A Lánchíd felújítása hónapokkal korábban kész lehetne, ha nyitnának az újítások felé

Ha az építőipar digitalizációjáról van szó, mely országokról érdemes példát vennünk? Hol áll ezen a téren Magyarország?

Az építőipar digitalizációját ma már úgy értelmezzük, hogy a beruházások teljes életciklusát képesek vagyunk átfogóan digitális alapúvá tenni.

Ez a szoftveres megoldási platform az iparág rendelkezésére áll, tulajdonképpen egyszerűen azt is mondhatjuk, hogy a szoftverfejlesztők, mint például mi is, megoldottuk ezt a feladatot,

létrehoztuk az épületek tervezési, kivitelezési és működtetési pályáját lefedő termék és szolgáltatási kínálatot, ennek a nemzetközi kialakult megnevezése a BIM, vagyis az épületinformációs modell.

A jelenlegi szakmai kihívás ebben az iparágban, hogy milyen tempóban áll át egy-egy ország építőipara a BIM megoldásokra. És miért fontos ez? Mert ez a technológia kínálja ma és a jövőben versenyképesség növelését, jelentős költség, idő és munkaerő-megtakarítást, országonként és világgazdasági szinten pedig a legnagyobb iparági környezetszennyezési csökkentést.

Mindezeket tekintve fontos, hogy az elmúlt 10 év alatt egyre több olyan ország van, ahol a kormányok az építőipar digitalizációját (BIM) gyakorlatilag kötelezővé tették az iparági szereplők számára a jelentősebb mértékű állami és magánberuházásoknál.

Ebbe a körbe tartozik például Ausztria, Chile, Szingapúr és Szlovénia is. Nálunk még sajnos nem történt meg az áttörés.

Vannak cégek és állami projektek is, ahol használják a digitális megoldásokat, de ezek alapvetően a piaci szereplők kezdeményezése. Ezen a téren itthon még hiányzik az állami szintű koordináció.

Miért van szükség az államra?

Amikor az építőipar elindult a digitalizáció útján – körülbelül 30 évvel ezelőtt - ez azt jelentette, hogy a különféle szakmérnökök, így például az építészmérnökök, a statikusok, a villamos- vagy a gépészmérnökök szoftverek segítségével kezdték el végezni a munkájukat.

Ezen az úton a következő fontos mérföldkő az volt, hogy olyan platformok jöttek létre, amelyek azt biztosítják, hogy a terveken az összes érintett szakág együtt tud dolgozni. Tehát olyan felhőalapú programokról beszélünk,

amelyek az építőipar teljes életláncát lefedik, a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig.

Ezek a már említett BIM megoldások. A BIM egy új korszakot hozott el az ágazatban. Mivel korábban a szakági mérnökök külön végezték a feladatukat, előfordult, hogy komoly eltérések, hibák voltak a terveik között.

Például az a fal, amely az egyik terven 20 centi vastag volt, annak a szélessége egy másikon már lehet, hogy 30 centi volt.

Az ellentmondásokra sokszor már csak az építkezésen derült fény, ahol emiatt rengeteg fölösleges plusz kiadás merült fel. Ha a szakemberek együtt, közös terven dolgoznak a digitális térben akkor ezeket a hibákat például el lehet kerülni.

De az előnyök sorát hosszan lehetne folytatni. Ha kellően nagy adatbázis van mögötte egyébként már az is megoldható, hogy azonnal látszódjon, hogy az aktuális tervek kivitelezése mennyibe kerül. Így roppant könnyen optimalizálhatóak a kiadások.

De hiába van készen az informatikai háttér, ha a szakma számára elengedhetetlen szabványokba nem emelik be a BIM technológiát.

Ezért a digitális megoldások elterjedését hátráltatja, hogy nincs egy nemzeti előírás csomag, amely megkönnyítené a szereplők dolgát.

Mik a külföldi tapasztalatok? Mekkora előnyöket biztosít pontosan az építőipar digitalizációja?

Az Egyesült Királyságban készültek erre vonatkozó számítások és ott az derült ki, hogy a BIM megoldások használata mellett a kivitelezés 33 százalékkal olcsóbbá válik. Az építkezés 50 százalékkal zöldebb lesz – például azért mert az anyaghasználat optimalizálva van, így nem kell annyi anyagot vinni és hozni a teherautókkal.

Emellett a kivitelezési idő is 15-20 százalékkal csökkenthető.

Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a Lánchíd felújítása hónapokkal gyorsabban kész lenne, ha a résztvevők nyitottak lennének a BIM alkalmazására.

Óriási kiaknázatlan lehetőségről van szó. Nem véletlen, hogy ma már az alapján ítélik meg egy ország építőiparának a fejlettséget, hogy az adott állam széles körben használ-e digitális megoldásokat.

Az új megoldásokra mennyire nyitottak a hazai mérnökök?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idősebb generáció kevésbé, míg a fiatalok nyitottabbak. Számukra viszont elengedhetetlen lenne, hogy a felsőoktatásunkban erőteljesen megjelenjen a BIM.

Mivel vállalatunk központja itt van Budapesten, természetes számunkra, hogy együttműködünk néhány egyetemmel,

de összességében most még azt tapasztaljuk, hogy a diplomás mérnökök a jobbfajta munkahelyeken találkoznak először ezzel az új digitális építőipari megoldással.

A koronavírus járvány ezen a téren is adott egy lökést az új megoldások elfogadására, mert sokan felismerték a benne rejlő előnyöket. Az új technológia és szemlélet elterjedését mi saját szervezésű képzéseinkkel segítjük, és a vírus alatt azt tapasztaltuk,

hogy az online képzéseinken a korábbinál többen vettek részt, megnőtt az érdeklődés.

De piaci áttöréshez fontos lenne, hogy a leendő mérnökök ezt a teljesen újfajta szemléletet, vagyis a közös, felhőalapú, digitális munkát már az egyetemen megtanulják.

Jelenleg a legerősebb BIM oktatás Európában az Egyesült Királyságban van.

Itthon mekkora az elterjedtsége most a BIM megoldásoknak? Milyen nagyobb projekteknél alkalmazták?

Követjük a piacot és saját tapasztalatunk valamint partnereink visszajelzése alapján azt mondhatom, hogy az építészek 13 százaléka használja, míg az ágazati cégeknek 8 százaléka él a BIM megoldásokkal. Sajnos ezek az arányok roppant alacsonyak.

De van rá példa, hogy a piaci szereplők, akik már ismerik az előnyeit, nagy állami projekteknél is alkalmazzák őket:

ilyen a Liget projekt például, de lehetne említeni a Puskás stadion építését is.

Ez a digitális szemléletváltás mennyire érinti a magánépítkezőket?

Az iparági digitalizáció már nemcsak a professzionális felhasználóknak – építészek, beruházók, kivitelezők, üzemeltetők – kínál előnyöket, hanem már a magánépítkezőknek is. A BIM-nek hála az építészek képesek arra, hogy a megrendelőiknek például nem egy alapterületi rajzon, hanem egy 3D-s bejárható modellen keresztül is meg tudják mutatni, hogy miként fog kinézni a készülő otthonuk.

Akár azt is megnézhetik, hogy fog festeni a lakásuk bebútorozva. Így még a tervezési fázisban kibukhat, ha valamivel nem elégedettek.

De vannak már specializált tervező szoftverek is, mint például a kórháztervező szoftverek, amelyek például azzal is segítik a tervező munkáját, hogy nemcsak tervezői hibákat nem engednek elkövetni, hanem a későbbi szakma számára fontos működési hibákat is már a tervezés szakaszában kiszűrnek.

Ha egy több tonnás CT gépet mondjuk a negyedik emeletre akar rakni a tervező, a program ezt nem engedi, mert statikai problémákhoz vezethet.

A digitális építőipari megoldások terén kik a legnagyobb konkurensei a Graphisoft-nak?

Ez az iparág a 80-as években indult globálisan. Harminc évvel ezelőtt vállalatunk elsőként jelent meg a 3D-s építőipari szoftverrel a nemzetközi piacon.

Jelenleg már mintegy 104 országban vagyunk jelen és globális szinten egyetlen másik nagy szereplőt tartanak számon az iparágban, az Autodesk-et.

Nemzetközi szinten már eddig több országban segítettük a BIM elterjesztését, szabályozásának kialakítását. Ha itthon alakulna egy olyan szellemi műhely, amely nemzetgazdasági szinten foglalkozna az építőipar digitalizációjával, komoly tapasztalattal a hátunk mögött tudnánk segíteni a munkájukat, hogy ne ott tartsunk, hogy a technológia jóval előrébb jár, mint maga a piac.

A piaci szereplőknek el kellene kezdeniük használni a rendelkezésükre álló megoldásokat.