Építési vállalkozók javaslatai az állami beruházások szabályozására

Az állami építési-beruházások anomáliáinak kiszűrése és a projektmegvalósításokkal kapcsolatos újszerű megrendelői elvárások indokolttá teszik, hogy jogszabályi hátteret is kapjon a nagyobb átláthatóságot és kiszámíthatóságot eredményező folyamat.

A közösségi megrendelésekre végzett építési tevékenység súlyponti problémáiból kiindulva tett javaslatokat az ÉVOSZ az ÉBM felé a jogszabályi háttér aktualizálására, kialakítására. Az állami beruházások sikeres lebonyolítása iránymutató lehet a magánszektor számára is.

A javaslatok elején szerepela létesítményi normatívák aktualizálása.Az általánosan elvárt létesítményi funkciókból kiindulva korszerűsíteni kell egyes létesítményi kategóriák műszaki tartalmát. Mitől lesz pl. használható egy komplex 16 tantermes új általános iskola? Ilyen létesítménycsoport lehet a bölcsőde, óvoda, általános iskola, szakorvosi rendelő, tűzoltó laktanya stb., melynek műszaki tartalmát aktualizálni indokolt.

Az ÉVOSZ javasolja kötelező társadalmi hatástanulmányok készítését.Az állami beruházások elindítása előtt indokolt kötelező szempontok mentén annak vizsgálata, hogy társadalmi hasznosság, tartós közösségi igények kielégítése szempontjából szükséges-e a létesítmény megvalósítása (pl. csak ott épüljön iskola, ahol a trendek azt mutatják, hogy lesz tanuló gyerek a létesítményben hosszútávon).

Az Építési Beruházások Költségtervezési Rendjének kialakítása halaszthatatlan.Különösen a közepes és nagy értékű (pl. 700 millió Ft nettó bekerülési érték feletti) összetett műszaki tartalmú épületek (magasépítési létesítmények) megvalósításánál tapasztalható a becsült értékek és a megvalósítási költségek közötti jelentős eltérés. Ezért fontos, hogy ebben a körben a költségek tervezése előre meghatározott struktúrában történjen. A költségtervezés kötelező rendje egyértelműsíti a valós forrásszükségletet, a későbbiekben lehetővé teszi az egyes létesítmények bekerülési költségeinek az összehasonlítását és szakmai alapokon történő elemzését is. Alkalmassá válik a folyamat adatbázisok kialakítására és átlátható becsült értékek meghatározására. Az ÉBK rendszerének szakmai anyagát az ÉVOSZ elkészítette. Jogszabályi háttérbe, irányelvbe foglalása - nyugat-európai mintára - időszerű.

A létesítmények kiviteli terv mélységű előkészítettsége szolgálja a kiszámíthatóságot. A jövőben sokkal alaposabb, részletesebb előkészítésre van szükség az állami projektek esetében, annak mértékétől függetlenül. A beruházás gondolatának felvetésétől kezdve kell legyen az ügynek egy megrendelői személyi felelőse a közösségi beruházónál. Ez a projektmenedzser felel az irányításért, döntésekért, fedezetért, jogszerűségért, ellenőrzésért. Célszerű létesítményfajtánként ilyen szakember beállítása (pl.: vasút, kórház, műemlék, sportlétesítmények, hidak stb.). Legyen hatásköre, de személyi felelőssége is, a felelősségre vonás mikéntjének szabályozása is történjen újragondolásra, szigorításra.

Az előre nem láthatóság beépítése a közbeszerzési szerződésekbe kiemelt javaslata az ÉVOSZ-nak. Az utóbbi évek előre nem látott mértékű árváltozásai ráirányították a figyelmet arra, hogy ezeknek utólagos kezelése nehézkes és leginkább kézi vezérelt. Ezért dolgozta ki az ÉVOSZ az adott létesítmények szempontjából releváns építőanyagok, import építési termékek árváltozásának figyelési módját, a hozzá tartozó árindexálás mikéntjét, tekintettel a havonta rendelkezésre álló adatbázisokra. Az árak jövőbeni változásának (plusz, mínusz) közös kezelésében az ajánlatkérő és a nyertes ajánlatadó előre, szerződésben rögzített módon állapodnak meg. Ezzel az árkockázat közös viselése is megvalósul, anélkül, hogy szerződésmódosításokra, új közbeszerzési eljárásokra lenne szükség. Az építőipari anyagok árindexálási módszerét a Közbeszerzési Tanács 2022. június 9-i ülésén egyhangúan elfogadta. Ennek alkalmazására az állami beszerzőket kötelezni célszerű.

