A világhírű Ganz utódvállalata is sikeres - BÉT50

Pénzügy2021. máj. 29.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

A világhírű Ganz Villamossági Művek egyik utódvállalataként a GTKB válságok egész sorából került ki sikeresen. Nekik hála Magyarországon a közlekedési berendezések gyártása újra magas színvonalon zajlik. A cég bekerült a Budapesti Értéktőzsde legjobb cégeket felvonultató 2020-as BÉT50 kiadványába.

A GTKB - közkeletű nevén: a bajai Ganz - gyökerei messzire nyúlnak. A cég elődje még 1949-ben jött létre, az államosítások keretében. Azóta azonban nem múlt el úgy munkanap, hogy a gyárban ne folyt volna termelés. A dolgozók létszáma az alapítás után gyors növekedésnek, a kezdeti termékpaletta bővülésnek indult.

Az 50-es években pl. hegesztőgépeket, laborkemencéket, mérlegeket és háti permetezőgépeket készítettek, de már ekkor is jelen voltak a járműkészülékek és a villamossági készülékek piacán.

Az egyik legsikeresebb ágazatuk egy ideig a porszívógyártás volt: 1967-ben ez 100 millió forint termelési értéket adott! Fontos lépcsőfok volt a társaság életében, amikor a gyár csatlakozott a Ganz Villamossági Művekhez. Ekkor jelent meg tevékenységükben a közúti- és vasúti villamossági készülékek széles skálája, a hetvenes évek derekán pedig a Domino biztosítóberendezés-család, illetve az elektromechanikus váltóhajtóművek.

Szabó András a Resonator Kft. alapítója és tulajdonosa, Pencz Rudolf a GTKB ügyvezető igazgatója

A fejlődés csúcsán termelési értékük az 1 milliárd forintot is elérte.

A hosszú éveken át tartó növekedésnek a rendszerváltás hozta változások vetettek véget. Piacaik átalakulásával, mint annyi más nagy hazai üzem, ők is válságba kerültek. A termelésük volumene pár év alatt a felére esett vissza, ezért a vállalat túlélése érdekében a működést piacgazdasági alapon kellett újratervezni. A korábbi komoly műszaki sikerek mellett, a működés hatékonysága alacsony volt. Beszédes, hogy miután 1989 karácsonyán az 1000 fős létszámból elküldtek 300 embert, a tömeges leépítés nem okozott fennakadást a működésben. Ahogy a jelenlegi ügyvezető Pencz Rudolf fogalmaz:

ekkora volt a kapun belüli munkanélküliség.

A bajai Ganz azonban elkerülte számos más magyar vállalat szomorú sorsát. A privatizáció után a vállalat az olasz Ansaldocsoporthoz került. A felhalmozott szakmai műszaki tudás mellé kifejlődött a piacgazdasági, üzleti tudás is, korszerű minőségbiztosítás épült fel, az integrált számítógépes rendszer bevezetésével pedig a hasonló cégeket pár évvel még meg is előzték. Sikeresen alkalmazkodva a piacgazdasági környezethez, a 90-es évek második felében már felszálló ágba kerültek.

A termékskála egy igen összetett, 4000 alkatrészből álló mozdonyfokozatkapcsolóval bővült, melyet az indiai piacra gyártottak.

A gyár jelentősége viszont akkor nőtt meg igazán, amikor a nagy múltú Ganzot kivásárolta a magyar Transelektro csoport. A csoport jármű- és elektronikai ágazatát magába foglaló divízióját külön cégbe szervezték ki: a Ganz Transelektro Közlekedési Rt.-be került a bajai készülékgyár is. A gyárban hosszú kihagyás után újra komoly beruházások valósultak meg. Az Rt. koncepciója a saját mérnökeik által kifejlesztett, korszerű, energiatakarékos elektronikus hajtásokra alapult.

