Nem ugyanaz a távmunka és a home office: legalább öt alapvető különbség van
ElemzésekA home office jogi kockázataival kapcsolatban négy fontos kérdéskört kell említeni: a munkavédelem, a munkaidő/pihenőidő kérdése, az adatvédelem és az egyenlő bánásmód - mondta Sipka Péter, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa, munkajogi szakértő a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának felkérésére készített előadásában.
A Munka törvénykönyve kimondja, hogy a feleknek a munkaszerződésben (vagy ennek hiányában valamilyen kapcsolódó írásban) világosan és egyértelműen meg kell határozniuk a munkavégzés helyét, de
egy fontos különbség viszont, hogy a munkavégzés helye nem egyenlő, vagy nem feltétlenül egyenlő a teljesítés helyével
– hangsúlyozta A home office aktuális kérdései címmel készített előadásában Sipka Péter.
A szakember arra a fontos különbségre is kitért, hogy
a home office és a távmunka, mint nevesített szerződési forma, egymástól elkülönül.
A távmunka a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen, rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. Ezzel szemben a home office-szal kapcsolatban ilyen törvényi előírás nincsen. Akkor beszélhetünk erről, ha egy adott időpontban a munkavállaló jogosult az általa meghatározott helyen végezni a munkát.
Távmunkavégzés |
Home office |
atipikus szerződés |
„átlagos” munkaszerződésben is lehet |
meghatározott munkavégzési hely |
a munkavállaló bárhol lehet |
rendszeresen és jellemzően az adott helyen dolgozik a munkavállaló |
eseti jelleggel is kiköthető |
a munkáltató ellenőrzése korlátok között van |
az ellenőrzésre nincsenek különös szabályok |
a munkaidő jellemzően kötött |
a munkaidő jellemzően kötött ≠ kötetlen munkarend! |
A járványügyi helyzet az otthon történő munkavégzést elősegítette, megtöbbszöröződtek ezek a munkavégzési formák. Ennek alapja a 47/2020-as kormányrendelet, amely felhatalmazta a munkavállalókat arra, hogy az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelhesse.
A home office jogi kockázataival kapcsolatban elmondta, négy fontos kérdéskört kell említeni. Az egyik a munkavédelem, a másik a munkaidő/pihenőidő kérdése, a harmadik az adatvédelem, negyedik pedig az egyenlő bánásmód.
A home office bevezetése alapos elemzést igényel - hangsúlyozta a szakember.
A munkáltatónak meg kell alkotnia azokat a szabályokat, szabályzatokat, belső normákat, amelyeket a munkaidő, pihenőidő, adatbiztonság és munkavédelem terén indokoltnak lát, és amit megkövetel a jogszabály.
Mint elmondta, ezek hiánya komoly jogi kockázatot jelenthet, akár a munkáltató-munkavállaló relációjában akár a munkáltató-egyéb hatóság kapcsolatában.
Ez a munkavégzési forma lényegesen nagyobb fokú bizalmat követel, vár el a munkáltató oldaláról.
Nem működik anélkül, hogy a munkáltató ne higgye el a munkavállalónak, hogy ő dolgozik, ellenkező esetben olyan szintű ellenőrzést tesz rá a munkavállalóira, amely a hatékonyságot csökkenti, vagy akár meg is szüntetheti.
Fontos kitétel még az is, hogy figyelni kell a szociális kapcsolatok fenntartására és a kiégés elkerülésére - mondta Sipka Péter a tanulságokat és kockázatokat összegezve.
A teljes előadás itt tekinthető meg.