A kötelező tervellenőrzést és a lebonyolítói jogosultság visszaállítását indokolják a piaci tapasztalatok.Szükséges a tervező folyamatos ellenőrzése is, hogy a beruházó igénye szerint tervez, és betartja a költségkorlátokat is. Rendszeres konzultációk, külső egyeztetések üzemeltetővel, hatóságokkal, egyéb érdekeltekkel eredményezhet jobb folyamatokat.

Szükséges visszaállítani újra a „Lebonyolítói” jogosultságot, melyet korábban kormányrendelet előírt. Ráadásul két fokozatút javaslunk tervező/vezető mintájára „Lebonyolító” / „Mester lebonyolító” (Utóbbihoz vizsga és megfelelő referenciák, gyakorlati idő tartozik).

Az árszakértői jogosultság hiányos hazánkban. Fontos az árszakértői jogosultság kialakítása és kötelező közreműködése a 700 millió Ft feletti projekteknél. A szakértők képzési rendszerét is ki kell alakítani.

A kockázatos áron történő szerződéskötés tilalmának érvényt kell szerezni. A tilalom jelenleg is része a Közbeszerzési Törvénynek. Ennek gyakorlati alkalmazása azonban átláthatatlan. Az építésügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozik az évenkénti minimális építőipari rezsióradíj kihirdetése. A minimális építőipari rezsióradíjra az ÉVOSZ rendszeresen megteszi javaslatát, a vonatkozó rendelet alapján. A kockázatos árat a minimális rezsióradíjhoz mérten a jövőben is indokolt mérni.

BIM alapú beruházás a megrendelő nélkül nem működik. Indokolt, hogy az állami megrendelőknek legyen igénye az informatikai felkészültségek és lehetőségek mentén elérhető együttműködési hatékonyság javítására. Ezt szolgálná, ha az 5 Mrd Ft fölötti bonyolultságú létesítmények beruházási folyamata BIM alapon történne, megrendelői elvárás mentén.

A fenntartható építés érdekében az állami beruházásoknál számon kell kérni, és feltételként szabni a szelektív építési hulladék gyűjtését, és a lehető legnagyobb mértékű újrahasznosítást támogatni.

A Hazai Építési Termékek elsőbbségét szorgalmazza az ÉVOSZ. A hazai gyártású építési termékek, építőanyagok az állami beruházásoknál, a közösségi létesítményeken való beépítése a hazai vállalkozások piaci helyzetét erősítené, és üzletileg még inkább érdekeltté tenné az anyaggyártókat a technológiai fejlesztésre, kapacitásbővítésre. Az uniós szabályoknak is megfelelhet a csupán ráutaló magatartás előtérbe helyezése. Ennek módszere lehet egy statisztikai adatközlés az ajánlatadásnál (tervezői, kivitelezői egyaránt), hogy milyen mértékben tervez hazai gyártású anyagokat beépíteni. Az ajánlatkérő feladata ennek gyakorlati mértékét figyelni. Természetesen értékelési szempont nem lehet, de a beruházást jellemző mutató igen.

Ez közvetetten hozzájárulna az építési termékek területén meglévő jelentős importkitettség (48%) csökkentéséhez is.

Az Állami Beruházások Kerettörvénye és a Végrehajtási rendelet kidolgozása egyaránt időszerű. Fontosnak tartjuk ezen joganyagok körültekintő kodifikációját más jogszabályokkal, különös tekintettel a Közbeszerzési Törvénnyel és az Építési Törvénnyel. A megfogalmazott javaslatok számos ponton igénylik a jogszabályi harmonizációt is.