, ezzel párhuzamosan az USA esetében ez a mutató 16 százalékról 12-re mérséklődik, Kína részesedése pedig 18-ról 20 százalékra bővül.

A lakosság tekintetében is ugyanilyen mértékű térvesztés következik be: a jelenlegi hét százalékról ötre mérséklődik az EU súlya - tette hozzá Győri Enikő.

Az EU súlyával és belső problémáival kapcsolatban Baráth Etele az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja, korábbi Európa-ügyi miniszter úgy vélekedett, hogy a körülményekhez és a belső konfliktusokhoz képest a közösség viszonylag gyors és adekvát válaszokat adott a válságokra. Kiemelte, hogy bár újra előtérbe került a tervezés ( az uniós költségvetések hét évre szólnak), ezt a korábbinál sokkal rugalmasabban kell kezelni, különösen a koronavírus okozta bizonytalanság miatt. A helyreállítási alappal kapcsolatban kifejtette, hogy egy roppant nagy összegről kell tervet készíteni, ami még jobban fókuszba helyezi a rugalmasságot, a felzárkóztatási és a versenyképességi célokat. Mint elmondta, a fenti kérdésekben is egyszerre kell uniós tagnak és nemzetinek megmaradni. 

Az EU geopolitikai súlyával kapcsolatban Balázs Péter úgy fogalmazott, hogy

elakadt az Európai Unió bővítési folyamata, csak őszintétlen, igazi szándék nélküli ígéretek hangzanak el a csatlakozni szándékozó államok felé. A korábbi uniós biztos, és volt külügyminiszter emlékeztett arra, hogy nincs politikai végcél, elvileg bármelyik európai állam kérheti a felvételét, ez azonban a gyakorlatban nem működik.

A CEU tanára úgy látja, hogy az európai modell több tekintetben is jól működik, így például a környezetvédelemben, az emberi jogok és a demokrácia kérdésében, de más modellek is versenyben vannak. Ezzel kapcsolatban Kínáról szólva kiemelte, hogy a kínai finanszírozású, Kínán kívül épülő projekteknél főként saját tervezéssel és jelentős részben saját munkaerővel valósul meg, többek között ezért is lenne tanácsos néhány külpolitikai, külgazdasági témában átadni több tárgyalási jogkört az EU-nak. A Kínával, az USA-val és Oroszországgal kapcsolatban felmerülő kérdésekben leginkább szükség lenne egy közös álláspont tükrözése a jobb érdekérvényesítés miatt.

Ezzel kapcsolatban Győri Enikő arra emlékeztetett, hogy több termék és nyersanyag esetében nagy a függés Kínától, ezért

Kínában a nagyobb uniós tagállamok önállóan, saját szakállukra tárgyalnak, ezért is van jelentősége a 16+1 kelet-közép-európai kezdeményezésnek, ami a régió viszonylag kisebb államait fogja össze a kínai relációban. 

A helyreállítási alappal kapcsolatban Győri Enikő hangsúlyozta, hogy 390 milliárd euró vissza nem térítendő forrás és 360 milliárd euró hitel hatalmas forrás, de ehhez képest a nemzeti kormányok eddigi mentőcsomagjai 3000 milliárd euró összértéket képviselnek, vagyis a válságkezelésben még mindig a nemzeti kormányok viszik a prímet. Baráth Etele az alappal kapcsolatban kiemelte, hogy

a forrásoknak a felzárkóztatás és a versenyképesség céljait egyszerre kell szolgálniuk.

Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy az EU kezében a nemzeti GDP-k 1,1 százaléka van, éppen ezért is precedens nélküli a 750 milliárd eurós helyreállítási alap megszavazása. Az új források 35 százalékát zöld projektekre, 20 százalékát pedig digitális projektekre kell fordítani, és a sok előírás sokszor gúzsba köti a tervezést.