Az országban több mint hárommillió ingatlanbiztosítás van. Sokan úgy gondolják, hogy velük nem történhet se lakástűz, se rablás, se viharkár. Egy felmérés szerint a biztosítottak 70 százalékának a lakásában azonban már volt már káresemény.
Magyarországon az ingatlanbiztosítások száma körülbelül hetven százalékban aránylik az ingatlanok darabszámához képest – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kimutatásából. Létezik olyan nyugat-európai ország, ahol ez az arány kilencven százalék, ám Romániában csak tíz-harminc százalék körüli.
Az egyik legerősebb biztosítási piac az ingatlanoké, a forgalom több száz milliárdos.
Az ingatlanbiztosítás hasznos, annak ellenére, hogy sokakat szerencsére sem tűzeset, sem viharkár nem ért még, ennek ellenére folyamatosan fizetik a biztosítási összeget, mert nem tudni mikor következik be a baj. Egy alapbiztosítás, amely tartalmazza a természeti károkra vonatkozó tételeket is, havi néhány ezer forintért megköthető – mondta Cseh Anett a Netrisk.hu termékfejlesztési vezetője.
A MABISZ statisztikája szerint a megfelelő biztosítás megkötése mellett nem fordulhat elő, hogy nem kapunk kártérítést, ha például a mobiltelefonunkat éri kár. Az országban több mint hárommillió darab ingatlanbiztosítás van, és ehhez képest negyedévente száznál is kevesebb a panasz. Ha figyelembe vesszük, hogy egy viharszezon alatt több tízezer bejelentés érkezik, ehhez képest elenyésző a panaszok száma. Ez utóbbival kapcsolatos, hogy a viharkárok egyharmadát a villámkárok teszik ki, de ez nem azt jelenti, hogy annyi villámcsapás ér bennünket. Ugyanis a villámcsapás okozta másodlagos károkat is megtéríti a biztosító.
Szintén az ingatlanbiztosítás számaival kapcsolatos egy érdekes, ám tanulságos felmérés. A biztosítással nem rendelkezőket vizsgálva, a GfK kutatásból kiderült, hogy akiknek nincs biztosítva az otthonuk, átlagosan kisebb lakásban élnek, mint akiknek van biztosításuk. Vannak, akik úgy gondolják, hogy velük nem történhet ilyesmi, a felmérés szerint azonban a válaszadók 70 százalékának lakásában történt már káresemény.
Tévhit él az emberekben, hogy magasak az árak: a kutatási eredmények szerint a lakosság legfőképp az ár miatt nem köt biztosítást otthonukra. Példaként, egy 100 négyzetméteres, családi ház biztosítása az általános ingóságok bevonásával körülbelül havi 3000-5000 forintba kerül, amelyet szembeállítva a többszázezer, esetleg milliós károkkal, érdemes kigazdálkodni.
A felmérés igazolta azt, hogy a lakásbiztosítások terén is tovább nő az internetes kötések szerepe.
Az itt megjelenő ügyfelek számára biztosításkötés esetén is fontos a gyorsaság, de a kényelmet és praktikusságot is sokra becsülik. Szeretik, hogy a különböző kínálatok könnyen összehasonlíthatók és átláthatók, és azt is, hogy további kedvezmények is rendelkezésre állnak. A válaszadók szerint az ideális lakásbiztosítás fedezetet nyújt tűz és elemi károkra, beázásra, üvegtörésre, csőtörésre és betöréses lopásra.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a biztosítás megkötésénél a legfontosabb döntési szempont a szolgáltatás ár-érték aránya és a fizetendő díj mértéke, a lakás és a biztosítás típusától függetlenül.
Sokan nem tudják, hogy az albérletre is célszerű megfelelő biztosítást kötni, hogy egy későbbi kár esetén elkerülhető legyen a vita a tulajdonossal. A gyakorlatban többnyire a megosztott modell érvényesül, vagyis a tulajdonos rendelkezik az ingatlanra vonatkozó biztosítással (sok esetben társasház-biztosítás keretében), a bérlő pedig a személyes ingóságait fedezi egy másik biztosítással. Ez azért megfelelő megoldás, mert a biztosító csak a biztosítottként megjelölt személy vagyonára tud fedezetet nyújtani.
