A kisebb cégeknek is megérheti a robotizáció

Interjú2019. márc 30.Növekedés.hu

Ma már nemcsak a pontosabb adóbevallások készítését segítheti a digitalizáció és a komplex adatelemzés, hanem az üzleti folyamatok hatékonyabbá tételét is. Hogy a robotizációnak hol lehet még tere egy kisebb vállalat életében, arról Kónya Zsolttal, az EY Pénzügyi és számviteli tanácsadási szolgáltatások üzletág partnerével, valamint Demeter Ákos, az EY Tanácsadási Szolgáltatások üzletág partnerével beszélgettünk.

Elborítanak minket az adatok, a cégek is rengeteg időt töltenek pénzügyeik kezelésével. Mit tehetnek a vállalati folyamatok javításáért?

Kónya Zsolt: Ahhoz, hogy a cégek lépést tudjanak tartani a digitális fejlődéssel, az adatfeldolgozás javítására van szükség. Ha jobban értik a rendelkezésre álló adatokat, akkor nagyobb pontosságot és hatékonyabb döntéshozatalt érhetnek el. Ennek keretében át kell gondolni, milyen új technológiákat lehet bevetni, hogy az adóbevallások gyorsan és a lehető legkevesebb emberi beavatkozással készüljenek el, hogyan lehet a különböző vállalatirányítási rendszereket úgy összekötni, hogy az adó analitikához eleve rendelkezésre álljanak az adatok. Tehát nem pusztán arról van szó, hogy a digitalizáció és az adatelemzés hogyan segítheti a pontosabb adóbevallások készítését, hiszen a vállalatok eddig is törekedtek erre, igyekeztek minimalizálni az adókockázatokat.

A kérdés most már inkább az, hogy a fejlettebb adatelemzési technológiák segítségével mennyivel gyorsabban és olcsóbban lehet előállítani az adóbevallásokat.

Mennyit lehet megtakarítani a hatékonyabb adatelemzéssel?

Demeter Ákos: Mindenkinek megéri a digitális technológiák használata, de leginkább a nagy nemzetközi cégek, illetve vállalatcsoportok tudnak élni azzal a lehetőséggel, hogy – közös platformra helyezve – egységes analitikákat készítenek például az általános forgalmi adóra vagy a személyi jövedelemadóra. Így alig néhány alkalmazott képes vinni az adóügyeket. Az is jellemző gyakorlat náluk, hogy a pénzügyi-számviteli folyamatokat kiszervezik a szolgáltató központokba.

K. Zs.: A kisebb vállalatok esetében nem annyira az adóbevallás készítésében, hanem inkább az üzleti folyamatok hatékonyabbá tételében lehet szerepük az új adatelemzési technológiáknak. A pénzügyi-számviteli feladatok valószínűleg nem érnek el olyan nagyságrendet, hogy komolyabb javulásra, megtakarításra lehet számítani ezen a téren. Egy jó adatelemzési módszer viszont mindenkinek segít a döntésben. Persze ehhez olyan szakemberek is kellenek, akik értékelik, hogy a napi munkájuk így gyorsabb, könnyebb és egyszerűbb lesz.

Az adózás területén kívül még hol lehet nagy létjogosultsága a komplexebb adatelemzésnek és az automatizációnak?

D. Á.: A nagy tömegű adatok elemzésének eredményeit fel lehet használni az üzleti döntéstámogatásnál, de például arra is, hogy az ügyfeleket – akár személyre szabott ajánlatokkal – jobban ki lehessen szolgálni, illetve, hogy ez kevésbé legyen kockázatos. Ezzel már át is csúsztunk az automatizáció témakörébe, hiszen a személyre szabott ajánlatok készítésében már tanuló algoritmusok is részt vehetnek. De mondok más, például banki példát is: ha az ügyfél hitelt kér, a rá vonatkozó banki elemzés jó része automatizálható. Ugyanez vonatkozik a telefonos ügyfélszolgálatok működésének egyes részfolyamataira: az első körben tanulórobotok faggathatják az ügyfeleket, így sokkal jobb hatásfokkal tudják átirányítani őket a megfelelő ügyintézőhöz. De robotizálható a vállalati működés bármely belső folyamata, amely gyakran ismétlődő, nagy elemszámú, egyszerű, azonos típusú elemekből áll. Az EY ebben tud segíteni a vállalatoknak, illetve a folyamatokat igyekszik úgy átalakítani, hogy alkalmassá váljon az automatizálásra.

Nemrégiben olyan szoftverrobotot készítettünk, amely le tudja kérni a Takarnet internetes ingatlan-nyilvántartási rendszerből a banki hitelhez szükséges információkat. Ezzel ki lehet kiváltani egy ember munkáját, és az adatminőség is jobb lesz.

Az egyre növekvő mértékű automatizálás, a szoftveres megoldások térnyerése jellemző a már említett szolgáltató központok működésére is. De a robotizációnak szinte minden ágazatban van tere, a bankok mellett a telekommunikációs szolgáltatókat vagy az autóipari cégeket is említhetném.

Megéri a kisebb magyar vállalkozásoknak is a robotizáció?

K. Zs.: Az a tapasztalat, hogy alapvetően a globális vállalatok magyarországi leányvállalatai és a nagy cégcsoportok keresik az automatizálási vagy robotikai megoldásokat, szervezik ki az adó- és pénzügyi feladatokat. Ez érthető is, hiszen automatizálni olyan folyamatokat érdemes, amelyek nagy számban ismétlődnek, egy kis- és középvállalkozásnál viszont kisebb erre az esély. Számukra az is nagy versenyelőnyt jelenthet, ha az üzleti folyamataikba be tudják építeni az automatizációt vagy a mesterséges intelligenciát.

Erre elsősorban olyan területeken nyílik lehetőség, mint például az élelmiszerek házhoz-szállítása, ahol – a kiszállításon kívül – lényegében teljesen ki lehet zárni a folyamatból az emberi munkaerő alkalmazását.

D. Á.: A képet árnyalja, hogy a kkv-k manapság talán még jobban küszködnek a munkaerőhiánnyal, mint a nagyvállalatok. A kitörés egyik lehetséges iránya pedig épp a hatékonyságnövelés, vagyis a technológiai fejlesztés.

Mi a tapasztalatuk, mennyire okozhat feszültséget az alkalmazottak körében az automatizálás? Hiszen lehet köztük olyan, akinek a munkájára már nem lesz szükség.

K. Zs.: Amikor a folyamat-automatizálással kapcsolatos szolgáltatásainkat értékesítjük, mindig el szoktuk mondani, hogy a felszabaduló munkaerőt lehetőleg ne küldjék el, hanem kínáljanak nekik más munkát. A robotizáció mindig új kihívásokat jelent egy cég életében, így lehet, hogy új, magasabb hozzáadott értékű pozíciók keletkeznek. A munkáltató számára a legjobb megoldás, ha meglévő, lojális kollégái továbbképzésével lehetőséget teremt ezeknek a pozícióknak a betöltésére.