ÍGY GYŐZZE LE A MEGFELELÉSI KÉNYSZERÉT

HR2018. ápr. 21.Növekedés.hu

A túlzott maximalizmus növeli a stresszt, akadályozza a kreativitást és a hatékonyságot. Mit lehet tenni, hogy legyőzzük a túlzott megfelelési kényszert? A legtöbb maximalista ember nem is tudja magáról, hogy az. Ragaszkodnak ahhoz az elképzeléshez, hogy csak a tökéletesség igénye viszi őket előre, és ahhoz, hogy csak így végezhetik el a munkájukat megfelelően. Érdekes ellentmondás ugyanakkor, hogy éppen a tökéletességre való törekvés akadályozza a sikereket.

A maximalizmus nagy szerepet játszik abban, hogyan tekint magára az adott személy, alkalmasnak érzi-e magát egy feladatra. A maximalista esetében is a saját magáról alkotott elképzelései határozzák meg, hogy adott esetben mit tud véghez vinni. A magunkkal szemben támasztott túl magas elvárás azonban szorongást, félelmet okoz, ami folyamatos halogatást szül kutatások szerint.
A maximalista ember főbb ismérvei:
  • Félelem a kudarctól;
  • Félelem mások véleményétől, kritikájától;
  • Túlzott elvárások önmagával szemben;
  • Örök elégedetlenség;
  • Önbizalomhiány, bűntudat.
Íme öt tipp, hogyan győzze le a maximalizmust a hatékonyság érdekében!

Adja fel a „mindent vagy semmit” elvét!

A maximalisták hajlamosak megrekedni a megoldás felé vezető úton. A gyakorlatban ez így nézhet ki: „A weboldalam még nem kész, mert nem tökéletes. Nem vagyok biztos benne, hogyan fogadná az ideális ügyfél, így inkább senkit nem keresek meg.” A tökélyre vágyók gyakran nem képesek a feladatot a maga egészében látni. Sokszor kerülnek olyan helyzetbe, hogy nehezen vagy egyáltalán nem tudnak egy feladatot elvégezni a túlzott elvárások miatt. Fogalmazhatunk úgy is, hogy félúton megállnak. Felejtse el a „mindent vagy semmit” alapú, szélsőséges gondolkodást. Ha valami nem úgy sikerülne, ahogy eltervezte, útközben mindig van lehetősége változtatni, javítani.

A változtatás nem egyenlő a kudarccal!

Ismerős az a helyzet, amikor valami nem sikerül elsőre és rögtön arra gondol, hogy ez egy jel arra vonatkozóan, hogy úgy sem lesz jó, minek tovább erőltetni? A kudarc még inkább felerősíti azt az érzést, hogy túl nagy a kihívás, aminek nem lehet tökéletesen eleget tenni. Unásig ismételt közhely, de attól még igaz: nem szabad feladni. Próbáljon kreatívabban gondolkodni, hogyan lehetne megoldani a problémát. A kudarc csak egy visszajelzés, vagyis egy újabb tapasztalat, amely hozzásegíthet a változtatáshoz, és végül a sikerhez.

Csapatban gondolkozzon!

„Csak én vagyok képes elvégezni ezt a feladatot, meg egyébként sincs időm felvenni egy munkatársat”. Ha ilyen gondolatok is megfordultak már a fejében, akkor a következőt ajánljuk: mindenképp adjon ki olyan feladatokat, amelyek már nem férnek az idejébe, és fontosabb teendőit sorolja előrébb. Alakítson ki egy csapatot: segíthetnek kézben tartani például a cég weboldalát, így több ideje marad arra összpontosítani, hogy mit lehet tenni a vállalkozás fejlődése érdekében.

Tartson néha szünetet!

A maximalista ember a sikerhez vezető útra egy egyenes vonalként tekint. Csak a cél lebeg a szeme előtt, és annak elérésére fókuszál. Ilyenkor megint előtérbe kerül a „mindent vagy semmit” elv. Gondoljon az élsportolókra: ők is keményen edzenek, de az edzők nagy hangsúlyt fektetnek a pihenésre is! Ha nem is a mindennapos jóga órák, de egy pihentető éjszakai alvás is segíthet már abban, hogy másnap már megfelelő fizikai és szellemi munkát tudjon végezni.

Ne a félelem motiválja!

A maximalisták legtöbbször arra koncentrálnak, amit nem akarnak (jobb, ha nem szúrom el), nem pedig arra, amit el akarnak érni (szeretném jobbá tenni az ügyfeleim számára nyújtott szolgáltatást). Ilyenkor inkább a szenvedély, mint a félelem motivál. A kudarc iránti félelem rövid távon erős hajtóerő, de rengeteg stresszel, akár kiégéssel és üzleti kudarccal is járhat.