Munka és család egyensúlya: az apáknak is komoly kihívás

HR2018. jún 17.Növekedés.hu

Az apává váló férfiak esetében a közvélemény még most is ritkán veti fel a munka-család egyensúly kérdését, miközben vezetőként vagy éppen beosztott munkatársként éppen olyan nehézségekkel és érzelmi kihívásokkal szembesülnek, mint a dolgozó anyák. Apák nyilatkoztak arról, hogyan élik meg apaságukat a munka világában.

Szerepcunami

„Nem tudok időben hazaérni a gyerekekhez”. „Alig tudom megoldani a logisztikát, vagy a munkából kések, vagy későn érek haza”. „Olykor úgy érzem, hogy beledöglök a munkába”. „Hiányoznak a gyerekeim”. Gyakran hallott mondatok ezek, amiket nőknek tulajdonít a hallgatóság, de elárulunk egy titkot: ezek bizony férfiak kifakadásai, amikkel nem véletlenül találkozik ritkán vagy soha a szűkebb- és tágabb környezet, ugyanis szinte senkit nem érdekel, hogyan is élnek és mit éreznek az apává vált férfiak. Pedig a hölgyek esetében emlegetett szerepcunami és az azzal együtt járó, olykor idegőrlő kínlódás az apákat sem kerüli el. A modern apaság trendi dolog, de nem egy sétagalopp, hiszen az apának egyszerre kell jelen lennie a családban és sok pénzt is keresnie, az sem árt, ha Adonisz teste van és mindig jókedvű, a szexi és odaadó férj-szerep pedig alap. Nem kell doktori ahhoz, hogy belássuk: ahogy az anyákat nyomó elvárások jelentős része irreális és teljesíthetetlen, úgy az apáktól sem várható el, hogy tucatnyi szerepben teljesítsenek maximálisan. Csakhogy a férfiak esetében még a kérdésfelvetésig is alig jutott el a közvélemény.

Meccs vs. gyerek 

Az viszont igaz, hogy az utóbbi években megindult egyfajta mocorgás a témában s a korábbiakkal ellentétben több szó esik az apák helyzetéről, így ma már nem minősül önsajnáló köldöknézegetésnek, ha egy férfi a nehézségeiről is mer vallani. Ám ez a közbeszéd szintje, miközben a munka világában is lenne mit tenni, hiszen a rugalmatlan munkahely, egy intoleráns vagy karrierista vezető a férfiak esetében is nagyban megnehezítheti az munka és a családi élet összeegyeztethetőségét. Az anyák munkaerőpiaci helyzete finoman szólva sem ideális, viszont a probléma legalábbis a térképen van. Nos, az apák jelentős része hasonló problémákkal küzd; nem attól stresszesek, hogy nem látják a meccset (számoljunk már le azzal, hogy a férfi egyenlő sör és meccs!), hanem a lurkókat már csak alva látják, vagy hogy nem tudnak otthon maradni a beteg gyerekkel. A hierarchiát tekintve – tehát hogy vezetőről vagy „egyszerű” munkatársról van szó – pedig az látszik, hogy a családi élet szempontjából mindkét szerepkör hátrányt jelent, hiszen a jó vezetés nagyon sok mentális energiát köt le, a beosztotti lét pedig több függőséggel jár. A vezetők szerepe abban válik meghatározóvá, hogy egy munkahely valóban családbaráttá válik-e. Az első gyermekem születésekor olyan munkakört töltöttem be, hogy időben hazai tudtam érni, s nagyon jó volt, hogy jelen tudtam lenni a korai időszakban is – fogalmazott a novekedes.hu-nak Barnóth Zoltán. A GroupM médiaügynökségi hálózat digitális vezetőjétől messze áll a macsó szemlélet, ugyanis nagyon fontosnak tartja a személyes jelenlétet – így a pelenkázást és a kicsi etetését is. A reklámszakember elárulta az is: a korábbi ideális helyzet véget ért a második gyerek érkezésekor, ám nagyon odafigyelt arra, hogy minden nap úgy érjen haza, hogy még ébren legyenek a gyerekek, a közös vacsora és meseolvasás után pedig még ha szükséges volt, leült még a munkájához.

A munkahelyen nem apa vagy, csak egy zsarolható férfi

Érzelmileg nagyon megvisel, ha nem tudok elég időt töltenem a gyerekeimmel – állítja lapunknak a késő harmincas éveit járó Kristóf, sőt, hasonlót fogalmazott meg az összes lapunk által megkérdezett apa is. A logisztikai területen dolgozó középvezetőnek az elmúlt években nem volt szerencséje a munkahelyeivel, többször fel is mondott éppen amiatt, mert elviselhetetlennek és a családi élettel összeegyeztethetetlennek tartotta a céges kultúrát. Sem a kollégák, sem a közvetlen főnöke nem tolerálta az apaszerepét, rendszeresen a műszak végén szóltak neki, hogy „maradni kell, oldd meg a bölcsődét”, ám ő egy idő után inkább dobbantott. Egy másik munkahelyén, amikor lánya születéséről kapta a telefont, egyik kollégája azon húzta föl magát, hogy így neki kell bent maradnia félórával tovább. A jelenlegi állása sem ideális, s noha a felfelé ívelő karriert futó felesége kereste jóval magasabb az övénél, nem szállhat ki a történetből. Ugyanakkor nem csak ilyen vezetők dolgoznak a piacon: Barnóth Zoltán azt elismeri, hogy az ügynökségi világban nehéz a munkaidővel „játszani”, ám kellő rugalmassággal, home office-szal megoldhatók a nehéz helyzetek is.

