2040-2050 körül elkészülhetnek az első személyiséggel bíró robotok

Interjú2020. jan 17.Devecsai János

Ha a mesterséges intelligencia felhasználásról van szó, itthon a döntéshozók túlságosan is konzervatívak - mondta el lapunknak Boa László, a Mesterséges Intelligencia Koalíció alkalmazás munkacsoport vezetője.

Elon Musk szerint az emberiségre leselkedő legnagyobb veszély a mesterséges intelligencia (MI). A felmérések szerint az emberek jelentős része kifejezetten tart az MI-től. Van rá okunk? Vagy a félelem teljesen alaptalan?

Teljesen alaptalan. Az, ahogy a mesterséges intelligenciával találkozunk a szórakoztató irodalomban és a filmekben nagyon messze áll a valóságtól: évtizedekre vagyunk attól, hogy ahhoz hasonló érző és gondolkodó gépeket gyártsunk, mint amilyenek például a Csillagok Háborúja filmekben is vannak.

Mikorra készülhetnek el az első „emberszerű gépek”, amelyek már saját személyiséggel bírnak?

A legoptimistább becslések szerint is valamikor 2040-2050 magasságában.

Hol tartanak ma az MI fejlesztések? Milyen területeken lehet használni a mesterséges intelligenciát?

Jelenleg a „mesterséges intelligencia”, mint kifejezés olyan öntanuló programokat takar, amelyek segítenek kényelmesebbé és jobbá tenni a hétköznapjainkat. A többség úgy használja az MI megoldásokat, hogy nem is tud róla. Például néhány fotó-alkalmazásnál be lehet állítani, hogy a gép akkor exponáljon, ha mosolyog valaki. Ehhez is mesterséges intelligenciára van szükség.

Ahhoz, hogy egy program fel tudja ismerni a derűt, meg kell tanulnia az arcmintákat és tudnia kell, hogy néz ki, amikor valaki vidám. A technológia fejlődésében sokat segít, hogy a telefonok például egyre nagyobb adatmennyiséget tudnak kezelni, a sávszélességek nőnek, a kamerák felbontása pedig rohamléptekben javul. Az MI alapú kép-elemző programoknál maradva: ezek persze nem csak az appokba kerülnek be. Már most is széles körben használják őket például az autógyárakban, ahol kamerák figyelik, hogy az autólámpa gyártásnál megfelelően, az elvárt minőségben zajlik-e a munka. Technikailag az is megoldható, hogy a permetezőgépekbe olyan gépek kerüljenek, amelyek figyelnek rá, hogy csak a kártékony növényt érje a permetszer. De hogy egy másik közkeletű példát mondjak: ma már az autópálya matricát se kell kiragasztani a kocsira. A kihelyezett kamerák képét kielemezve a gép meg tudja keresni, hogy a rendszámomhoz tartozik-e befizetés.

Tegyük fel, hogy a rendőrség keres egy piros ruhás embert, a megtalálásához viszont több napra visszamenőleg át kell nézni a térfigyelő kamerák felvételeit. Már most van lehetőség választani, hogy a feladatra több ember legyen ráállítva, hogy hosszú órák vagy napok alatt ellenőrizzék a felvételeket vagy egy program végezze el a munkát pár pillanat alatt. A mesterséges intelligencia igazából olyan, mint bármely más találmány az emberiség történetében: jóra és rosszra is lehet használni. Hogy milyen célt szolgál az csak az embereken múlik.

Mik a tapasztalatok: kellően nagy figyelmet fordítanak az MI fejlesztéseknél a biztonságra?

Én úgy gondolom, hogy kénytelen kelletlen, de igen. Az biztos, hogy nagy szükség van az átláthatóságra. Fontos, ha egy kórházban használt MI alapú gép például megmondja, hogy rákom van akkor azt is le lehessen kérdezni, hogy milyen információk alapján jutott erre a következtetésre. Ha az emberek megértik, hogy miként működik az MI akkor jobban el is tudják fogadni. Hisz attól félünk igazán, amit nem ismerünk.

Magyarország hol tart a mesterséges intelligencia felhasználás terén?

Sajnos az USA átlaghoz vagy Kínához viszonyítva szinte sehol. A döntéshozók túlságosan konzervatívak ebben a kérdésben. Pedig előbb-utóbb meglesz ennek az ára. Ha az emberek azt látják, hogy külföldön a telekom és a pénzügyi társaságok sokkal hatékonyabban működnek, mert odakint chatbotok és okos megoldások segítik a hatékony ügyfélkezelést, ott fogják hagyni a magyar szolgáltatókat. Ebben a témában készült egy beszédes felmérés: eszerint a többség, ha választhat, hogy 1 órát a fogorvosnál vagy 1 órát várakozással töltsön a bankfiókban akkor a többség a fogorvost választja. Az emberek nem szeretnek várakozni, és ha látnak egy jó külföldi példát, akkor a saját szolgáltatójuktól is hasonló hatékonyságot fognak elvárni.