Cégvezérek sikkasztásai - Az összegre sokszor a szenvedélybetegségük miatt van szükségük

Azok a cégek, amelyekre rátelepszik a korrupció általában mit követnek el?

A lista hosszú, így csak pár példát emelnék ki. Gyakran probléma a szállítókkal kapcsolatos összefonódás. Ennek egy tipikus esete, amikor a vállalat egyik vezetője nem üzleti, hanem személyes szempontok miatt részesít előnyben bizonyos beszállítókat.

A céges korrupció egyik jellemző formája a nepotizmus is.

Ilyenkor egy-egy új kolléga kiválasztásánál az alkalmasabb jelentkezőkkel szemben előnyt élveznek a vezetők családtagjai, illetve barátai.

Ami a csalásokat illeti: jó párszor találkozni azzal, hogy egy-egy menedzser a privát kiadásait a vállalat pénzéből fedezi.

Amikor sikkasztásra kerül sor, akkor általában mekkora összeget lovasít meg a bűnös?

Nehéz egy fix összeget mondani. De azért vannak becslések.

A saját tapasztalataink és a nemzetközi kutatások alapján az elsikkasztott pénzek medián értéke körülbelül 100 ezer dollárra, vagyis mintegy 29 millió forintra tehető.

Azt hogyan büntetik itthon, ha valaki elsikkaszt 29 millió forintot?

Számos korrupciós cselekmény kimeríti a Btk. valamelyik tényállását, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kérdéses esetek mindig büntetőjogi síkra terelődnek. Jó pár vállalat nem akar belemenni egy hosszú jogi procedúrába, ezért inkább csak elbocsájtják a bűnelkövetőt.

Mindenesetre itthon ha a sikkasztás értéke ötmillió-egy és ötvenmillió forint között mozog, akkor a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Rendszerint milyen okból kezd el valaki sikkasztani egy cégnél?

Gyakori ok, hogy a jövedelme által lehetővé tett életszínvonal felett él, de előfordul, hogy anyagi probléma vagy akár szenvedélybetegség áll a háttérben.

A korrupció általában kicsiben kezdődik és évek alatt telepszik rá egyre jobban a vállalatra.

A bűnelkövető általában igyekszik racionalizálni a tettét. Például azzal, hogy ő egyébként is rengeteget dolgozik, ezért megérdemli a pénzt. Az alapító van, hogy úgy érzi, mivel a vállalatot ő építette föl ezért nem baj, ha felrúgja az etikus működés szabályait.

Mely ágazatokat sújtja az átlagnál jobban a vállalati korrupció?

A hazai és a nemzetközi tapasztalatok alapján a leginkább érintett ágazatok között ott szerepel az építőipar, az ingatlanszektor, az energia ágazat, a telekommunikáció és az IT is.

Azokban az ágazatokban, ahol hagyományosan nagy a hatósági nyomás és nagyfokú a szabályozottság ott a korrupció szintje alacsonyabb.

Ebbe a körbe tartozik például a pénzügyi szektor.

Mint említette gyakori a szállítókkal kapcsolatos összefonódás. Ez ellen mit lehet tenni?

Például segíthet, ha születik egy belső szabályozás, amely meghatározza, hogy hány árajánlatot kell bekérni a beszállítók kiválasztásánál. Jó, ha nem egy ember dönt. Szerencsésebb, ha a beszállítók kiválasztását egy többfős bizottság intézi és meg is indokolják a döntésüket.

Illetve az is segít, ha időről időre belső ellenőrzésekre is sor kerül, amelyek utánajárnak, hogy az antikorrupciós intézkedések megfelelően működnek-e.

Általában a korrupció ellen kiváló megelőző eszköz lehet egy olyan oktatás is, amelynek keretében a munkavállalók megismerhetik az antikorrupciós szabályokat.

Mi történik, ha egy cégnél a legfelső vezető hajlamos a korrupcióra?

Kétségtelen, hogy az antikorrupciós rendszerek előtt az egyik legnagyobb kihívás az, amikor az elsőszámú vezető akar visszaélni a helyzetével.

Itt sokat segíthetnek az etikai bejelentések.

Egy EU-s irányelv miatt idén itthon minden olyan cégnél, amelynek 249-nél több alkalmazottja van, létre kell hozni egy olyan fórumot, ahol akár a munkavállalók, vagy akár a beszállítók is jelezhetik, ha nem etikus magatartást tapasztalnak a cégnél.

Az etikai bejelentéseknek preventív funkciója is van. Ha a vezetők tudják, hogy könnyen fény derülhet a céges korrupcióra akkor kisebb eséllyel élnek vissza a hatalmukkal.

Mi van ha valaki pont az etikai bejelentésekkel él vissza és hazugságokat kezd el terjeszteni a vezetőkről?

Ez olyasmi, amivel valóban számolni kell. A bejelentésekkel foglalkozó szakemberek dolga, hogy kiszűrjék a hamis vádakat.

Az etikus és a korrupcióellenes működést általában mennyire tartják fontosnak a magyar cégek?

Szerencsére egyre fontosabbnak tartják. Ennek több oka is van. Egyrészt a nagy nemzetközi vállalatok rendszerint a hazai leánycégeiknél is antikorrupciós rendszereket vezetnek be.

Másrészt a külföldi cégek gyakran a magyar beszállítóktól is elvárják ezt a szemléletmódot.

Emellett a hazai központtal működő nagy társaságok is igyekeznek tartani a lépést ezekkel a nemzetközi trendekkel. Ráadásul a növekvő hatósági nyomás miatt is egyre több cég kénytelen bevezetni különféle antikorrupciós intézkedéseket.

Az antikorrupciós szemlélet eleve komoly versenyelőnyökkel jár.

A vállalatvezetők jelentős hányada az etikus működés fő előnyei között jegyzi, hogy mellette nő a vállalat reputációja, könnyebb új ügyfeleket szerezni és a munkavállalók megtartása is egyszerűbb.

A vállalati korrupció terén hogy áll Magyarország a környező országokhoz képest?

A régióban nincsenek komoly különbségek. Még a korrupciós sémák is megegyeznek.