Apák, munka és család egyensúly: értelmezhetetlen a kérdés?

Az elmúlt évtizedek egyetlen átfogó, tudományos kutatását Spéder Zsolt demográfus tette le az asztalra még 2011-ben „Ellentmondó elvárások között… Családi férfiszerepek, apaképek a mai Magyarországon” címmel. A lényeg: a magyar férfiak egyáltalán nem olyan érzéketlenek apaként, mint ahogyan az évszázados berögződések alapján mutatják őket, sokkal többre vágynak a családon belül az ATM-automata szerepén túl s komoly elvárásrendszer nyomja a vállukat, amivel támogatás híján kevesen küzdenek meg sikeresen. A modern társadalmak azt várják el a férfiaktól, hogy ha kell, dolgozzák magukat betegre vagy halálra, a munkaadók pedig gyakran vissza is élnek a kisgyerekes, akár több munkahelyen is güriző apa helyzetével. Léder László szervezetpszichológus, az Apa Akadémia megalapítója például úgy látja, hogy az apátlan társadalom értékrendjében a férfi- és az apa szerep is egzisztenciát biztosító feladattá süllyedt s szerinte a örök etalon skandinávoknál sem jobb a helyzet. Ezzel párhuzamosan a nők a család-gyerek-menedzsmentbe rokkannak bele, így párhozamos szenvedéstörténeteket látunk. Az apák munkahelyi nehézségeinek e modell a gyökere: mivel fel sem merül, hogy az apáknak otthon is dolguk lenne, így az ő esetükben a munka-család egyensúlyának a kérdése nem is értelmezhető.

Szabadúszás, attitűdváltás

A probléma egyik megoldása lehet – ami sokak számára viszont a körülmények miatt nem opció – ha az ember kilép a nyolcórás munkarendből. A most már szabadúszóként és így az idejével saját maga gazdálkodó Dávid éppen ezt tette néhány évvel korábban. A kreatív területen dolgozó kétgyerekes édesapát komoly diszkrimináció nem érte az évek alatt, munkahelyein emberségesek és toleránsak voltak a kollégák és a főnökök is, viszont a munkaidő rugalmatlansága erősen nehezítette a családi logisztikát. Vállalkozóként több időt tudok a fiaimmal tölteni és a feleségemmel is hatékonyabban, egyszerűbben tudjuk az életünket szervezni – állítja Dávid. Ám ne gondoljuk, hogy az élet így már egy tökéletes stock fotó, amin a szülők nyugodtan dolgoznak home office-ban, a lurkók pedig szépen elfoglalják magukat. Dávid élete a gyerekek mellett folyamatos plazmatikus állapotot jelent, állandó változással és alkalmazkodással. Sok olyan nap van, amikor pont abban az órában kellene koncentráltan dolgoznom, amikor a gyerekeket el kell hoznom a bölcsiből vagy az iskolából, és ez dühít – fogalmazott. Ahogyan Barnóth Zoltán is elviszi a fiát fociedzése és a meccsekre is, úgy Dávid is gyakran megfordul nagyobbik gyerekével az uszodában. A hétvége – vis maior helyzetektől eltekintve – mindkettőjük esetében a családról szól. Ahogy említettük, a freelancer életmód nem mindenki számára elérhető, hiszen számos olyan szektor és munkakör van, ami megkívánja a folyamatos jelenlétet. Léder szerint a kisgyerekes családok munka-magánélet egyensúlyát jobban kellene támogatni; elengedhetetlennek nevezte, hogy a rendszerbe új szabályozók kerüljenek, a munkaadókat pedig motiválni kell akár szankciókkal is annak érdekében, hogy a gyermekvállalás ne az anya munkaerőpiaci kieséséhez, illetve az apák túlterheléséhez vezessen. Szerinte fontos lenne bevezeti az apai részmunkaidőt, emellett az apai rugalmas munkaviszony kultúráját is fejleszteni kellene. A változásnak napjainkban tényleg csak a vezetői mentalitás és a vaskalapos céges kultúra szab gátat, hiszen a digitális forradalom sok egyéb mellett azzal is jár, hogy a munka szinte bárhonnan elvégezhető.  Lippai Roland

SIKERSZTORIK
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Vagyonokat keresnek a topmenedzserek, de milyen áron?
Ez a munka hatalmas nyomással jár – ezt pedig a magánéletüket viseli meg.
Siker2018. dec 6.
Hogyan szerezte mesés vagyonát a Rockefeller család?
Mohó, pénzéhes kapitalista vagy egy üzleti zseni, aki a semmiből építette fel magát? Rockefeller nem volt jó képességű gyerek mégis a világ leggazdagabb embere lett – miközben egy valamire mindig kínosan ügyelt.
Siker2018. júl 29.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem figyelünk eléggé a beszélgető partnerünkre.
Siker2018. nov 30.
40 éves nőként hozott létre dollármilliárdos vállalkozást
Therese Tucker feláldozta nyugdíjkori megtakarításait, hitelkártyái teljes keretét és felvett lakására egy második jelzáloghitelt is. Súlyos kockázatot vállalt, de bejött.
Siker2019. jan 11.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.