Napi háromszor ima, lábmosás, Google-fordító - így élnek nálunk a külföldi vendégmunkások 

Szeptemberben érkeznek Magyarországra azok az indiai nők, akiket kamionsofőrnek toborzott Magyarországra a dán Baton Transport magyarországi leányvállalata, a Baton Transport Hungary, hogy megoldja az iparági sofőrhiány okozta problémáit - derült ki a hírekből.

Az Alapjárat azt is megírta, hogy a távoli országból érkezett hölgyek egy kétéves, meghosszabbítható szerződést kapnak, amely alapján heti 5 napot kell vezetniük napi kétszer 4,5 órás leosztásokban. A fizetése ezért havi 1800 euró, ami napi árfolyamon átszámítva nagyjából 687 ezer forintot jelent.

Egyébként is sokat hallani mostanában a harmadik országokból érkező vendégmunkásokról, egyrészt mert az Országgyűlés a tavaszi ülésszakának végén fogadta el a külföldi munkaerő behozatalát megkönnyítő törvényt, amely ugyanakkor szigorúan meghatározza, hogy a vendégmunkásokat kizárólag kedvezményes foglalkoztatók alkalmazhatják, valamint azok a munkaerő-kölcsönző cégek, akik szerepelnek az úgynevezett minősített kölcsönbeadói nyilvántartásban, azaz a kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással  rendelkeznek, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást valósít meg, vagy kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében partnerségi megállapodással rendelkeznek.

Miniszteri rendelet szabályozza majd, hogy a vendégmunkásokat mely munkakörökben lehet majd foglalkoztatni és mely harmadik országbeli állampolgárok kérelmezhetik az új tartózkodási engedélyt.

Azt is, hogy összesen hány vendégmunkást lehet évente foglalkoztatni Magyarországon valamint hogy egyes országokból hányan érkezhetnek, de arról is rendelkezik az új törvény, hogy a hazánkba érkezők nem kaphatnak letelepedési engedélyt, és nem engedélyezett a családegyesítés sem. 

Gyorsan forró téma lett a külföldi munkavállaló

Noha minden könnyítéssel együtt is ez az egyik legszigorúbb vendégmunkás-törvény Európában, tény, hogy a nyáron több helyen is beindult a rettegés, igaz ennek többségét mesterségesen szított különböző politikusok is, Hajdúszoboszlón pedig annyira elszabadultak az indulatok, hogy a Facebookon napokig terjedt a pletyka, miszerint külföldi munkások támadtak egy párra, melynek női tagját többen megerőszakolták, aki ebbe bele is halt, a férfit pedig jelenleg is az intenzíven ápolják.

Bár később a rendőrség tisztázta az esetet, és közleményben írták le, hogy, „a hír valótlan! A rendőrök adatgyűjtést végeztek, ami alapján semmilyen bűncselekményre utaló körülmény nem merült fel. Külföldi vendégmunkásokkal összefüggésben a Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányságra az elmúlt időszakban nem érkezett bejelentés, rendőri intézkedésre sem került sor.” Ezután gyorsan lecsillapodtak a kedélyek, most pedig  a Növekedés.hu utánajárt, mennyire zajlik zökkenőmentesen a hozzánk érkezők beilleszkedése, elvégre

többségük a miénktől jelentősen eltérő kultúrkörből érkezik, és nem is kevesen, 2019-ben 38839 külföldi kapta meg az engedélyt, hogy munkát vállaljon Magyarországon, addig tavaly már több mint duplája, 80032 fő volt a külföldi állampolgárságú alkalmazásban állók száma. 

Eddig jók a tapasztalatok

Külföldről érkező munkások alkalmazása nem újkeletű, az elmúlt 10-15 évben ez a munkavállalói kör már megjelent Magyarországon, igaz sokáig többnyire a környező országokból érkeztek - mondja a Növekedés.hu-nak Göltl Viktor. A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó WHC Csoport vezetője úgy látja,

a hazánkba érkező munkavállalók eleve úgy indulnak neki a nagy útnak, hogy tisztában vannak vele, az otthonuktól sok ezer kilométerre, egy más kultúrájú országba fognak megérkezni. Amikor eldöntik, hogy idejönnek, rengeteg munkalehetőség közül választhatnak.

