Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Több mint 100 ezer vendégmunkás érkezett Magyarországra

HR2024. okt. 3.Növekedés.hu

Az elmúlt három évben több mint 100 ezer vendégmunkás érkezett hazánkba, közülük sokan távoli országokból – a Fülöp-szigetekről, Indonéziából, Mongóliából vagy Kirgizisztánból –, akiket 2021 óta egyszerűsített módon foglalkoztathatnak a vállalatok.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkaadók oldalán számos tévhit uralkodik a harmadik országbeli (nem EU tagállam) munkavállalók és foglalkoztatásuk kapcsán, ami miatt az ideérkező vendégmunkások nem megfelelő bánásmódot és munkakörülményeket tapasztalnak.

Jelenleg inkább a magyar munkavállalók megtartása és toborzása kap nagyobb hangsúlyt a hazai vállalatoknál, azonban közép- és hosszú távon további 100 ezer vendégmunkás fogadására lesz szükség Magyarországon az érkező beruházások munkaerőigénye, a társadalom öregedése, a fiatalok elvándorlása és a gazdaság bővülése miatt.

Hazánkban évente 30-40 ezren vonulnak nyugdíjba és nincs megfelelő utánpótlás; a gyártószektorban például már jelenleg sem lehetséges az üzleti növekedés távoli országokból érkező vendégmunkások nélkül.

A harmadik országbeliek foglalkoztatása komoly előnyökkel járhat a magyar cégek számára.Ugyanakkor a toborzó-kölcsönző cégek szerint még mindig sok az ezzel kapcsolatos tévhit a vállalati szférában.

Probléma, hogy a harmadik országbeli munkavállalók csupán ötöde érkezik minősített foglalkoztatón, azaz engedéllyel rendelkező munkaerőkölcsönzőn keresztül, pedig az egyszerűsített foglalkoztatás szabályozása pont erre a tevékenységre lett szabva, emiatt éppen új kormányrendelet van készülőben

– hívta fel a figyelmet a konferencián Jáhny Ákos, a Get Work Trend ügyvezetője.

Ráadásul Magyarország kezdi elveszíteni kezdeti versenyelőnyét Csehországgal, Lengyelországgal vagy akár már Szlovákiával szemben is a távoli országból érkező vendégmunkásokért folytatott harcban az etikátlan gyakorlatok, és a néhol túl szigorú törvényi szabályozások miatt.

Az első szempont továbbra is, hogy csak abban az esetben nyúljon egy ország munkaerőpiaca vendégmunkásokhoz, ha a munkaerőigények mennyiségi vagy minőségi kielégítése a saját munkaerőpiacról már nem megoldható, a második a költségmentesség, vagyis annak biztosítása, hogy senkinek nem kell fizetnie a munkalehetőségért, a harmadik pedig a vendégmunkaerő minden részletre kiterjedő, átlátható és megbízható tájékoztatása.

Emellett rendkívül fontos, hogy létezzen egy jól működő, biztonságot nyújtó panasztételi mechanizmus, vagyis, ha bármilyen etikátlan vagy jogsértő gyakorlat tapasztalható a munkáltató részéről, akkor legyen lehetőség annak kivizsgálására, kezelésére, esetleg szankcionálására.