Ezeket a bajai gyárban gyártották, majd budapesti telephelyükön építették be külső partnertől vásárolt trolibusz kocsitestekbe és a komplett járművel, fővállalkozóként jelentek meg a piacokon. A járműveik elsősorban Olaszországban és a Baltikumban voltak sikeresek: Rómában, Nápolyban, Rigában és Talinnban Ganz trolik rótták az utakat. Az újabb aranykor akkor ért véget, amikor a Transelektro csoport gazdasági helyzete megrendült, s ez a krízis az eredményes GTK-t is súlyosan érintette.

A teljes összeomlástól a Szabó András vezette Resonator csoport mentette meg őket, aki 2007-ben nyilvános árverés keretében működő üzletágként vásárolta ki a GTK készülékgyártó üzletágát. A tulajdonosváltást követően kapta meg a társaság a Ganz Transelektro Közlekedési Berendezéseket Gyártó Kft. nevet, amely alatt a mai napig működik.

A társaság aktívan rész vesz a páneurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó vasúti korridorvonalak felújításaiban, a hazai forrásból finanszírozott vonalrehabilitációs programokban és a BKV jármű felújítási projektjeiben is.

Az utóbbi években a budapesti M3 metróvonal rekonstrukciójából is kivették a részüket, ahol mintegy 900 reléegység és 6 komplett távvezérlő szállítására szerződtek.

A bajai gyár kifejezetten magas minőségi, megbízhatósági igényt támasztó, bonyolult, egyedileg konfigurált, de kissorozatú berendezések gyártására specializálódott. Nagy gondot fordítanak arra, hogy kiváló szakemberekkel töltsék fel a soraikat. „Nekünk olyan forgácsoló szakember kell, aki meg tudja magának köszörülni az esztergakést, nem olyan, aki csak a gombokat nyomogatja egy beállított gépen” – szemlélteti Pencz Rudolf.

Az országot sújtó szakemberhiány persze őket is érinti.

Bár megfelelő szakembert nehéz találni, tudatos utódlási programjukban azért számos tehetséges fiatalból tudtak kiváló szakembert fejleszteni. Fontos eredmény, hogy például minden művezetőnek – akik a cég működésében kiemelt szereppel bírnak - sikerült kinevelni az utódját. Figyelnek közben a munkaerő hatékonyságára is. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy a tavalyi 3,5 milliárd forintos árbevételt 120 fő alkalmazottal termelték ki. A GTKB nagy versenyelőnye a magasfokú rugalmasság.

Erre azért is szükség van, mert az ágazatukban a tervezés és a kivitelezés gyakran párhuzamosan fut egymással, így néha a gyártás átfutására jószerével negatív idő jut – vagy a gyártás alatt levő gyártmányoknak éppen paraméterei, konfigurációja változik meg jelentősen.

A folyamatos fejlesztések érdekében több mérnökirodával is kapcsolatban állnak.

Ugyanakkor a koronavírus-járvány okozta válság ráébresztette a társaságot, hogy ennél többre van szükség. A szakember gárdát még jobban meg szeretnék erősíteni a jövőben, több mérnöki irodával szeretnének szoros partnerséget kialakítani. Nem csak itthon, de akár a környező országokban is. A tervezők utánpótlása már csak azért is fontos, mert a jövőt az e-közlekedésben látják. A vállalat jelenleg is aktívan fejleszti az e-buszok vontatási akkumulátorainak gyorstöltését (nagy áramerősség, igen rövid idő) biztosító, Op-charge jellegű technológiáját, melynek köszönhetően az elektromos buszoknak sokkal kisebb akkupack-ot kell magukkal cipelniük – ergo több utast szállíthatnak.

A GTKB más üzletághoz tartozó tevékenységben is lát lehetőséget: aktuális kutatási projektjeik közé tartozik, hogy vákuumdesztillációs eljárással e-vitamint és omega zsírsavakat állítanak elő növényi olajokból.

A társaság jelenlegi tervei között tehát a már említett technológiai újítások és a terjeszkedés szerepelnek: tavaly már meg is jelentek külföldön egy saját németországi leánycéggel, ahol ipari szolgáltatásaikkal helyi partnereket szolgálnak ki.