Egy mongol munkás mehetne például Kínába is dolgozni, vagy Indonéziába, Németországba, vagy Amerikába. Személyes tapasztalata jó eséllyel egyik nyugati országgal sincs, ezért általában az alapján választ, hogy hova tud a leggyorsabban eljutni és elkezdeni a munkát. A másik oldalról a munkaadó is alaposan megnézimilyen embert szeretne, alapos kiválasztási folyamaton kell a jelentkezőknek átesniük, akik ezen túljutnak, azokra egy szigorúan szabályozott idegenrendészeti eljárás vár. Aki minden szűrőn átmegy, az kezdhet csomagolni, hogy Magyarországra utazzon.

- A munkaadó feladata az is, hogy még a beutaztatást megelőzően minden tájékoztatást megadjon a kiválasztottaknak a leendő munkahelyi körülményekről, és egy gyorstalpalót az itteni szokásokról, például mikor van ebédszünet, milyen ételekkel találkoznak majd a menzán.

Van-e olyan, amit ők nem fogyasztanak, van-e lehetőség speciális étrendre - mutat rá a WHC Csoport vezetője, aki szerint a földrajzi adottságokra is érdemes felhívni a figyelmet,  hogy a forró nyár után a tél nálunk meglehetősen hideg is lehet, nem árt igy készülni a ruházattal, vagy hogy Magyarországon  a sertés és csirkehús a menő, de mivel nincs tengerünk, ezért rákot, angolnát, tengeri halakat csak elvétve és drágán lehet beszerezni.

- Egyelőre nagyon pozitívak a tapasztalataink, céges szinten nagyjából 2-3 ezer harmadik országbeli munkavállalót hoztunk be eddig, a visszajelzések alapján nagyon jól kijönnek velük a magyar dolgozók, tanítják egymást, recepteket osztanak meg, arra is volt példa, hogy kivitték meccsre a messziről érkezett kollégákat. Ez leginkább az ázsiai munkavállalókra igaz, érdekes módon például az ukránokra jóval kevésbé, ők zárkózottabbak - mutat rá Göltl Viktor.

Sokat segít a Google fordító 

- Fogtuk magunkat és kimentünk Pakisztánba hegesztőmunkásokért. Egy hét alatt kiválasztottunk ötven embert, akik a helyszínen elvégezték a próbamunkát - meséli a Növekedés.hu-nak Pausits Imre az acélszerkezet-gyártó  Verarbeiten Pausits Kft. alapító-tulajdonosa.

A cégnek annak dacára is szüksége van új emberekre, hogy az ipari automatizálás éllovasa, többek között Európa legnagyobb ipari robotjából is vásároltak kettőt, és számos hegesztőrobotot is munkába állítottak. Ezek azonban nem tudnak minden feladatot ellátni, az egyedi darabok legyártásához pedig nem gazdaságos felprogramozni őket. Ezért volt szükség a pakisztáni hegesztőkre, akik ráadásul jó munkaerőnek bizonyultak a cég üzemeiben. 

- 50-ből szinte majdnem mindenki jól vizsgázott, közülük 15-20 olyan profit is találtunk, akikből még Magyarországon is kevés van - mondja Pausits Imre hozzátéve, itthon nem csak a legjobbakból, hanem bármilyen hegesztőmunkásból óriási hiány van. 

Az első turnusban érkező nyolc pakisztáni hegesztő viszont már munkába is állt, és a cégvezető azt mondja, gyorsan megszokták az új munkakörülményeket.

- Az integráció okozott némi kihívást, az olyan szokások, mint a napi háromszori ima, vagy a lábmosás beillesztése a munkarendbe, de ezeket, ha nem is egyik napról a másikra, de sikerült megoldanunk

- eleveníti fel a cég tulajdonosa, aki azt is felidézi, hogy a nyelvi nehézségeken gyakran a Google forditó segit átlendülni, mivel bár elég jól beszélnek angolul, van, ha valamit nem tudnak elmondani, átváltanak a saját nyelvükre. Ez azonban nem lett a beilleszkedésük akadálya, pont a napokban tartották a céges sportnapot, amelyen már az új kollégák is részt vettek.