Nem ugyanaz a távmunka és a home office: legalább öt alapvető különbség van

Elemzések2020. jún. 22.Sz.A.

A home office jogi kockázataival kapcsolatban négy fontos kérdéskört kell említeni: a munkavédelem, a munkaidő/pihenőidő kérdése, az adatvédelem és az egyenlő bánásmód - mondta Sipka Péter, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa, munkajogi szakértő a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának felkérésére készített előadásában.

A Munka törvénykönyve kimondja, hogy a feleknek a munkaszerződésben (vagy ennek hiányában valamilyen kapcsolódó írásban) világosan és egyértelműen meg kell határozniuk a munkavégzés helyét, de

egy fontos különbség viszont, hogy a munkavégzés helye nem egyenlő, vagy nem feltétlenül egyenlő a teljesítés helyével

– hangsúlyozta A home office aktuális kérdései címmel készített előadásában Sipka Péter.

A szakember arra a fontos különbségre is kitért, hogy

a home office és a távmunka, mint nevesített szerződési forma, egymástól elkülönül.

A távmunka a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen, rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. Ezzel szemben a home office-szal kapcsolatban ilyen törvényi előírás nincsen. Akkor beszélhetünk erről, ha egy adott időpontban a munkavállaló jogosult az általa meghatározott helyen végezni a munkát.

Távmunkavégzés

Home office

atipikus szerződés

„átlagos” munkaszerződésben is lehet

meghatározott munkavégzési hely

 a munkavállaló bárhol lehet

rendszeresen és jellemzően az adott helyen dolgozik a munkavállaló

eseti jelleggel is kiköthető

a munkáltató ellenőrzése korlátok között van

az ellenőrzésre nincsenek különös szabályok

a munkaidő jellemzően kötött

a munkaidő jellemzően kötött

≠ kötetlen munkarend!

A járványügyi helyzet az otthon történő munkavégzést elősegítette, megtöbbszöröződtek ezek a munkavégzési formák. Ennek alapja a 47/2020-as kormányrendelet, amely felhatalmazta a munkavállalókat arra, hogy az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelhesse.

A home office jogi kockázataival kapcsolatban elmondta, négy fontos kérdéskört kell említeni. Az egyik a munkavédelem, a másik a munkaidő/pihenőidő kérdése, a harmadik az adatvédelem, negyedik pedig az egyenlő bánásmód.

A home office bevezetése alapos elemzést igényel - hangsúlyozta a szakember.

A munkáltatónak meg kell alkotnia azokat a szabályokat, szabályzatokat, belső normákat, amelyeket a munkaidő, pihenőidő, adatbiztonság és munkavédelem terén indokoltnak lát, és amit megkövetel a jogszabály.

Mint elmondta, ezek hiánya komoly jogi kockázatot jelenthet, akár a munkáltató-munkavállaló relációjában akár a munkáltató-egyéb hatóság kapcsolatában.

Ez a munkavégzési forma lényegesen nagyobb fokú bizalmat követel, vár el a munkáltató oldaláról.

Nem működik anélkül, hogy a munkáltató ne higgye el a munkavállalónak, hogy ő dolgozik, ellenkező esetben olyan szintű ellenőrzést tesz rá a munkavállalóira, amely a hatékonyságot csökkenti, vagy akár meg is szüntetheti.

Fontos kitétel még az is, hogy figyelni kell a szociális kapcsolatok fenntartására és a kiégés elkerülésére - mondta Sipka Péter a tanulságokat és kockázatokat összegezve.

A teljes előadás itt tekinthető meg.