A kisebb cégeknek is megérheti a robotizáció

Elborítanak minket az adatok, a cégek is rengeteg időt töltenek pénzügyeik kezelésével. Mit tehetnek a vállalati folyamatok javításáért?

Kónya Zsolt: Ahhoz, hogy a cégek lépést tudjanak tartani a digitális fejlődéssel, az adatfeldolgozás javítására van szükség. Ha jobban értik a rendelkezésre álló adatokat, akkor nagyobb pontosságot és hatékonyabb döntéshozatalt érhetnek el. Ennek keretében át kell gondolni, milyen új technológiákat lehet bevetni, hogy az adóbevallások gyorsan és a lehető legkevesebb emberi beavatkozással készüljenek el, hogyan lehet a különböző vállalatirányítási rendszereket úgy összekötni, hogy az adó analitikához eleve rendelkezésre álljanak az adatok. Tehát nem pusztán arról van szó, hogy a digitalizáció és az adatelemzés hogyan segítheti a pontosabb adóbevallások készítését, hiszen a vállalatok eddig is törekedtek erre, igyekeztek minimalizálni az adókockázatokat.

A kérdés most már inkább az, hogy a fejlettebb adatelemzési technológiák segítségével mennyivel gyorsabban és olcsóbban lehet előállítani az adóbevallásokat.

Mennyit lehet megtakarítani a hatékonyabb adatelemzéssel?

Demeter Ákos: Mindenkinek megéri a digitális technológiák használata, de leginkább a nagy nemzetközi cégek, illetve vállalatcsoportok tudnak élni azzal a lehetőséggel, hogy – közös platformra helyezve – egységes analitikákat készítenek például az általános forgalmi adóra vagy a személyi jövedelemadóra. Így alig néhány alkalmazott képes vinni az adóügyeket. Az is jellemző gyakorlat náluk, hogy a pénzügyi-számviteli folyamatokat kiszervezik a szolgáltató központokba.

K. Zs.: A kisebb vállalatok esetében nem annyira az adóbevallás készítésében, hanem inkább az üzleti folyamatok hatékonyabbá tételében lehet szerepük az új adatelemzési technológiáknak. A pénzügyi-számviteli feladatok valószínűleg nem érnek el olyan nagyságrendet, hogy komolyabb javulásra, megtakarításra lehet számítani ezen a téren. Egy jó adatelemzési módszer viszont mindenkinek segít a döntésben. Persze ehhez olyan szakemberek is kellenek, akik értékelik, hogy a napi munkájuk így gyorsabb, könnyebb és egyszerűbb lesz.

Az adózás területén kívül még hol lehet nagy létjogosultsága a komplexebb adatelemzésnek és az automatizációnak?

D. Á.: A nagy tömegű adatok elemzésének eredményeit fel lehet használni az üzleti döntéstámogatásnál, de például arra is, hogy az ügyfeleket – akár személyre szabott ajánlatokkal – jobban ki lehessen szolgálni, illetve, hogy ez kevésbé legyen kockázatos. Ezzel már át is csúsztunk az automatizáció témakörébe, hiszen a személyre szabott ajánlatok készítésében már tanuló algoritmusok is részt vehetnek. De mondok más, például banki példát is: ha az ügyfél hitelt kér, a rá vonatkozó banki elemzés jó része automatizálható. Ugyanez vonatkozik a telefonos ügyfélszolgálatok működésének egyes részfolyamataira: az első körben tanulórobotok faggathatják az ügyfeleket, így sokkal jobb hatásfokkal tudják átirányítani őket a megfelelő ügyintézőhöz. De robotizálható a vállalati működés bármely belső folyamata, amely gyakran ismétlődő, nagy elemszámú, egyszerű, azonos típusú elemekből áll. Az EY ebben tud segíteni a vállalatoknak, illetve a folyamatokat igyekszik úgy átalakítani, hogy alkalmassá váljon az automatizálásra.

Nemrégiben olyan szoftverrobotot készítettünk, amely le tudja kérni a Takarnet internetes ingatlan-nyilvántartási rendszerből a banki hitelhez szükséges információkat. Ezzel ki lehet kiváltani egy ember munkáját, és az adatminőség is jobb lesz.

Az egyre növekvő mértékű automatizálás, a szoftveres megoldások térnyerése jellemző a már említett szolgáltató központok működésére is. De a robotizációnak szinte minden ágazatban van tere, a bankok mellett a telekommunikációs szolgáltatókat vagy az autóipari cégeket is említhetném.

Megéri a kisebb magyar vállalkozásoknak is a robotizáció?

K. Zs.: Az a tapasztalat, hogy alapvetően a globális vállalatok magyarországi leányvállalatai és a nagy cégcsoportok keresik az automatizálási vagy robotikai megoldásokat, szervezik ki az adó- és pénzügyi feladatokat. Ez érthető is, hiszen automatizálni olyan folyamatokat érdemes, amelyek nagy számban ismétlődnek, egy kis- és középvállalkozásnál viszont kisebb erre az esély. Számukra az is nagy versenyelőnyt jelenthet, ha az üzleti folyamataikba be tudják építeni az automatizációt vagy a mesterséges intelligenciát.

Erre elsősorban olyan területeken nyílik lehetőség, mint például az élelmiszerek házhoz-szállítása, ahol – a kiszállításon kívül – lényegében teljesen ki lehet zárni a folyamatból az emberi munkaerő alkalmazását.

D. Á.: A képet árnyalja, hogy a kkv-k manapság talán még jobban küszködnek a munkaerőhiánnyal, mint a nagyvállalatok. A kitörés egyik lehetséges iránya pedig épp a hatékonyságnövelés, vagyis a technológiai fejlesztés.

Mi a tapasztalatuk, mennyire okozhat feszültséget az alkalmazottak körében az automatizálás? Hiszen lehet köztük olyan, akinek a munkájára már nem lesz szükség.

K. Zs.: Amikor a folyamat-automatizálással kapcsolatos szolgáltatásainkat értékesítjük, mindig el szoktuk mondani, hogy a felszabaduló munkaerőt lehetőleg ne küldjék el, hanem kínáljanak nekik más munkát. A robotizáció mindig új kihívásokat jelent egy cég életében, így lehet, hogy új, magasabb hozzáadott értékű pozíciók keletkeznek. A munkáltató számára a legjobb megoldás, ha meglévő, lojális kollégái továbbképzésével lehetőséget teremt ezeknek a pozícióknak a betöltésére.