Már csak négy európai fővárosban olcsóbbak az ingatlanárak Budapesthez képest

Sokkal többet kell költenie az államnak az energiára az áremelkedések miatt, ebből fakadóan ennyivel kevesebb forrás jut a gazdaság többi területére - fogalmazott Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Hitelintézeti Szemle közös rendezvényén, a szemle legfrissebb számának bemutatóján.

A Szemlében megjelent tanulmányok a fenntartható gazdálkodást több szempontból közelítették meg:

• a monetáris politika és a zöld átmenet,
• az energetikai minősítés és a lakásárak és lakáshitelek összefüggése,
• a bankrendszerben megjelenő a klímakockázatok,
• a fenntartható befektetések tendenciái a biztosítási szektorban,
• milyen folyamatok zajlanak a zöld- és ESG-kötvények befektetési piacán.

Virág Barnabás a bemutatón kiemelte, hogy a jegybank mandátumai közé elsőként került be a zöld átmenet támogatása, melyre az MNB külön stratégiát készített el.

Első számú ellenség a magas inflációs közeg, a következő időszakban ezt meg kell törni, és jelentősen csökkenteni

- hangsúyozta.

Mint mondta, a jegybanki politikán is keresztül lehet gyorsítani a fenntarthatóságot é a zöldítést.

Az egy fokos hőmérsékletváltozást hosszabb időhorizonton nézve érdemes úgy nézni, hogy a klímánk plusz-mínusz egy fokkal mozgott, ennél nagyobb elmozdulás 40 millió évvel ezelőtt zajlott

- hangzott el a Szemle megjelenésének kerekasztal-beszélgetésén, amelyen a zöld hitelezés főbb tendenciáit vitatták meg.

Szigel Gábor, az OTP bank vezető tanácsadója kiemelte, hogy a masszív áremelkedés ellenére még mindig sokkal magasabbak az ingatlanárak Európa nyugati felén. Érvelése szerint az egy főre eső üvegházhatás-kibocsátás és a hitelezés összefüggéseinél vásárlóerő paritáson érdemes nézni az egy főre eső GDP-t.

Kolozsi Pál Péter kiemelte, hogy

klímaintézkedések nélkül a század végére 4,1-4,8 fokkal melegszik fel a hőmérséklet, miközben az aktuális intézkedésekkel a jelenlegi klímapolitika mellett 2,7 – 3,1 fok a melegedés.Mint mondta, a párizsi egyezményben rögzített célok elérése jelentős társadalmi erőfeszítéseket igényel.

- A jegybank az árstabilitás mellett a zöld gazdaságot is támogatja. Az inflációra is hat a klímaváltozás, így a zöld átállásban érintett alapanyagok áremelkedése, illetve fosszilis energiahordozók árváltozása is - fűzte hozzá.

Már csak ezért sem maradhatnak semlegesek a jegybankok a környezeti fenntarthatóság kérdésben: célzott zöld eszközöket alkalmazhatnak, de a klímaváltozás hatásai nehezen kezelhetőek a monetáris politika jelenlegi időhorizontja mellett

- fogalmazott.

A jegybankok elsősorban a zöld beruházások forrásköltségének a mérséklésén keresztül tudják ösztönözni az átmenetet, így például zöld értékpapírok vásárlásával vagy zöld hitelprogramokkal.

- A zöld átállás kapcsán a lakás- és a lakáshitelezési piac kulcsfontosságú, hazai végső energiafogyasztás harmadát a lakóingatlanok adják - mondta Winkler Sándor.

1. A hazai lakásállomány energetikai hatékonysága alacsony. A zöld hitelek kockázata kedvezőbb lehet, mert a zöld fedezetek alacsonyabb kockázattal járnak, így kisebb hitelkamattal bírhatnak.

2. Kevés az elérhető zöld ingatlan, az ár fekvésük magasabb, a zöld ingatlanok árprémiummal bírnak, de kisebb a a hitelkockázat, mert értékállóbb ingatlanokról van szó, könnyebben értékesíthetők ezek az ingatlanok.

3. Az újépítésű lakások piacán folyamatos a zöld átmenet.

4. Az energetikailag korszerűbb lakások kínálati ára a BB tanúsítványú lakásoknál 5,1 százalékkal magasabb, mint a CC besorolásúak.

5. Az AA besorolás és a CC besorolású ingatlanoknál átlagosan 6,1 százalékos különbséget mutat az árazás.

6. Az új lakások ára negyedévente 2,6 százalékkal emelkedtek az elmúlt időszakban.

7. A lakáshiteleknél a korszerűbb technikával rendelkező lakásoknál alacsonyabb a kamatláb,

8. A CC-nél jelentősen alacsonyabb energetikai tanúsítvánnyal rendelkező szerződéseknél a hitelek ára magasabb.

9. Az újlakásárak 2021-ben több mint 20 százalékkal emelkedtek, ami nem csak a béremeléseknek, hanem az alapanyagárak emelkedésének is köszönhető. Az épületgépészeti termékek magas importhányada is emelte az árakat, például egy hőszivattyú beépítése akár 15 millió forintos pluszkiadást jelenthet.

A cél, hogy a zöld hitelezés piaci alapon is teret nyerjen, a lakosságban is legyen egy tudatosság, keressék a zöldebb ingatlanokat, és a bankok kínálatában megjelenjenek ezek a termékek

- hangzott el a fórumon.

Szigel Gábor, az OTP bank vezető tanácsadója kiemelte, hogy az áremelkedések ellenére még mindig sokkal magasabbak az ingatlanárak Európa nyugati felén.

A Magyar Közgazdasági Társaság és a Hitelintézeti Szemle kerekasztal teljes beszélgetését ezen a linken nézheti meg.