A legnagyobb bajban a katázók lesznek a nyugdíjak megállapításánál

Interjú2021. jan. 13.Szabó Anna

Évről-évre nagyobbra nyílik az olló a nyugdíjasok és az aktív keresők jövedelme között, egyebek között azért, mert az állami nyugdíjat alig, vagy egyáltalán nem egészíti ki a nyugdíjcélú megtakarításból származó plusz járadék. Idős korukra még mindig keveset tesznek félre az emberek, de legnagyobb bajban a katázók lesznek, mert nemcsak nyugdíjuk lehet kevesebb, mint a minimálbéreseknek, de minden év katázást csak 0,6 évnek ismer el az állam szolgálati időként - mondta a növekedés.hu-nak adott interjúban Farkas András nyugdíjszakértő.

Mennyit kell félrerakni annak, aki normális nyugdíjat szeretne, ha 40-50-60-as éveiben jár?

Erre nem lehet egyértelmű választ adni, mert egyrészt mindenkinek a saját körülményeit kell figyelembe venni, másrészt nem lehet tudni, hogy amikor az illető nyugdíjba vonul, akkor éppen milyenek lesznek a társadalmi-gazdasági körülmények. A nyugdíjfizetési rendszer ugyanis annak függvénye, hogy adott időpontban milyen a gazdaság állapota, mekkora az aktív dolgozók és a nyugdíjasok aránya, mekkora az átlagfizetés, éppen mennyi járulékot kell fizetni a bérek után. Vagyis nagyon sok tényezőtől függ a nyugdíj összege, és így az is, hogy mekkora kigészítésre van szükség a normál életvitel folytatásához. De attól is függ, hogy mekkora összeget kell félretenni, hogy milyen takarékossági formát választ az illető, milyen hozamot vár el, milyen lesz a jövőbeli kamatpolitika. Persze a jövőbeli várakozásokkal azért óvatosan kell bánni. Vagyis nagyon bizonytalan bármiféle becslésbe bocsátkozni a jövőben szükséges megtakarítások tekintetében. De ha mégis kell, akkor én a nyugdijbiztositas.com honlap kalkulátorához szoktam fordulni, mert azt tartom a legmegbízhatóbbnak.

Korosztályonkénti bontásban mennyit kell előre takarékoskodni?

Eszerint ha veszünk például egy negyvenéves, 400 ezer forint havi nettó bérrel rendelkező dolgozót, akkor a mostani kalkuláció szerint havi 114 ezer forinttal lesz kisebb a nyugdíja, mint a jelenlegi bére. Ahhoz, hogy ezt elérje, akkor 15 éves járadékkal számolva – mert az élethosszig tartó járadék olyan drága lenne, hogy azzal nem érdemes számolni – havi 33 ezer forintot kell félretennie 25 éven keresztül úgy, hogy 3-6 százalék közötti hozammal számolunk. Ha valaki 45 éves, akkor már ugyanezen feltételek mellett havi 53 ezer forintot kell befektetnie.

Egy ötvenéves, 450 ezer forintos nettó fizetéssel rendelkező embernek pedig ahhoz, hogy havi százezer forinttal ki tudja egészíteni az állami nyugdíját 15 éven keresztül, havi 63 ezer forintot kell féretennie. Ugyanehhez 55 éves korban már havi 122 ezer forint megspórolására lenne szükség.

Vagyis minél előbb kezdi meg az ember a takarékoskodást, annál kisebb összegre van szükség a tisztességes nyugdíjkiegészítés biztosításához.

Hányan vannak ma Magyarországon, akik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással rendelkeznek?

Nyugdíjbiztosítással 340 ezren rendelkeznek, az önkéntes nyugdíjpénztáraknak pedig valamivel több, mint egymillió tagja van, de csak hatszázezer fő fizet rendszeresen számlájára. Ám az adatok azt mutatják, ezek a befizetések is kisebbek a szükségesnél.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakban 5-10 ezer forint közötti az átlagos havi befizetés, a nyugdíjbiztosítások esetében pedig 35 ezer forint körüli, ami nem elegendő egy negyven feletti dolgozó majdani nyugdíjának megfelelő kiegészítéséhez. 

Farkas András

Hogyan alakul a katások nyugdíja?

A kisadózó vállalkozóknak a kiva-kata törvény határozza meg a járulékalapját. Ezt minden évben úgy határozzák meg, hogy jóval alatta van a minimálbérnek. Most 102 ezer forint az ötvenezer forint tételes adót fizető főállású katás járulékalapja, ami jóval alatta marad a 161 ezer forintos minimálbérnek. Vagyis ez az alacsony összeg lesz az érintett időszakra vonatkozóan a nyugdíja számításának az alapja. Tovább csökkenti a várható nyugdíj összegét, hogy a minimálbérnél kisebb járulékalap miatt arányosítani kell a nyugdíjszámítás során a szolgálati idő tartamát a járulékalap és a minimálbér arányában, így jelenleg egy év katás jogviszony csak 0,63 évet ér. A nyugdíjjogosultság tekintetében viszont minden évet teljes egészében számításba vesznek, ami jó hír azon katázó hölgyek számára, akik a Nők40 feltételeit szeretnék teljesíteni.

A 75 ezer forintos adót fizető katázónak 170 ezer forintot vesznek figyelembe járulékalapként, azaz itt a szolgálati időt nem kell arányosítani a nyugdíjszámítás során sem, de a járulékalap ebben az esetben is nagyon alacsony, csak 9 ezer forinttal haladja meg a minimálbért.

Mi lehet az oka, hogy befagyasztották a minimumnyugdíj 28500 forintos összegét?

A teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege 2008 óta változatlan, pedig már akkor is alacsonynak számított. Ugyanakkor tény, hogy ennek ma a nyugdíjmegállapítás szempontjából kicsi a jelentősége, hiszen a mostanában megállapított nyugdíjak átlagos összege ennek a többszöröse. A nyugdíjrendszeren belül a méltányossági ellátások (kivételes nyugellátás, méltányossági nyugdíjemelés, egyszeri segély) összegét kötik különböző százalékos mértékben a minimumnyugdíjhoz, ezért azok összege nagyon alacsony.

Feltehetően azért nincs szándék a nyugdíjminimum emelésére, mert a méltányossági ellátásokon kívül nagyon sokféle szociális, gyermekgondozási, családvédelmi ellátás összege – egyébként teljesen érthetetlen módon – a minimumnyugdíjhoz kötött,

például a legszegényebb, és már a munkanélküli ellátásból is kiesettek megélhetését támogató úgynevezett aktív korúak ellátásainak összege is a minimumnyugdíjhoz kötött, ezek közül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás mindössze annak nyolcvan százaléka, azaz havi 22.800 forint...

Egyébként hányan kapnak Magyarországon minimumnyugdíjat?

Néhány ezer főre tehető számunk, de ha hozzávesszük a méltányossági nyugdíjban részesülőket is, akkor sem magasabb a számuk néhány tízezer főnél. A nagyon alacsony nyugdíjak többsége egyébként nem már nem a minimumnyugdíjhoz, hanem a nemzetközi nyugdíjmegállapításhoz kötődik azok esetében, akik Magyarországtól az itt szerzett csekély nyugdíjjogosultságuk alapján csak időarányos résznyugdíjat kapnak.

Mit jelent, hogy az idei évben magasabb lesz a valorizációs szorzó, mint tavaly volt?


A valorizációs szorzó nagyon fontos összetevője a nyugdíjak megállapításának. Ugyanis az 1988. januárja óta kapott havi bruttó keresetekből számított nettó jövedelem összegét kell évente a nyugdíjmegállapítás évét megelőző év nettó átlagkereseti szintjéhez igazítani, erre a szolgál a valorizációs szorzó. Idei nyugdíjmegállapítás esetén a 2019-ben és előtte szerzett kereseteket kell a 2020. év nettó átlagkeresetéhez igazítani. Lényeges megemlíteni, hogy 2016 óta minden évben 10-11 százalékkal emelkedett a nettó átlagkereset, és a KSH friss jelentése szerint tavaly is 9,9 százalékosra várható a nettó átlagbér éves növekedése, amit pontosan tükröznek a valorizációs szorzók.

Így minél későbbi évben ment valaki nyugdíjba 2016 óta, annál jobban járt, mert egyre magasabb szorzókkal számították a nyugdíját. Ez a trend minden jel szerint idén is folytatódik.


Mennyivel nőttek tavaly a nyugdíjak? Elegendő ez a reálértéken tartáshoz?


Tavaly összesen 4 százalékkal nőttek a nyugdíjak, idén januárban pedig három százalékkal emelkednek. Miután az infláció mértékéhez igazítják azokat, elvileg megőrzik értéküket. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a KSH a január és augusztus közötti inflációs adataiból újabb becslés készül októberben, és ez alapján egészítik ki novemberben a nyugdíjakat abban az esetben, ha a pénzromlás értéke magasabb, mint amennyivel az év elején emelték a nyugdíjakat.

Azt sem szabad elfelejteni azonban, hogy miközben az átlagbérek évi 9-11 százalékkal emelkednek, a nyugdíjak viszont csak évi 3-4 százalékkal, egyre nagyobbra nyílik az olló a nyugdíjasok és az aktívak vásárlóereje közötti.

Hányan dolgoznak nyugdíj mellett?


Tavaly januári – tehát még a koronavírus-válság előtti – adat szerint 147 ezer nyugdíjas vállalt munkát.

Ebben az adatban persze benne vannak a részmunkaidőben foglalkoztatottak is, akik a munkát vállaló nyugdíjasok többségét adják. Ezen felül ötvenezerre tehető azok száma, akik nyugdíj mellett vállalkoznak. Nagy a valószínűsége annak, hogy a válság alatt elsőként a nyugdíjasokat küldték el, így most nem nagyon tudni, hányan is lehetnek a nyugállományú munkavállalók, de jó eséllyel csökkent a számuk a tavalyi év eleje óta. A nyugdíj melletti munkával szerzett kereset viszont minden jogviszonyban járulékmentessé vált, továbbá megszüntették a nők kedvezményes nyugdíja mellett dolgozókra vonatkozó kereseti korlátozást, ezért a gazdaság visszapattanásával valószínűsíthető, hogy ismét nőni fog a nyugdíjas dolgozók és vállalkozók száma.

Mi a helyzet a 2010-ben beígért egyéni nyugdíjszámlákkal?


Magyarországon nincs egyéni nyugdíjszámla rendszer, és ebben a felosztó-kirovó rendszerben nincs is értelme. Az akkori ígéret egyértelműen politikai kommunikációs húzás volt.

Van ugyan a magyar rendszerben egy társadalombiztosítási egyéni számla, de az semmi másra nem jó, minthogy az ügyfélkapun belépve az ember megnézze, hogy 2010 után a munkáltató mekkora járulékot fizetett be a keresete után. Egy valódi egyéni nyugdíjszámlán a magánnyugdíjpénztári egyéni számláról az állami nyugdíjrendszerbe átutalt összegeket elkülönítve, külön kellett volna nyilvántartani és kamatoztatni, de a magyar nyugdíjrendszerben gyökeres reform nélkül erre nincs lehetőség ma sem.

Videók ajánlása vagy bármi