Koronavírus: mikor és hogyan térhetnek vissza a dolgozók az irodai munkához?
HRA munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat – mondta H. Nagy Judit jogász, munkavédelmi szakértő, az egykori Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztályának korábbi vezetője a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának felkérésére készített előadásában.
A munkahelyre történő visszatérés esetén is el kell végezni a SARS-CoV2 vírussal kapcsolatos kockázatok értékelését. A cél: megelőzni a munkavállalók megbetegedését – hangsúlyozta "A munkahelyre való visszatérés munkavédelmi aspektusai" címmel készített videós előadásában H. Nagy Judit.
A szakember szerint a kockázatértékelés-készítési kötelezettség öt lépésben teljesíthető.
- Veszélyek és a kockázatoknak kitett személyek azonosítása
- A kockázatok értékelése és rangsorolása
- Megelőző intézkedések meghozatala
- Cselekvés
- Nyomon követés és felülvizsgálat
A szakértő hangsúlyozta: el kell dönteni, a veszély mely intézkedésekkel szüntethető meg vagy csökkenthető elfogadható szintre. Meg kell vizsgálni, hogy a munkakörülmények megfelelőek-e a védekezéshez.
A munkahelyre való visszatéréssel kapcsolatban elmondta, a munkáltatóknak a kockázatértékelés keretében meg kell vizsgálni, és kell kell dönteni, hogy szükségs-e valamennyi munkavállalónak visszatérnie az irodába, illetőleg azt is, hogy teljes munkaidőbe vissza kell-e térni az irodába.
- Ha lehet, az irodai munkakörnyezetbe ne, vagy csak részben térjenek vissza
- Alkalmazzák a távmunkát vagy a home office-t
- Célszerű meghatározni, hogy a munkaidő hány százalékát vagy mely napokat kell bent tölteni
- Otthoni környezet kockázatértékelése: legalább „checklista” segítségével, fotó készítésével célszerű ellenőrizni az otthoni munkavégzés körülményeit
- Nem megfelelő munkaeszközök esetén gondoskodni kell székről, asztalról, monitorról, egérről, és így tovább
- Oktatni kell a munkavállalókat az ergonómiai követelmények megtartásáról
Nagy Judit hozzátette, csak az térjen vissza, aki nélkülözhetetlen a munkavégzés szempontjából.
Célszerű foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával meghatározni, hogy mely munkavállalói csoportokkal kapcsolatban kell speciális intézkedéseket foganatosítani.
Például fokozottan veszélyeztetett korcsoport a nyugdíjas munkavállalók, krónikus betegségben szenvedők. Érdemes soron kívül alkalmassági vizsgálatra küldeni őket.
Továbbá arra is külön figyelmet kell fordítani, hogy a tartósan elszigetelten otthon végzett munka több munkavállalóban is elmagányosodás, elszigeteltség érzést kelthet, továbbá nagyon sok nehézséget okozhat, illetve az elmúlt időszakban okozott is az, hogy a munkát és a magánéletet nagyon nehéz az otthoni munkavégzési körülmények között szétválasztani
– tette hozzá a szakértő.
A kockázatértékelés-készítése során a munkáltatók már arra is tekintettel vannak, hogy a munkavállaló hogyan közelíti meg a munkahelyét. Az utazás során is be kell tartani a szabályokat. A munkahelyre történő belépéssel összefüggésben kiemelte, érdemes kihelyezni kézfertőtlenítőt, szervezési intézkedéssel a belépéskor elkerülhető a tömeg, a testhőmérséklet mérés jogszerűen elvégezhető és van, ahol koronavírusteszt is kérhető.
Rendszeresen oktatni kell a munkavállalókat többek között a megbetegedés megelőzését szolgáló intézkedésekről, higiénés előírásokról, védőeszközök helyes viseléséről, a munkavállalók veszélyhelyzeti teendőiről és a munkavállalók együttműködési kötelezettségeiről – mondta H. Nagy Judit.
Bejáratnál és a munkaterületen célszerű figyelemfelhívó plakátokat kihelyezni a legfontosabb tudnivalókról.
A megelőző intézkedések sorában a munkavédelmi törvény előrébb helyezi a kollektív védelem alkalmazását az egyéni védőeszközök alkalmazásával szemben.
Célszerű a munkavállalók között legalább 1,5 méter távolság megtartását előírni.
Ha az 1,5 méter távolság nem tartható, célszerű paravánt elhelyezni a munkavállalók között. Paraván lehet stabilan rögzített plexi lemez, válaszfal, tárolóegység. Ezeket ugyanúgy fertőtleníteni kell – hangsúlyozta a szakértő.
Hozzátette, a munkáltatóknak további szervezési intézkedéseket is érdemes bevezetni és végiggondolni, annak érdekében, hogy csökkentsék a fizikai kontaktusok számát. Például a különböző műszakok minimálisan érintkezzenek, a munkaidőbeosztást át lehet szervezni, a munkaidő kezdetét el lehet tolni, így belépéskor, öltözőben és az étkezőben elkerülhető a tumultus. Az értekezletek gyakoriságát és résztvevők számát is csökkenteni kell, az áruátvitelt a szabadtérben célszerű végezni.
A szakértő felhívta a figyelmet a rendszeres szellőztetés fontosságára, a légtechnikai eszközök tisztántartására és arra, hogy célszerű naponta többször fertőtleníteni.
Ha nincs lehetőség a kollektív védelem alkalmazására, akkor egyéni védőeszközöket (védőkesztyű, légzésvédő, és így tovább) kell alkalmazni.
A munkáltatóknak arra is gondolniuk kell, mi történik akkor, ha a védekezés ellenére mégis megjelenik a vírus a munkahelyen. Célszerű vészhelyzeti tervet készíteni, elkülönítő helyiséget kialakítani. Fontos, hogy a munkavállalók is tudják, hogy ilyen esetben milyen eljárást kell követni.
