Van a lakásvásárlásnak titkos receptje? 

A lakásvásárlás, felújítás sikere számos esetben a megfelelő finanszírozáson áll vagy bukik.

Az emberek harmada (32%) nyilatkozott úgy, hogy a legutóbbi lakásvásárláshoz nem vett fel, 18 százalék pedig nem tervezett hitelt felvenni az OTP Bank és az otpotthon.hu közös kutatásának eredményei szerint. Bár a vágyott ingatlan finanszírozásában a hitel jelentős szerepet játszik, a válaszokból az is kiolvasható, hogy az otthonkeresők összességében számos pénzügyi kombinációt használnak céljaik eléréséhez.

Arra a kérdésre, hogy milyen forrásokra építenek elsődlegesen azok, akik már megvalósították lakásvásárlási, otthonfelújítási terveiket, 60 százalékos arányban a saját pénzügyi megtakarításokat jelölték meg a válaszadók.

A saját források azonban számos esetben nem nyújtanak kellő fedezetet, hiszen a lakáscélú jelzáloghitel a második a sorban 37 százalékkal, ezt követi az előző ingatlan eladásából származó bevétel, mely finanszírozási formát az esetek negyedében vettek igénybe lakásvásárlás vagy felújítás során. 

A felmérésből az is látszik, hogy a fő finanszírozási forrás függvényében más-más utakat követnek a magyarok. Amennyiben lakásvásárláshoz a saját megtakarítás az alap pénzügyi forrás, úgy e mellé 24 százalékban még lakáscélú jelzáloghitelt vesznek fel, valamint az előző ingatlanból származó bevételre és a rokonok, barátok támogatására is számítanak (13 és 10 százalékban). Ezzel szemben, ha a fő forrás a lakáscélú jelzáloghitel, akkor már az előző ingatlan eladásából származó bevételre és az ismerősök kölcsöneire lényegesen kevésbé, fele annyira támaszkodnak. Ha pedig főképp az előző ingatlanból igyekeznek finanszírozni az újat, jellemzően kevesebb lakáshitelt és saját megtakarítást forgatnak bele. Összességében, ha saját megtakarításra támaszkodnak leginkább az ingatlanvásárlók, ezt minden lehetséges módon kiegészítik, míg, ha az elsődleges forrás az előző ingatlan eladása, vagy lakáshitel, akkor kevesebb fajta pénzügyi forrást vesznek igénybe a magyarok.

Ahogyan a válaszok mutatják, a lakásvásárlás finanszírozása egyénenként eltérő lehet. Az ideális recept természetesen nem titkos. A legfontosabb, hogy már az ingatlankeresés folyamatának elején alaposan ismerjük meg a számításba jöhető lehetőségeket és a különböző megoldások összekapcsolásával járó előnyöket. A vételár mellett szükséges kalkulálni az új ingatlan megszerzéséhez kapcsolódó járulékos költségekkel is, mint például a befizetendő illeték, az esetleges felújítási költségek vagy a költöztetők díja és olyan megoldást választani, ami ezekre összességében megfelelő fedezetet nyújt. Erre lehet jó az Évnyerő hitelkonstrukció, amivel a vásárlók megalapozhatják a biztosabb kezdést új otthonukban és ha ehhez az egyszeri kamatcsökkentési szolgáltatást is igénybe veszik akkor a fix kamatozás előnyét ötvözhetik a futamidő alatti kamatcsökkentéssel. Az OTP Bank szakértői a célok finanszírozásának megtervezésében, a folyamat minden fázisában részletes, pontos információkkal segítik az ügyfeleket

mondta Kasziba Erika az OTP Bank lakáshitelek üzletfejlesztésért felelős szakmai vezetője.

A felméréseredményének egyik érdekessége, hogy az államilag támogatott otthonteremtési konstrukciók, mint például a CSOK vagy a Babaváró azonos szinten, 6 százalékon áll a finanszírozási források listáján. Kasziba Erika hozzátette, hogy ennek számos oka lehet, ilyen például az, hogy az ügyfelek nem tudják, hogy jogosultak az adott támogatásra, mekkora összeget kaphatnak vagy elbizonytalanodnak az ügyintézéssel járó feladatok miatt. Egy lakáshitelezéssel foglalkozó  tanácsadó ezekben az esetekben tudja igazán segíteni az ügyfeleket abban, hogy megtalálják a számukra legjobb finanszírozási lehetőségeket. 

A kutatás készítői azt is megkérdezték a válaszadóktól, hogy mekkora hitel felvételével tervezték a legutóbbi ingatlanvásárlásukat. A résztvevők fele ezt nem tervezte vagy nem is vett igénybe kölcsönt, akik viszont igen, azok közül az arányokat tekintve a legtöbben (29 százalék) 1-7 millió forint közötti összeggel számoltak. A 8-12 milliós sávot a válaszadók 10, a 13-17 millió közöttit 5, 18 millió forintot meghaladó összeget 6 százalékuk jelölt meg. A nagyobb hiteleket főleg a fiatalok és a fővárosiak tervezték felvenni.